Jácint
15 °C
31 °C

Kávé, sós péksüti és egy kis nyugalom - így reggeliznek az Index olvasói

shutterstock 188434373
A cikket a Fornetti támogatta.
2016.10.26. 07:15
Az édeset vagy a sósat kívánja inkább reggel? Igaz az, hogy a fővárosban nagyobb a nap elején a rohanás? Kíváncsiak voltunk, mit és mennyit esznek reggelire az olvasóink, bőséges reggelivel, vagy rohanással és az utcán elfogyasztott kávéval indul-e a napjuk. Kérdőívünk eredménye.

Bőséges reggelit készít, amit nyugodtan el is költ, vagy kávéspohárral a kezében rohan a munkahelyére? Fontosnak tartja, hogy egy kiadós evéssel kezdje a napot, vagy ezt inkább meghagyja az időmilliomosoknak? A reggelizési szokásainkat vizsgáló kérdőívre 14 181 olvasónk válaszolt.

Egész gyerekkorunkban azt hallottunk, hogy reggelizni kötelező, és úgy tűnik, a felmérésben résztvevők nagy része ezt be is tartja. Mindössze 1608-an válaszoltak úgy, hogy "a reggeli a gyengék fegyvere, kivárom az ebédet". Az is kiderült, hogy a férfiak hajlamosabbak hanyagolni a reggeli étkezést: a 14 százalékuk indul el anélkül, hogy enne valamit, míg a nőknél ez az arány csak 8 százalék.

A felmérésből az is kiderül, hogy alig van különbség a városiak és a vidékiek között, ha a reggelizés tényéről van szó: a tanyán, községben, vidéki városokban és Budapesten élő válaszadók között ugyanúgy átlagosan 10-11 százalék a reggeli nélkül napot kezdők aránya. A jövedelem sem jelent különbséget: a havi 100 ezer forint alatt keresők durván 90 százaléka éppúgy reggelizik, mint a 200, vagy 300 ezer forintos bevétellel rendelkezők.

11 kerdes.png

Megadjuk a módját

A válaszadók kétharmada maga készíti a reggelijét, minden tizediknek „van rá embere", vagyis van olyan szerencséje, hogy partnere, lakótársa vagy szülei kész reggelivel várják. A közreműködők majd ötöde pedig "profikra bízza" a dolgot, azaz beugrik útközben egy pékségbe vagy egy gyorsétterembe. A férfiak egy kicsit jobban el vannak kényeztetve ezen a téren: a kérdőív kitöltői közül 957-en vannak azok, akik elé odateszik a reggelit, és kb. 60 százalék oldja meg maga a dolgot, míg a nők közül csak 473 érezheti hercegnőnek magát, 70 százalékuk pedig saját maga készíti el a szendvicset vagy a rántottát.

A kérdőívből kitűnik, hogy a legtöbben azért igyekszünk megadni a módját a reggelizésnek. Talán ebben szerepet játszik az is, hogy nálunk ennek komoly kulturális hagyományai vannak. Gondoljunk csak Krúdy "gáblijára", ami ugyan nem kora reggeli étkezést, hanem inkább egy luxus tízórait jelentett, de tény, hogy alapvetően szeretünk délelőtt sokat, sokfélét enni. Ha nem kell rohanni dolgozni, vagy a gyerekkel az oviba, szánunk időt erre.

A kérdőívet kitöltők közül valamivel több, mint 40 százalék vallotta azt, hogy "előzetesen összeválogatott alapanyagokból, végtelen nyugalom közepette" reggelizik otthon. Ők az adatok szerint általában maguknak készítik a reggelit, és akár 15-30 percet is tudnak erre szánni - ami azt jelenti, hogy ennyivel előbb hajlandók felkelni, mi azért elég szép teljesítmény. A közreműködők 30 százalékánál ez elképzelhetetlen, náluk az ébredést rohanás követi, ők útközben szerzik be a reggelit, és a munkahelyükön, vagy az iskolában fogyasztják el. Jóval kevesebben vannak (2368), akik otthon, netezés közben vagy útközben majszolnak el valamit, de összességében nem tulajdonítanak nagy jelentőséget a dolognak.

reggeli foto 04

Minden második válaszadó 15 percen belül végez a reggelivel, és harmaduknál tart 15-30 percig az étkezés, ami szintén arra utal, hogy sokan tényleg hajlandók időt szánni a táplálkozásra a legstresszesebb napszakban is. Ők gyakran váltogatják az alapanyagokat, és szívesen próbálnak ki újdonságokat is.

A sós lenyomja az édeset

Minden kétséget kizáróan vezet a sós az édessel szemben. A kérdőívet kitöltők fele sós péksütivel kezdi a napot, és szinte semmilyen különbség nincs a férfi és a női válaszadók, a vidékiek és a fővárosiak, illetve a fialok és az idősebbek ízlése között. Minden ötödik ember részesíti előnyben az édeset, és van, akinek mindkettő kell ahhoz, hogy teljes legyen a reggele. A hazai reggeli ízvilága egyébként is alapvetően sós, és a legtöbben (9610) ezt jelölték meg, amikor a nemzetek reggelijei közül kellett kiválasztani a legszimpatikusabbat:" A hazai verzió tetszik legjobban: pirítós vajjal, sajttal, túróval, körözöttel vagy pástétomokkal, felvágottakkal, szalonnával, de tojásrántotta is jöhet!". Népszerű még az angol reggeli (2691-en ezt tartják a legnyerőbbnek), az amerikai bundáskenyeres, juharszirupos, palacsintás napindításra pedig nem igazán vevők a résztvevők.

A töltött (mákos, lekváros, túrós, diós) és a sima kiflik, péksütik közül a legtöbb válaszadó a pillanatnyi hangulat alapján dönt, de a harmaduk a töltelék nélkülieket részesíti előnyben. A péksütikkel szemben alapvető elvárás, hogy frissek és finomak legyenek, és a felmérésben közreműködők csaknem fele nyitott arra, hogy újdonságokat próbáljon ki. Persze vannak olyanok is, akik inkább maradnak a jól megszokott ízeknél (2022 fő), és akiket egyáltalán nem hat meg az egyre bővülő választék.

A kérdőív segítségével arra is választ kaptunk, mennyit eszünk reggelire. A kitöltők fele állítólag egy péksütivel is beéri, több mint egyharmaduk kettővel boldog, 1156-an pedig ennél is többet esznek meg. A legtöbben úgy gondolták (9377-en), hogy a napi kalóriamennyiség 10-30 százalékát kell a reggelivel bevinnünk, és említésre méltó azok száma is (2671), akik a reggelit a nap fénypontjának tartják, és alaposan feltankolnak: a napi kalóriák több mint 30 százalékát fogyasztják el már a nap elején.

Kávé előtte, kávé utána, kávé helyette

A reggelizők nagyobb részénél a kávé is hozzátartozik a napindításhoz: csaknem minden második válaszadó kávézik, teát 23 százalékuk iszik, gyümölcslevet vagy vizet 20 százalék, tejterméket pedig csak 13 százalékuk fogyaszt a nap elején.

Csaknem ugyanannyian kezdik a kávéval a napot (4590), mint akik csak evés után veszik magukhoz a koffeinadagjukat (4421), de jelentős az a tábor is, amelynek tagjai kávé nélkül is képesek túlélni a reggeleket (3630). Néhány érdekes összefüggés is kiderült, amikor alapos elemzésnek vetettük alá a válaszokat. Azok, akik először kávéznak, és utána esznek, általában sietnek is - nem töltenek a reggelivel 15 percnél többet, akik pedig "urasan" étkeznek reggel is, általában nem kávét fogyasztanak. A kávéfogyasztók kevesebbet is esznek - általában egy péksütivel beérik.

Azzal kapcsolatban, hogy a reggeli mennyire fontos, megoszlanak a vélemények. Rengeteg kutatás támasztja alá a szüleink által is rengeteget hangoztatott nézetet, miszerint a reggeli a nap legfontosabb étkezése. Egy finn tanulmány szerint, ami 5500 tizenéves és szüleik bevonásával készült, a reggelit hanyagolók nagy valószínűséggel egészségtelenebbül élnek, többet isznak, dohányoznak és kevesebbet mozognak, ráadásul alulképzettebbek is, mint rendesen reggeliző embertársaik. A nem reggelizők gyakrabban esznek magas szénhidráttartalmú ételeket délelőtt, hogy megemelkedjen az energiaszintjük, ezért több közöttük a túlsúlyos.

Ugyanakkor egy 2014-es kutatás ennek éppen az ellenkezőjére jutott. Azok, akik egyszerűen képtelenek akkor enni, amikor munkába vagy iskolába indulnak, egyáltalán nem biztos, hogy elhíznak, a gyakorló nem reggelizők súlya pedig nem változott akkor sem, amikor egy kísérlet kedvéért korábban keltek, hogy reggelizzenek.

A tanulság: aki reggel éhes, az egyen nyugodtan, aki pedig nem bír magához venni semmit, ne érezzen bűntudatot.

A témáról még itt olvashat.

A cikket a Brand & Content készítette a Fornetti megbízásából, nem az Index szerkesztősége. Arról, hogy mi is az a támogatói tartalom, itt olvashat részletesebben.