Einsteinnek igaza volt
További Tudomány cikkek
- A súlycsökkentő műtét lehet a megoldás a túlsúlyos cukorbetegek problémáira
- A Ryugu aszteroida mintái hemzsegnek az élettől
- A vese sejtjei is képesek az emlékezésre
- Hatalmas aranylelőhelyre bukkantak Kínában, ez lehet a Föld egyik legnagyobbja
- A Csendes-óceán villámai miatt lehet több zivatar Magyarországon
Végre sikerült megmérni, hogy a Föld milyen hatással van a téridőre. Az amerikai űrhivatal által fellőtt Gravity Probe B űrszonda megerősítette Einstein általános relativitáselméletének egyik állítását, miszerint a a Föld úgy görbíti meg a téridő szerkezetét, mintha tekegolyót raknánk egy vízágyra. A másik fontos állítást azonban, amely szerint a Föld a forgásával meg is tekeri a szerkezetet, még nem tudták megerősíteni, ehhez további nyolc hónapon át kell elemezni a begyűjtött adatokat.
Bezavart a Nap
Mindkét hatást vizsgálták már korábban is közvetett mérésekkel: az Apollo programban az űrhajósok tükröket hagytak a Holdon, és ezekre lőttek lézerrel. A Gravity Probe B program azért egyedülálló és fontos, mert a tudósok végre közvetlen méréseket is el tudtak végezni. Sajnos a mérések egyelőre nem olyan pontosak, mint a holdi kísérletek, műhold műszereit ugyanis 2005 márciusában napkitörések zavarták meg, mondta el a New Scientist tudományos lapnak Bill Bencze, a küldetés vezetője.
A küldetésben részt vevő tudósok most azon dolgoznak, hogy korrigálják a hibákat, és Bencze szerint decemberre 99,99 százalékosnál pontosabb eredménnyel tudnak előállni. A téridő szerkezetének elcsavarodásáról egyelőre kevés adatot látott az elemzőcsapat, decemberre valószínűleg erről is többet tudnak majd mondani.
Kevés fizikus számított arra, hogy a Gravity Probe B hatalmas tévedést talál Albert Einstein elméletében, de amíg a vizsgálat még nem ért véget, a relativitáselmélet nincs teljes biztonságban. Előfordulhat, hogy a pontosabb adatok kimutatnak apró eltéréseket, és az elmélet módosítására is szükség lehet.
Mérték a forgást
A tudósok egyébként több mint ötven évet vártak arra, hogy a gyakorlatban is láthassák, amit Albert Einstein egy évszázaddal ezelőtt kigondolt. A 2004 áprilisában fellőtt Gravity Probe B hatszáznegyven kilométerrel a Föld felett keringve mérte a gravitáció legkisebb változásait. A műhold négy nagyon pontos giroszkópot vitt magával, amelyeket az űrben megpörgettek, és figyelték, hogy miként változik a forgástengelyük.
A kvarcból készült, pingponglabda méretű golyókat vákumba zárták és közel abszolút nulla fokra hűtötték, hogy a mérésekhez zavartalan körülményeket biztosítsanak.