Az alkohol meggyőzhetővé tesz

Új-zélandi kutatók vizsgálatai szerint a kontrollcsoporthoz képest rosszabb szemtanúk voltak azok a kísérleti személyek, akik azt hitték, hogy vodka is volt az italukban, idézte a Reuters a Psychological Science szaklapban megjelent tanulmányt. A kamualkoholt fogyasztók ezen kívül biztosabbak voltak abban, hogy válaszaik helyesek, mint azok, akik tudták, hogy csak tonicot ittak.

A wellington egyetemen zajlott vizsgálatokat vezető Drs. Seema L. Assefi és Maryanne Garry szerint ezek az eredmények arra utalnak, hogy az elfogyasztott alkoholmennyiség nemcsak egy adott eseményhez kapcsolódó emlékeket befolyásolja, de azt is, mennyire pontos az adott emlék.

Korábban számos vizsgálat mutatta ki, hogy azoknak, akik tévedésből azt hitték, alkoholt isznak, erősen megváltozott a viselkedésük, például erőszakosak lettek vagy szexuális izgalmi állapotba kerültek.

A korábbi eredmények arra is utaltak, hogy azokra a képességekre, amelyeket a személy társadalmi helyzete kevéssé befolyásol - például a reakcióidőre, a felismerőképességre vagy a memóriára -, kevésbé hat az alkoholplacebo, vagyis nem változnak, ha a vizsgálati személyt abba a hitbe ringatják, hogy az alkoholt fogyasztott.

Az új eredmények alapján a memóriának viszont lehetnek szociológiai komponensei is, véli Assefi és Garry. Az új-zélandi kísérletet szándékosan úgy alakították ki, hogy a memória társadalmi aspektusai jelentkezzenek az álalkoholra adott reakciókban.

A kísérletben 148 egyetemi hallgatóval itattak tonicot, de a csoport felével azt közölték, hogy az vodkatonic volt. Az egyetemisták iszogattak, közben egy rövid filmet néztek, majd fényképek sora következett, amelyeken egy ember éppen lop egy könyvesboltból.

A film után elolvastak egy 500 szavas történetet, amely néhány részletében félrevezető információkat közölt az éppen látott képeken szereplő tárgyakról, például más színűnek írva le őket. A vizsgálat vezetői ezután kérdőívet töltettek ki a hallgatókkal a képeken látható tárgyakkal kapcsolatban.

A szerzők szerint a memória szociális komponenst tartalmazhat, hiszen korábban sikerült bebizonyítani, hogy a társadalmi környezet befolyással van a hamis információkra adott reakciókra. A félrevezető információt közlő személy pozíciója és megjelenése mind megjelenik abban, ahogy az emberek az esetre reagálnak.

A mostani kísérletben az "alkoholt" fogyasztókat sokkal jobban befolyásolta a képek után olvasott félrevezető szöveg, viszont magabiztosabbak voltak, amikor az emlékeiket felidézték.

Ugyanakkor akik azt hitték, hogy vodkát is ittak, ugyanolyan jól számoltak be a félrevezető szövegben nem említett tárgyakról, mint a tudottan csak tonicot ivó társaik. Ez arra utalhat, hogy az alkoholfogyasztás elhitetése nincs hatással az emlékezet nem szociális elemeire.

Az eredmények tökéletesen illeszkednek abba az elméletbe, miszerint a alkoholplacebo nincs befolyással magára az emlékezőképességre, de növeli a hajlandóságot arra, hogy a személy elfogadjon külső szuggesztiókat - írták összefoglalójukban a kutatók.