A kampányt elsősorban netes felületek viszik, a hozzá készült, YouTube-on eddig 13000-szer megtekintett vírusvideó és a kampányhonlap. A módszertan némiképp Barack Obama elnökválasztási kampányát idézi, aki különböző közösségi oldalakon és közvetlen emailekben kért pénzt a támogatóktól, és brutális összeget szedett össze jellemzően 100 dollár körüli, kisösszegű felajánlásokból.
Az LMP mindezt jóval kisebb léptékben próbálja megvalósítani, lépcsőzetesen gyűjtve az adományokat, az első ember egy forintot ad, a második kettőt és így tovább, a reménybeli tízezredik adományozóig. Most 1600 adományozónál és 1 millió 170 ezernél tartanak, ha sikerülne tízezerig feltornászni a támogatók számát, a mozgalom 50 millió forinthoz jutna, valamint bebizonyítaná, hogy egy párt működhet anélkül is, hogy multicégek és milliárdos támogatók állnának mögötte.
Pinczés Bálint, a szervezet szóvivője elmondta, hogy ez azért is fontos, mert a párt- és kampányfinanszírozás jelenlegi formáira sok esetben rávetül a korrupció árnyéka. Szerinte az LMP most induló kampánya a pénzen felül elsősorban arról szól, hogy „az emberek hisznek-e a politikában, hisznek-e a részvételben. Elhiszik-e, hogy ők, az ő hozzájárulásuk, legyen az egyenként bármilyen csekély, tényleg számít.”
Mivel az LMP saját bázisa kis adományaiból szeretne építkezni, a szervezet párttá válásával a szavazói kontroll egy egészen érdekes válfaja is megjelenhet a magyar közéletben: ha a párt elidegeníti magától a saját szavazóit, azzal a bevételeit is lenullázza.
A mostani kampány arról dönt, hogy lesz-e igazi párt az LMP-ből, vagy megmarad érdekes politikai kísérletnek. Ha megfelelő mennyiségű adomány gyűlik össze, ezáltal bizonyságot adva a mozgalom támogatóinak számáról és elkötelezettségéről is, az LMP már a júniusi EP-választásokon is indulhat majd.