Gyöngyi
9 °C
9 °C

Mit gondol, hány Gyula él Gyulán?

DROTI20160229021
2017.05.11. 08:57 Módosítva: 2017-05-11 09:41:16
Miért kap személynevet egy város, és igaz-e az, hogy Gyulán az átlagosnál több Gyula él? Mi köze Erkel Ferencnek a sakkhoz, és hogy került a város híres szobra egy szeszgyárba? Gyulai történetek, hírességek és látnivalók nyomába eredtünk, és azt is elmondjuk, miért nem fog unatkozni a gyulai múzeumokban.

Gyula izgalmas város: tele van titokkal, sztorikkal, elképesztő múzeumokkal, ha pedig túladagoltuk a kultúrát, színvonalas wellnesskomplexumban lazulhatunk, vagy épp világhírű kolbászokat kóstolhatunk.

2508111121045235 gyulai var kicsi

Már ide érkezve szembe jön az első rejtély: miért hívják Gyulának a várost? A település neve először 1313-ban szerepelt Károly Róbert okleveleiben (Gyulamonostorként). Azt tudjuk, hogy a Gyula személynév török eredetű és a gyula méltóságnévből ered, ami a jula, vagy dzsula (fáklya) szóból származik. (Bár sokan azonosítják vele, a Gyula névnek nincs köze a latin Julius névhez.) A honfoglalás korában az ország második főméltóságát, katonai vezérét nevezték így.

Arra, hogy miért épp így hívják a várost, kétféle magyarázat létezik. Az első szerint a "gyula" törzsének egy csoportja telepedett meg itt. A történészek által elfogadott verzió szerint azonban a város névadója egy hatalmában megerősödött, titokzatos, Gyula nevű főúr volt, aki a monostort és a települést alapította.

Hány Gyula él Gyulán?

Ha Gyulára látogat, túl sok Gyulával valószínűleg nem fog találkozni, programja viszont rengeteg lesz. Mi szóltunk.

Híres gyulai Gyulák

  • Aranyosy Gyula színész, rendező, színházigazgató 1845-ben született Gyulán. 1864-ben lépett elősör színpadra Kétszery József társulatánál, és az 1870-es években már a Nemzeti Színházban szerepelt.
  • Mérey Gyula algebra- és mértankönyveit a mai napig beszerezhetjük az antikváriumokból. 1903-1938-ig tanított a város főgimnáziumában mennyiségtant és természettant.
  • Minden évben megrendezik a városban a gyulai teniszélet egyik kiválóságának tisztelgő Paulinyi Gyula Emlékversenyt, Trauttwein Gyula pedig a Fehér-Körösi Ármentesítő Társulat igazgató-főmérnökeként és kormánytanácsosként szerzett érdemeket az árvízvédelmi munkálatoknál.

A Gyula 1870-75 között Debrecenben a reformátusok között a tizedik, a katolikusok között a negyedik legnépszerűbb név volt. Az 1950-es években még a 12. leggyakoribb férfinév volt, 2009-ben viszont már csak a 78. volt a névadási listán, és azóta sem küzdötte fel magát a Bencék, Máték, Leventék és Dominikek közé. A 31 ezer lakosú Gyulán jelenleg kereken 100 Gyula él, derült ki a gyulai önkormányzat nyilvántartásából, ami azt jelenti, hogy a városban kb. minden 155. embert hívnak így.

A himnusztól a kísértetekig

Gyula számos híres embert adott a világnak, elég, ha Munkácsy Mihály és Kohán György festőművészre, Erkel Ferenc zeneszerzőre, vagy Bay Zoltán fizikusra gondolunk. Olyan érzésünk van, hogy szinte minden utcában — ha nem minden házban — élt egy művész, feltaláló, elismert szakember, aki sokat tett a városért vagy az országért. Itt tényleg szinte minden ház mesélni tudna, a város múzeumai pedig azoknak is tartogatnak izgalmakat, akik egyébként messziről kerülik a vitrineket.

Fotó: szepmagyarorszag.hu
Fotó: szepmagyarorszag.hu

Az Almásy-kastély Látogatóközpont tárlatának különlegessége például, hogy nemcsak a főurak, hanem az egykori kastély életét „láthatatlan motorként” működtető cselédek életébe is betekintést enged. Kiderül például, hogy ki volt a főnök a személyzeti hierarchiában, milyen illata volt egy korabeli parfümnek, és 3D-ben is meg lehet nézni, hogyan pukedlizett a komorna. A gyerekek sem fogják a tizedik percben meghekkelni a programot, a kiállítás számos rájuk szabott, interaktív időtöltést tartogat.

A kastélynak is megvan a maga — kissé hátborzongató — rejtélye: az épület felújításán dolgozó munkások három, fej nélküli csontvázra bukkantak a barokk pince bejáratánál. Koporsó, ruházat vagy bármely más használati tárgy maradványa nem került elő.

Gyulai Almásy-kastély Látogatóközpont (7)

Hogy került Sissi szobra a szeszgyárba?

Felek Gyula szobrász egyik leghíresebb alkotása az Erzsébet királynét ábrázoló fehérmárvány mellszobor. A művész 1891-1933 között alkotott a városban, műterme a mai evangélikus templommal szemben állt. Mestere Fadrusz János szobrász volt, főleg síremlékeket készített, vállalkozása a harmincas években csődbe jutott. A gyulaiak egyébként egy véletlennek köszönhetik csak, hogy a Sissinek emléket állító, 1904 júliusában leleplezett alkotást bármikor megcsodálhatják a Csigakert parkjában: a szobrot 1952-ben eltávolították a Maróti térről (ma Szent Miklós park), és egy szeszfőzde hordói között találtak rá a hatvanas években.

Fotó: wenckheim.hu
Fotó: wenckheim.hu

Míg Eger és Szigetvár története halhatatlanná vált, kevesen ismerik a gyulai vár 1566–os ostromának eseményeit, pedig megért volna egy eposzt, vagy egy regényt. A hepiend azonban elmaradt: a török 15-szörös túlerővel, 30 ezer fős sereggel érkezett Gyulára. A védők 63 napig tartottak ki, miközben vérhasjárvány nehezítette az amúgy is reménytelen helyzetet.

A gyulaiak fontosnak tartják, hogy Kerecsényi László kapitány azért adta át a várat a töröknek, hogy megkímélje az oda menekült nagyszámú gyulai lakosságot, nem pedig gyávaságból. A várudvar és a várfal bejárása önmagában érdekes program, akit pedig érdekel a hadtörténelem és a középkori, illetve a 15—16. századi életstílus, nézzen be a kiállításra is.

Az Erkel-ház többek között arról híres, hogy itt született 1810. november 7–én Erkel Ferenc, a magyar nemzeti opera megteremtője. Az viszont valószínűleg csak városi legenda, hogy Erkel Gyulán írta meg a Himnuszt, és hogy csak a pályázati határidő előtti napon kezdte el a komponálást. Az emlékház nemcsak Erkel szobája miatt érdekes, a tanítócsalád egykori otthonát és az épülethez tartozó korabeli tantermet is bemutatja. Erkel egyébként kiváló sakkozó volt, ennek állít emléket az udvarban található óriás sakk-készlet.

A Ladics-ház szintén nem tartozik a szokványos kiállítások közé. Egy család szinte teljes hagyatéka látható itt, öt generáció hétköznapjai elevenednek meg a bútorokon, használati tárgyakon keresztül. Ehhez a helyhez is tartozik gyulai városi legenda, vagy rejtély, mely szerint a család egyik elhunyt tagja, Borbála asszony is kísért itt-ott az épületben, állítólag az ő számlájára írhatók a megmagyarázhatatlan zajok és a nyíló-csukódó spaletták.

Ladics ház

A Poliptól a kolbászokig

A gyulai kolbász legalább 15% (m/m) kötőszövetmentes fehérje-tartalmú, 4-6 mm-es nagyságra aprított sertéshús- és kemény szalonna-szemcsékből álló, sertés vékonybélbe töltött; sóval, csemege és csípős paprikaőrleménnyel, fokhagymával, borssal és őrölt köménnyel ízesített, alapvetően bükkfával füstölt, szárítással érlelt-tartósított húskészítmény. Átmérője 26—40 mm, 18—26 cm-es hosszúságra pározott vagy szeletelt.
Gyulai Kolbász vágott kicsi (1)

Ezek után nem meglepő, hogy Gyulán még a kolbásznak is van múzeuma. Mindent megtudhat a hentesmesterek munkájáról és a húsfeldolgozás fejlődéséről, lehet kolbászt kóstolni és készíteni is. Ha esetleg nem hallott még a híres „gyulai cseppkőbarlangról”, nem a földrajzi ismeretivel van a gond. Ez a hely a Gyulahús érlelője, ahol gyulai kolbászok lógnak mindenhonnan. Ide sajnos nem nyerhet bebocsátást bárki, de a gyárban működő üzletben érdemes bevásárolni a szigorú előírások szerint készülő, világhírű kolbászokból.

Ha sikerül kiimádkoznia a családot a múzeumokból, jöhet a lazulás. A Gyulai Várfürdőben jelenleg 16 medence közül lehet választani, ez 5000 m2-nyi vízfelületet jelent. Gyulának már a török uralom előtt volt hideg vizes fürdője, a török időkben pedig 11 fürdővel rendelkezett a város, legalábbis Evlia Cselebi török utazó szerint. A törökök után sem szűnt meg a fürdőélet, gőzfürdő és szabadtéri fürdők épültek.

Aki gyógyulni jön, a 2 km mélyről feltörő alkáli-hidrokarbonátos-kloridos gyógyvízben áztathatja a tagjait – a legnépszerűbb a Polip nevű gyógymedence, amelyből egy mesés park látványát is élvezni lehet, a Várfürdő ugyanis az egykori Almásy-kastély gyönyörű, 8,5 hektáros parkjában található. Egy tipp a helyiektől: ha az Erkel Hotelben száll meg, az utcára sem kell kimennie, hogy megközelítse a fürdőt.

Az Aquapalota a fürdő gyógyvizes részlegével ellentétben természetesen nem arról szól, hogy alfában pihenjen. Itt óriáscsúszdák, fényalagút, pezsgőfürdő és ugrómedence biztosítanak egész napos programot, az országban egyedülálló módon felfelé is lehet csúszni az egyik csúszdán.

Fotó: varfurdo.hu
Fotó: varfurdo.hu
Brand & Content
A cikket a Brand & Content készítette a visitgyula.com megbízásából, nem az Index szerkesztősége. Arról, hogy mi is az a támogatói tartalom, itt olvashat részletesebben.