Előd
7 °C
17 °C

Néha úgy érzed, mintha két valóság létezne?

Több infó

Támogasd a független újságírást, támogasd az Indexet!

Nincs másik olyan, nagy elérésű online közéleti médiatermék, mint az Index, amely független, kiegyensúlyozott hírszolgáltatásra és a valóság minél sokoldalúbb bemutatására törekszik. Ha azt szeretnéd, hogy még sokáig veled legyünk, akkor támogass minket!

Milyen rendszerességgel szeretnél támogatni minket?

Mekkora összeget tudsz erre szánni?

Mekkora összeget tudsz erre szánni?

Mars-zuzmó: cáfol a NASA

2001.09.27. 16:34
A vörös bolygót fényképező Mars Global Surveyor szondát üzemeltető kutatócsoport egyik tagja a Space Daily űrportálon cáfolta azoknak a magyar kutatóknak az állításait, akik biológiai aktivitást vélnek felfedezni a szonda által készített képeken. Az amerikai szakértő szerint a szezonális foltosodás fizikai folyamatokra vezethető vissza, az EU űrhivatala által is vizsgált magyar közleményben pedig szarvashibák vannak.
Amint arról korábban beszámoltunk, Dr. Horváth András csillagász-űrkutató, a Planetárium igazgatója, a Magyar Űrkutatási Tanács tagja és szerzőtársai a Lunar and Planetary Science című szaklap hasábjain publikálták meglátásaikat, amelyeket az MGS MOC (Mars Orbiter Camera) több mint száz felvétele támaszt alá. Az 1999-2000-ben készült nagyfelbontású Mars-fotókon jól látszanak a bolygó déli pólusa közelében fekvő kráterek belsejében sorjázó, évszakonként változó méretű fekete foltok.

Élet a Marson?
A magyar csillagászok szerint a foltok és a belőlük a marsi nyár során kiinduló vonalak nem magyarázhatóak csupán fizikai jelenségekkel. Szerintük primitív létformáról, "fotoautotróf marsi felszíni organizmusról" van szó, amely sötét színű pigmenteket termel, ezért a környezetében hamarabb felolvad a víz. A marsi tél során jégtakaró védi a kiszáradástól, tavasszal és nyáron pedig a déli poláris területeket érő sok napsütés védi meg az éjszakai fagyoktól - a vonalakat az olvadt foltokból kiinduló vízfolyások húzzák. A mikroorganizmus fotoszintézissel táplálkozik, csakúgy mint az antarktiszi jégmezőkön nemrégiben felfedezett baktériumtelepek.

A NASA nem reagált, az Európai Űrhivatal viszont megkereste a magyar csillagászokat

Dr. Horváth András az Indexnek elmondta, hogy az elmélettel megkeresték Michael C. Malint és Ken Edgett-et, a szondát üzemeltető Malin Space Science Systems vezető kutatóit is, ők azonban eddig nem reagáltak felvetéseikre. A magyar kutatók a második Mars-mobil leszállóhelyének is javasolták a kérdéses krátereket, és a közelmúltban az Európai Űrhivatal Mars Express-programjának egyik vezetője is Magyarországra látogatott, hogy részletes vizsgálatot tartson a marsi fényképeken zuzmóknak vélt foltokkal kapcsolatban. A Mars Express 2003-ban tervez új szondát indítani a vörös bolygóra, és az európai illetékesekben felmerült, hogy bevehetné útvonalába a "zuzmók" közelebbi vizsgálatát is.

A NASA már korábban közölte, hogy álláspontja szerint a foltok pusztán szublimációs folyamatokkal magyarázhatók, a kérdéses képeket készítő szondát üzemeltető kutatócsoport egyik tagja azonban most részletesen cáfolta Horváthék állításait a Space Daily űrportál hasábjain. A szerző, Timothy N. Titus doktor már korábban is foglalkozott a szezonális foltosodás jelenségével, négy éve tanulmányozza a Mars kérdéses déli poláris területéről készült képeket. Titus leszögezi: a rendelkezésre álló adatok érdekes fizikai jelenségre utalnak, de nem lehet élet jelenlétére következtetni belőlük.

Három "szarvashiba"

A szakember tételesen cáfolja a magyar kutatócsoport állításait: szerinte a Mars déli poláris területeit nem lehet az Antarktiszhoz hasonlítani, mert a két terület alig hasonlít egymásra. Az Antarktiszon bőven rendelkezésre áll a vízjég, és a Marshoz képest enyhe, mínusz 40-70 Celsius-fokos a tél. A Mars déli pólusát fedő szezonális jégtakaró szinte kizárólag szárazjégből (szilárd széndioxidból) áll, a felszín hőmérséklete pedig mínusz 126 fok. A víz hiánya és a brutálisan hideg felszíni hőmérséklet Titus szerint kizárja a biológiai aktivitást.

A szezonális foltosodás jelenségét már a magyarok előtt is leírták: Titus és kollégái szerint a szárazjégből álló szezonális déli jégsapka tavaszi olvadását kísérő jelenség, a foltok pedig vagy áttetsző, ezért feketének látszó szárazjégfelületek, vagy a szárazjég alól előbukkanó talaj. A magyar cikk állítása szerint a marsi tél mínusz 200 Celsius-fokos, ezzel szemben a poláris jégsapkán a hőmérséklet soha nem megy mínusz 126 Celsius-fok, a széndioxid fagyáspontja alá. Mivel a jégsapka szárazjégből áll, tavasszal a jég nem olvad, hanem szublimál: szilárd halmazállapotból azonnal gázneművé alakul. Ráadásul ez is mínusz 126 Celsius-fokon történik, nem a magyar cikkben szereplő nulla Celsius-fokon. Vízjég valóban előfordul a Marson, állítja Titus, de az sem olvad, tehát nem is húzhat csíkokat. A víz ugyanis a Marson szintén szublimál, méghozzá mínusz 73 Celsius-fokon, mert a felszíni légnyomás a Marson mindössze 6,1 millibar a földi 1000 millibarral szemben.

A NASA tehát végre felvette a kesztyűt: most a magyarokon a sor, hogy megvédjék egyre szélesebb körben tárgyalt teóriájukat.