Dolly atyja emberi petesejtet klónozna
További Tudomány cikkek
A parthenogenesisnek nevezett eljárás klónozott embriókat hozna létre a petesejtekből hímivarsejtek közreműködése nélkül. Szakértők szerint az eljárás során nyert ismeretek feltétlenül szükségesek a klónozás azon típusának végrehajtásához, amely évekkel korábban Dolly megszületéséhez vezetett. Ennek során egy felnőtt sejt genetikai anyagát egy "üres", megtermékenyítetlen petesejtbe helyezik.
Az Edinburgh melletti Roslin intézet, Wilmut professzor munkahelye azonban nem engedélyezi az ilyen eljárással aktivált emberi petesejtek méhbe ültetését, mert ezt tiltják a brit törvények. Az intézet beadványában az áll, hogy az emberi embriók a kémcsövekben csak néhány napos korokig fejlődhetnek, amikor a kutatóknak lehetőségük nyílik a valójában tanulmányozni kívánt embrionális őssejtek kinyerésére.
Az Independent nem tudta elérni Wilmut professzort, de a lap hasábjain megszólalt Harry Griffin, a Roslin intézet ügyvezető igazgatója. Mint elmondta, az intézet formális kérvényt nyújtott be a HFEA-hoz az emberi petesejtekkel végzett kísérletek ügyében. "Meg tudjuk erősíteni, hogy kérvényeztük az engedélyt a törvényes kereteken belüli kutatáshoz, de a folyamat jelen szakaszában nincs egyéb nyilatkoznivalónk" - mondta Griffin.
Hogyan lehet becsapni a petesejtet
Az elmúlt hónapban Ioan Wilmut azt nyilatkozta, hogy beadványt készít az engedélyek megszerzése érdekében, és reményei szerint hat hónapon belül megkezdheti az emberi petesejtekkel a Dolly-féle klónozási kísérleteket. Arról nem tett említést, hogy már készen volna a jelzett beadvány.
Az év folyamán az amerikai Advanced Cell Technology kutatói bejelentették, hogy sikerült embrionális őssejteket kivonni parthenogenesis útján keletkezett majomembriókból. Robert Lanza, a kutatócsoport tagja elismerte, hogy az emberi embrió felhasználásával Ian Wilmut értékes ismeretekhez juthat a klónozással kapcsolatban. Elmondása szerint kulcsfontosságú annak ismerete, hogyan lehet a petesejtet becsapni, és elhitetni vele, hogy a megtermékenyítés megtörtént.
Talán nem is embrió
A parthenogenesis útján létrehozott emberi embriók számos etikai fenntartásba ütköznek. Az USA-ban az így létrehozott embriókat néhány kutató nem is tartja gyakorlatilag ilyenként számon. Kérdéses például, hogy a vonatkozó 1990-es törvény hatálya alá tartoznak-e, hiszen a jogszabály a spermium által megtermékenyített petesejtet nevezi embriónak.
Az emlősöknél a parthenogenesis útján létrehozott embriók ritkán élik túl a fejlődés első szakaszát. Robert Lanza elmondta, hogy a majmok parthenogenesissel aktivált petesejtéből kifejlődött őssejtjek a megfigyelések szerint képesek egy sor speciális szövetté fejlődni, vagyis az ember esetében ezen az úton segíteni lehetne például a Parkinson kóros betegeken.
Csak jövőre lesz döntés
Az ilyen sejtek kromoszómái rejtett komplikációkat hordozhatnak, mert a természetes megtermékenyítésű petesejt kromoszómakészletében pontos szabályai vannak az anyai és az apai örökítésű gének párosításának. Ez az oka annak, hogy a Roslin intézet beadványában sokan a vitatott Dolly féle klónozás előhírnökét, és a személyre szabható őssejtek és szövettenyészetek kutatásának első lépcsőfokát látják. A HFEA valószínűleg csak jövőre dönt Wilmut professzor beadványáról.