Zenei kottát rejt az Utolsó vacsora?

Giovanni Maria Pala szerint Leonardo Da Vinci egy negyven másodperces zenei mű megfejtéséhez tartozó titkos kódot rejtett el az Utolsó vacsora című festményében, amely Jézust és tizenkét apostolát ábrázolja a keresztre feszítés előtt.

Pala azzal érvel, hogy minden egyes, a festményen ábrázolt - látszólag össze-vissza heverő - vekni kenyér hangjegyeket reprezentál, amelyek egy rekviemmé állnak össze. Erre úgy jött rá, hogy a kottaírásban használatos öt párhuzamos vonalat húzott a festményre és észrevette: a kenyerek, Jézus két keze és az apostolok hangjegyekké állnak össze, írja a BBC. A kódfejtő szerint a jegyzeteket Leonardo da Vinci kézírásának megfelelően jobbról balra kell olvasni, és így nyer zenei értelmet. (Leonardo híres arról, hogy tükörírással írta a jegyzeteit és csak a mások számára szánt szövegeket írta balról jobbra. Két feltevés létezik, hogy miért írt így. Az egyik szerint, a már korábban említett problémát (miszerint elkeni a még meg nem száradt tintát a kezével) kívánta elkerülni. A másik szerint így akarta elrejteni az ötleteit, nehogy mások ellopják, valamint a katolikus egyházzal való összetűzést szerette volna elkerülni.)

Pala mindezt La Musica Celata (Rejtett zene) című könyvében írta le, és a Vinci településen található Leonardo da Vinci múzeum vezetője, Alessandro Vezzosi szerint nem is elképzelhetetlen, amit Pala állít. Az elméletet "elfogadhatónak" nevezte.

Pala szerint a kenyerekből összeálló negyven másodperces zenei motívum az istenhez szóló himnusz, szerinte "egy olyan dallam, ami Jézus szenvedését hangsúlyozza."

A igazgató szerint az elméletet az is alátámasztja, hogy Leonardo nemcsak képzőművészeti, hanem egyedülálló zenei műveiről is híres. "Mindig megvan annak a lehetősége, hogy valami olyanra leljünk, ami valójában nincs is ott. Ez a festmény ráadásul a harmóniára épül. És ahol harmónia van, ott zene is lehet" - fogalmazott.