Kövesse az Indexet Facebookon is!
Követem!További Tudomány cikkek
-
Hatalmas aranylelőhelyre bukkantak Kínában, ez lehet a Föld egyik legnagyobbja - A Csendes-óceán villámai miatt lehet több zivatar Magyarországon
- Használható fegyver-e a kínai Halálcsillag?
- Megőrülhetett a Balti-tenger magányos delfinje?
- Vészhelyzeti csúcstalálkozót hívtak össze a kutatók, katasztrofális tengerszint-emelkedésre figyelmeztetnek
Kedd este várhatóan 860 centiméteren tetőzik Budapestnél a Duna, tízezreket fenyeget az ár a Duna vízgyűjtője területén, hétfőn árvízvédekezési vészhelyzetet hirdetett a miniszterelnök. Mindezért a globális felmelegedés felelős. Láng István éghajlatkutatót és Bartha Pétert, a vízjelző szolgálat vezetőjét kérdeztük az árról.
Az elmúlt napok szélsőséges időjárási eseményeiért a globális felmelegedés felelős. "Tény, hogy a Föld felmelegedési szakaszba került. Főként az emberi tevékenység miatt az elmúlt száz-kétszáz évben felmelegedett a hőmérséklet. A Napból érkező hősugarak visszaverődnek az üvegházhatású gázok, például a széndioxid miatt" - mondta Láng István, a Magyar Tudományos Akadémia éghajlatkutatója.
Magyar meleg
Láng István elmondta a Föld éves átlaghőmérséklete 15 celsius fok, ami az elmúlt ötven évben 0,6-0,7 fokkal emelkedett. A melegedés a trópusokon kisebb, a mérsékelt égövben - így régiónkban is - jelentősebb. Magyarországon az elmúlt ötven évben egy fokkal lett melegebb, most a Föld átlagától elmaradva 11 celsius fok évente.
Bizonytalan mérések
A globális felmelegedés a Föld vizeire is hatással van. "A hőmérséklet emelkedésével felgyorsul a hidrológiai ciklus, szélsőségesek lesznek az időjárási események. Ez jelenthet túl sok csapadékot, vagy túl keveset, és akkor aszályhoz vezet" - fogalmazott Láng István.
A megelőzést nehezíti, hogy a természet gyakran egészen mást produkál, mint amit a mérések mutatnak. Bartha Péter, az Országos Vízjelző Szolgálat felszíni vizek szakágazatának igazgatója elmondta, a szolgálat minden nap meghatározza a várható vízállást, illetve hatnapos előrejelzést is készít. "Modellünk felhasználja a Duna-medence területéről érkező vízállás-értékeket, és a meteorológusoktól érkező hó- és csapadékjelentéseket. A teljes vízgyűjtőre készítjük a prognózist, majd abból számítjuk az egyes szakaszokra az adatokat" - mondta Bartha Péter. Ugyanakkor a napi előrejelzést hét centiméteres hibahatárral készítik, így bár megmutatja az esemény várható legvalószínűbb lefolyását, a valódi érték szükségszerűen eltér az előrejelzettől.
Bartha Péter szerint Budapesten kedd este, 18-20 óra körül kezd tetőzni a Duna, 860 centiméteren, amely a legutóbbi, 2002-es rekordnál tizenkét centiméterrel magasabb. "Hosszan elnyúló tetőzés lesz, körülbelül egy napig tart majd. Sokáig magas marad a vízállás, várhatóan ezen a héten nem megy 800 centiméter alá, ami harmadfokú árvízszintet jelent" - fogalmazott.
Rekordár a rekordhó miatt
A klímaváltozás miatt ebben az évben a szokásosnál több hó esett, és már február végén lehetett tudni, hogy a Duna-medencében felhalmozódott rekordmennyiségű hó árhullámot okoz. Amikor megindult az olvadás, csapadék is esett, és elindult Ausztria területéről az áradás. "Az osztrák szakaszról azonban csak az ebben az időszakban "szokásos" árhullám érkezett volna, amely hétszáz centiméter körüli, és például Budapesten az alsó rakpartok lezárását vonja maga után. Ez még nem okozott volna különösebb problémát, de ebben az évben azonban Szlovákia területétől is árhullám érkezett, a mellékfolyók, a Garam, a Vág és az Ipoly is áradni kezdtek, előbbi kettő közel Duna-mennyiségű víztömeget hozott magával" - magyarázott Bartha Péter.
Március 27-én a szolgálat rendkívüli hidrometeorológiai jelentést készített a Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium számára, de akkor például a budapesti szakaszra mindössze hétszáz centiméteres vízszintet állapított meg, ugyanis a modellek átlagos hóolvadást prognosztizáltak, és nem mutatták a nagy mértékű szlovákiai áradást. Csak március 30-án, azaz az események előtt mindössze két nappal mutatták a mérések a rekordáradást.
Láng István éghajlatkutató szerint egyre kiszámíthatatlanabbak az időjárási események, ezért a klímapolitikában nagyobb hangsúlyt kellene fektetni a krízismenedzsment mellett a kockázatmenedzsmentre, vagyis a megelőzésre is. "Fel kell készülnünk az egyre szélsőségesebb időjárási helyzetekre, amelyek ráadásul váratlanul érkeznek"- mondta Láng István, aki a komplexebb klímapolitikát sürgető nemzeti éghajlatváltozási projekt, a Vahava vezetője.
Kövesse az Indexet Facebookon is!
Követem!
