Vendel
7 °C
20 °C

Néha úgy érzed, mintha két valóság létezne?

Több infó

Támogasd a független újságírást, támogasd az Indexet!

Nincs másik olyan, nagy elérésű online közéleti médiatermék, mint az Index, amely független, kiegyensúlyozott hírszolgáltatásra és a valóság minél sokoldalúbb bemutatására törekszik. Ha azt szeretnéd, hogy még sokáig veled legyünk, akkor támogass minket!

Milyen rendszerességgel szeretnél támogatni minket?

Mekkora összeget tudsz erre szánni?

Mekkora összeget tudsz erre szánni?

A zenetanulás kihat az agy fejlődésére

2008.04.24. 06:53
Több gyerek bevonásával és évekig készült az a vizsgálat, amiből kiderült, hogy a zenét tanuló gyerekek kéregteste akár 25 százalékkal is vastagabb lehet, mint hangszerhez nem nyúló társaiké.

A zenetanulás a gyermekeknél erősítheti a jobb és a bal agyfélteke közötti kapcsolatot, ám ez a hatás csak rendszeres gyakorlás esetén érvényesül - számoltak be amerikai tudósok a Kognitív Idegtudományi Társaság éves konferenciáján.

A Gottfried Schlaug agykutató által irányított vizsgálat még 1995-ben kimutatta, hogy professzionális zenészek esetében, akik hétéves koruk előtt kezdtek el játszani valamilyen hangszeren, általában megvastagodott az agy úgynevezett kéregteste (corpus callosum), amely információs szupersztrádaként funkcionál a két agyfélteke között - olvasható a Science című folyóirat honlapján.

Schlaug és kollégái a corpus callosum megvastagodását azzal magyarázták, hogy a zenetanulás révén megszaporodnak az idegsejtek közötti kapcsolatok. Elméletüket számos bírálat érte, a szkeptikusok szerint a tehetséges zenészek esetében ab ovo más lehet az agy struktúrája, már induláskor kifejlettebb kéregtesttel rendelkeznek.

Gottfried Schlaug - aki jelenleg a Harvardi Orvosegyetem professzora Bostonban - és kollégái mostani vizsgálódásaikba 31 gyereket vontak be. A kutatók elvégezték a gyerekek agyának részletes mágnesesrezonancia-vizsgálatát 6 éves korukban, majd három évvel később.

Az eredeti csoportból hat gyermek szorgalmasan gyakorolt: a két vizsgálat között eltelt három év során hetente legkevesebb 2,5 órát szenteltek a zenének. Ezeknél a muzsikuspalántáknál a kéregtest azon része, amely a két agyfélteke mozgástervező régióit kötötte össze, körülbelül 25 százalékkal növekedett az agy átlagos térfogatához képest.

Azoknál a gyerekeknél, akik hetente egy vagy maximum két órát gyakoroltak, valamint akik felhagytak a zenetanulással, nem mutatták ki ezt a növekedést. Az összes gyerek "kétkezes" hangszeren, például zongorán vagy hegedűn játszott.

A sokat gyakorló gyerekek esetében javult a két kéz mozgáskoordinációja is. A továbbiakban a kutatók azt vizsgálják, hogy a zenei tanulmányok befolyásolják-e a gyerekek memóriáját, vagy vitakészségét.