Péter
8 °C
14 °C

Az autók 3 százaléka elég lenne a nagyvárosokban

D MAR20151214016
Az interjút az E.ON támogatta.
2017.03.10. 08:28
Buszok helyett közösségi iránytaxik, parkolóhelyek helyett parkok, légkondicionálás helyett több árnyékolás: Ürge-Vorsatz Diána klímakutató szerint rengeteg izgalmas megoldás létezik arra, hogy a városok mérsékeljék az éghajlatra kifejtett negatív hatásukat. Magyarország sajnos mindenképp komoly problémákkal fog szembenézni, már csak a földrajzi adottságai miatt is. Interjúnk az első E.ON Energy Globe Magyarország díjátadója alkalmából készült, Ürge-Vorsatz Diána volt a zsűri elnöke.

A klímaváltozás hatásai közül melyek azok, amelyek már az Ön gyermekeinek életében is érezhetők lesznek? 

Ürge-Vorsatz Diána klímakutató, fizikus, a budapesti Közép-európai Egyetem éghajlati és fenntartható energiapolitikai kutatóközpontjának vezetője és az Energy Globe Magyarország zsűrielnöke. Asztrofizika szakon végzett az Eötvös Loránd Tudományegyetemen, 1996-ban a kaliforniai egyetemen környezettudományból doktorált. 2002 óta vesz részt az ENSZ Éghajlat-változási Kormányközi Testületének (IPCC) munkájában, 2015 óta a szervezet alelnöke. Az IPCC tevékenységét 2007-ben Nobel-békedíjjal ismerték el.

Ürge-Vorsatz Diána: Évekig nem sikerült hóembert építeni a legkisebb gyerekeimmel. Persze nem ez a legnagyobb baj, hanem az, hogy az egészségünk és a gazdaság is károsodni fog. Megváltozik a hőmérséklet, a páratartalom és az ökoszisztéma, egyre több lesz a kártevő, a kórokozó, járványok is kitörhetnek. A mezőgazdaságnak teljesen más alapokra kell áttérnie, egyre nagyobbak lesznek az aszály-és kártevőkárok, sérül az infrastruktúra, és vállalkozások mehetnek tönkre.

Magyarország a biodiverzitás szempontjából a klímaváltozás egyik nagy vesztese lehet a pesszimista jóslatok szerint.

Ezt már korán felismertük, és azóta sem érkezett semmi jó hír ezzel kapcsolatban. A fajok – nem csak Magyarországon – elkezdtek vándorolni észak felé, vagy a magasabb területek irányába. Az ökoszisztéma próbál átalakulni. Sajnos Magyarország ennek a vesztese, mert egy medencében van - délről nem tudnak bejönni, észak felé pedig nem tudnak kimenekülni a fajok a Kárpátok miatt. Ennek az az eredménye, hogy óriási ökológiai űr marad, ami azért veszélyes, mert az invazív, nagyon jól alkalmazkodó, könnyen elterjedő fajok töltik be, mint pl. a parlagfű, a harlekinkatica, vagy bizonyos szúnyogfajok. Ezek egyre több helyet nyernek, és egyre kevésbé tudnak a honos fajok védekezni.

Az éghajlatváltozásnak rövid távon előnyei is lehetnek, pl.

megnövekedhetnek a hozamok a magasabb szén-dioxid- koncentráció miatt.

Ugyanakkor egyre szélsőségesebb lesz az időjárás, nagyobbak a viharkárok. A fűtésköltségek csökkenni fognak, kevésbé lesz probléma a gázimporttól való függés, a hűtésköltségek azonban nőnek majd, hiszen nyáron egyre többen rohannak majd légkondicionálóért a boltokba. És általában a kevésbé hatékony, rosszabb minőségűeket használják.

Az Ön szakterülete a városrendezés, és azzal kapcsolatban vezetett kutatásokat, hogy a városok hogyan készülhetnek fel, hogyan alkalmazkodhatnak a megváltozott éghajlati viszonyokhoz. Mi jelenti a legnagyobb problémát?

Az egyik legfontosabb a városi hőszigetek megelőzése. Nyáron a városokban 5-7 fokkal is melegebb lehet, mint egy külső zöldövezetben. Ha teljesen megelőzni nem is lehet ezt, mérsékelni igen, minél több zöldfelülettel, fásítással, zöld-vagy fehérre festett tetővel, zöldfallal, de mindenképpen a sötét betonfelületek dominanciájának a megszüntetésével. Az épületszigetelés, a klimatizálás szükségességének a megelőzése is rettenetesen fontos. A hőkatlanok kialakulásához az is hozzájárul, hogy az épületek légkondicionálása bent lévő hőt transzportálja az utcára. Ettől az utca még forróbb lesz, még nagyobb hőfokbeli különbségeket kell áthidalni - ez egy ördögi kör. Jó építészeti megoldásokkal, árnyékolással, meg lehet előzni, illetve mérsékelni a hűtés szükségességét.

Hogyan látja a hazai helyzetet?

Magyarországon az egyik legnagyobb a tömegközlekedés aránya a városi közlekedésben, de még ezt is lehet növelni és optimalizálni. El vagyok keseredve, hogy Budapesten elég sok fás terület kivágásra került az utóbbi időben, és ezt nem pótolják a füvesített területek, mert csak a nagy, lombos fák párologtatnak és „hűtenek” aktívan. Néhány vidéki város ugyanakkor nagyon tudatosan és ügyesen vigyáz a zöldfelületeire.

Ürge-Vorsatz Diána 3

Milyen nemzetközi kezdeményezéseket tart izgalmasnak?

A városok szén-dioxid kibocsátásának nagy százaléka a közlekedésből adódik.Olyan fantasztikus jövőképekkel találkoztam, amelyek forradalmasíthatják a városi közlekedés minőségét, és ezzel együtt az életminőséget is. Ha pl. egy tömegközlekedési cég különböző méretű kisbuszokat üzemeltetne az Über mintájára, és az emberek egy applikáció segítségével egy percen belül találnának fuvart, az autók nagy részére nem is lenne szükség. Kiszámolták, hogy Barcelonában így az autópark 3%-a elég lenne a közlekedési igények kiszolgálására, ha jól optimalizálják a rendszert.

Rengeteg hely felszabadulhatna így a városokban, a parkolóhelyek, parkolóházak helyén parkok, új épületek létesülhetnének. Az autó az egyik legpazarlóbb, mindössze 3%-ban kihasznált infrastruktúra. Gondoljunk bele, hogy egy cég sem engedheti meg magának, hogy csak 3 százalékban használja ki az infrastruktúráját. A városi közlekedés ráadásul ingyenes is lehetne, ha az iránytaxik képernyőin reklámok futhatnának. Nagyon nagy lehetőségek vannak a városi fejlesztések terén.

Lezárult az első E.ON Energy Globe Magyarország Díj versenye, amely a legjobb hazai fenntarthatósági kezdeményezéseknek biztosít nyilvánosságot. A pályázók közel 100 energiahatékonysági és fenntarthatósági projekttel neveztek vállalati, önkormányzati és a jövő generáció szemléletformálását célzó kategóriában.

A vállalati kategóriában a LIDL komplex energiahatékonysági felújításon átesett, fenntartható telephelye, a „jövő generációja” pályázatok közül a Mecsekerdő Zrt. Mókus Suli erdei iskolájának öko-oktatási központtá fejlesztése nyerte el az E.ON által felajánlott 3-3 millió forintos projekt-támogatást. Az önkormányzatok egy zöld koncepciójú, okos játszótér kialakításáért versengtek: a pályázók közül Kaposvár került ki győztesként, teljes autóbuszflottájuk biogáz-üzeműre való átalakításának projektjével.

Az összességében legtöbb közönségszavazatot kapott pályázó a LIDL lett, így ők képviselhetik Magyarországot az Energy Globe Awardon, amely mára a fenntarthatóság egyik legrangosabb nemzetközi eseményévé vált.

A legizgalmasabb nemzetközi projektekről itt olvashat.

A verseny győztesei egy innovatív projekteket bemutató kiállítással és fenntarthatósági tematikájú divatbemutatóval egybekötött díjátadón vehették át az elismeréseket a szakmai közönség előtt a Várkert Bazárban március 7-én.

Brand & Content Brand & Content
Az interjút a Brand & Content készítette az E.ON megbízásából, nem az Index szerkesztősége. Arról, hogy mi is az a támogatói tartalom, itt olvashat részletesebben.