Milyen pályát válasszak?

Bölcsészek

Nagyon nehéz egzaktan megfogalmazni, mit jelent a bölcsészszakmában a tehetség, milyen képességekkel kell rendelkezni. Mindenesetre a bölcsész szakokat messze kerülje el az, akinek nyűg az olvasás. Sőt, az igazán jó bölcsésznek az egész emberi lét iránt érdeklődnie kell.

„Műveltségre, tudásra vágytam, amikor a bölcsészkarra jelentkeztem” – meséli a Miskolci Egyetem filozófia szakos hallgatója. Nem ő az egyetlen, aki tudásvágyból választja a bölcsész pályát, sokan azonban már jelentkezéskor tudni szeretnék, mit kezdhetnek majd a diplomával.

A bölcsészhallgatóknak négy csoportjuk van: az első csoport a magas szinten elismert tudományos pályára tör. A második, bár nem tud komoly tudományos eredményt felmutatni, nem is szakad el igazán választott területétől, tanárként vagy valamilyen közhivatalban helyezkedik el.

A bölcsészek harmadik csoportja végzettségéhez lazán kötődő, de piacorientált munkakört talál magának. Legelterjedtebb megoldások: nyelvszakosoknál a tolmácsolás (esetleg fordítás), szociológusoknál a piac- és/vagy közvélemény-kutatás, illetve minden bölcsésznél az újságírás. Végül gyakran előfordul, hogy a bölcsészszakmától fényévnyire köt ki valaki. Ebben az esetben már teljesen mindegy, milyen papírja van. A bölcsészkar legnagyobb előnye, hogy a diplomával többféle terület közül is választhatunk.

Közgazdászok

A közvélekedés szerint az öltönyös/kiskosztümös közgazdász élete állandó rohanás. A felvételizők népszerűségi listáján mégis évről évre első helyen szerepel a gazdasági pálya. A közgazdászok viszonylag könnyen el tudnak helyezkedni a jól fizető ágazatokban (banki szféra, gyógyszeripar, telekommunikáció stb.), azonban a piac ezen a területen is közeledik a telítődéshez, de túlképzésről pillanatnyilag nem beszélhetünk.

A frissen végzett közgazdászoknak mindössze egyötöde nem tud rögtön a diplomaátadás után elhelyezkedni. Ez természetes, hiszen próbálják a legjobb állásokat megszerezni maguknak, ami több időt vesz igénybe.

Magyarországon többféle közgazdászképzés közül lehet választani. A lista élén a nagy múltra visszatekintő egyetemek állnak, ahol leginkább az elméleti oktatásra helyezik a hangsúlyt, ugyanakkor találunk olyan főiskolákat is, ahol a képzés ideje rövidebb, a struktúra pedig gyakorlatiasabb. Az elmúlt felvételi időszakban főleg az utóbbiak arattak sikert a végzős középiskolások körében.

Jogászok

Rátermettség, kitartás, kreativitás, fejlett problémamegoldó és jó tárgyaló-, beszéd- és fogalmazókészség – többek között ezek a képességek szükségesek jogi területen. Mindemellett annak, aki jogi pályára adja a fejét, bírnia kell a napi tíz–tizenkét órányi munkát is.

A tapasztalatok szerint kétféle ember tanul tovább jogi karon: akik mindig is ide készültek, és azok, akik valamilyen külső motiváció (pl. szülői rábeszélés) hatására jelentkeznek. A jogi egyetemeken végzők azonban ma már sokkal kevésbé számíthatnak biztos munkahelyre és karrierre a diploma megszerzése után.

Senkit sem vár bársonyszék, így érdemes már a tanulmányok ideje alatt szakmai gyakorlatot szerezni, munka után nézni. Sokat hallani arról, hogy a jogászi pálya telítődött, még a kiemelkedő eredménnyel végzett, több nyelvet beszélő friss diplomásokból is nagy a túlkínálat.

Mezey Barna, az Eötvös Loránd Tudományegyetem Állam- és Jogtudományi Karának dékánja szerint azonban sok pozitívumot rejt magában a jogászdiploma, hiszen jogászokra szükségük van a cégeknek, az államigazgatásnak és a politikának is. De leginkább azok a jogászok kelendőek, akik specializált tudással rendelkeznek, például orvos-jogászok vagy jogász-közgazdászok.

A helyzetet nem kell túldramatizálni, hiszen nyolc szabályozott szakmában automatikusan elismerik majd a magyar diplomát az EU-tagországokban, így kiugrási lehetőséget jelenthet az, ha valaki az egyetemi évek alatt kötelező heti négy nyelvórán kívül is nagy hangsúlyt fektet egy, esetleg több idegen nyelv elsajátítására – vallja egy frissen diplomázott ügyvédbojtár.

Mérnökök

A műszaki pályára készülő diákokkal szemben alapvető elvárás a kreativitás és a megújulási képesség, az új ismeretek iránti fogékonyság. Az építőmérnököknek előnyükre szolgál a jó térlátás, matematikai tudás, illetve megfelelő fogalmazási készség.

A közfelfogás szerint az építész a rajzasztala fölött görnyed, és tervez, de azt már kevesebben tudják, hogy az építész munkája nem csupán ennyiből áll, hanem a tervezéstől egészen a kulcsátadásig ő felelős az épületért. Az építészeti és szerkezettervezési feladatokon túl meg kell tudniuk tervezni, szervezni és irányítani az építést, az épület-karbantartást és az épületfelújítást is.

A műszaki pálya másik kedvelt ágazata a programozó matematika. Ez a szak azoknak javasolt, akik a matematikát elméleti szinten is nagyon jól tudják és szeretik, tudnak vitatkozni bizonyos matematikai kérdésekről, és elég kitartást éreznek magukban ahhoz, hogy nagyon sok időt töltsenek el számítógép előtt. Műszaki pályán azonban nyelvtudás és szakmai gyakorlat nélkül aligha megyünk valamire; a minimum, ami a számítógép kezeléséhez szükséges, az angolnyelv-tudás.

Orvosok

Ha létezik olyan szakma, amelyhez elengedhetetlen valami egészen mélyen gyökerező elhivatottság, akkor az az orvosé. Ő az, akitől sokszor valóban élet és halál függ.

Az egyetemen oktatók a sok feltétlenül szükséges adottság közül az óriási szellemi kapacitást emelik ki, amely a boldoguláshoz szükséges ezen a pályán.

Egy tanárnak is jó memóriával kell rendelkeznie, de ő rugalmasabban használhatja fel az ismereteit. Óra előtt például átnézheti az anyagot, felfrissítheti a tudását. Egy orvosnak olyan memóriára van szüksége, amely alkalmas arra, hogy a megtanult információhalmazt bármely pillanatban azonnal képes legyen felhasználni.

Nagyon fontos szempont tehát a pályaválasztásnál: megvan-e a tanulóban a képesség, hogy tudását frissen tartsa, pillanatról pillanatra alkalmazni tudja, akár évek múltán is.

Az összeállítás az Országos Felsőoktatási Kalauz cikkei alapján készült.

További információk a kiadványról>>>