Az eurózonához történő csatlakozást sokszor hajlamosak vagyunk a maastrichti kritériumokra egyszerűsíteni, pedig nagyon sok mögöttes feladatot kell elvégeznünk, reformokat kell végrehajtani, jelentette ki a szocialista Göndör István. A nagy reformok sajnos megtorpantak a belpolitikai csatározások miatt. Szerinte a reformok előremozdítása érdekében a kétharmados törvényekhez is hozzá kéne nyúlni. A kétharmados szabályt a rendszerváltók a demokratikus intézményrendszer garanciájának tekintették, most azonban a reform ellenzői visszaélnek ezzel, vélekedett. "Van-e más út" - tette fel a kérdést, majd meg is válaszolta, hogy nincs, "reformok kellenek". Megállapította, hogy a kormány lehetőségei korlátozottak, mert a további reformokhoz kétharmados törvényeket kéne módosítani. Szerteágazó felszólalásában kifejtette, hogy a piacok szűkülése nem a kormány gazdaságpolitikájának következménye. Sérelmezte, hogy Göncz Kinga külügyminiszter európai parlamenti jelölését is kudarcnak minősítette az ellenzék. Majd a "közös összefogás" fontosságát hangsúlyozta. Válaszában Veres János elismerte, hogy az összefogás jó dolog.
Gyurcsány Ferenc szakított szokásával, és nem beszélt a számára fiaskót hozó brüsszeli EU-csúcsról. Leszavazták a legfőbb ügyészt, és csak a fideszeseken múlt, hogy nem járt így az igazságügyi és rendészeti államtitkár is. Egy ember tüntetett a Parlament északi bejáratánál.
A Teve utcai rendőrpalota 2007-es megtámadásáról kérdezi az egyik MDF-es képviselő Draskovics Tibor igazságügyi és rendészeti minisztert hétfőn a Parlamentben. Szavaznak a lakáscélú kölcsönökre vonatkozó törvényjavaslatról, téma lesz a drog, valamint a kerékpáros közlekedés fejlesztése.
Leteszi az esküt két új képviselő.
Most jó líbiai képviselőnek lenni. Hétfőn összeül ugyanis a parlament, hogy megvitassa Moammer el-Kadhafi líbiai vezető javaslatát a kormány feloszlatásáról és arról, hogy közvetlenül a lakosság között osszák szét az olajexportból származó jövedelmeket.
Alkotmánymódosítást kezdeményez a kormány a szólásszabadság korlátozására. Erről Gyurcsány Ferenc beszélt a Hírszerző hírportálnak adott, hétfő reggel megjelent interjújában. A miniszterelnök közölte: az Európa Tanács azt állapította meg Magyarországról, hogy túlzottan szabadjára engedte a véleménynyilvánítás szabadságát. "Nem lehet nem látni, hogy a szólásszabadság védelmének örvén mára mindennapossá lett egyes társadalmi csoportok megaláztatása" - mondta.
Míg az őszödi paradigma a korábbi évek politikája, a kormányfő szükségszerű megfáradása és a politikai innováció teljes hiánya okán vezetett oda, hogy az MSZP nem talált módot szavazatainak bővítésére, most a gazdasági válság nehezedik külső kényszerítő erőként a szocialistákra. Török Gábor februári helyzetértékelésének első része.
Faller Jenő külügyi szakállamtitkár pályázik a legjobb eséllyel a külügyminiszteri posztra, írta hétfői számában a Népszabadság külügyi forrásokra hivatkozva.
Korlát vagy nem korlát címmel szólal fel Mikola István napirend előtt. Őt követi Fodor Gábor, az SZDSZ elnöke (Válaszút éve), majd az MSZP-s Göndör István (Összefogással az eurózónáért), az MDF-elnök Dávid Ibolya (Ki és mi segít rajtunk, magyarokon?), végül a KDNP-s Nagy Kálmán (Az egészségügyi kormányzat magánya) szólal fel.
Gyurcsány Ferenc szakít szokásával, és nem tart beszámolót a vasárnapi, számára sikertelen EU-csúcsról.
A február 1-i hatállyal lemondott Boross Péter helyére Dragon Pált delegálta az MDF, az elhunyt Tasnádi Péter helyére Kőhegyi István Zsoltot az MSZP. Mindkét képviselő mandátumát egyhangúlag igazolta vissza a parlament. Mindkét képviselő le is tette az eskűt.
Dragon Pál 1990 és 1994 között ült már a Parlamentben, a kisgazdákat erősítette. 1992-ben csatlakozott a Torgyán-ellenes kisgazda 36-okhoz. Ezt megelőzően részt vett az MDF megalapításában, majd 1996-ban visszatért anyapártjához.
A Tasnádi Péter helyét elfoglaló Kőhegyi István Zsolt 2005-06-ban Toller László kampányfőnöke volt. A 33 éves politikus Pécs vagyonpolitikai tanácsnok. A pécsi szakadár szocialista Juhász István szerint Kőhegyi is tagja a négyek bandájának, amely igyekszik átvenni az irányítást a pécsi MSZP-ben, és neki is szerepe van abban, hogy az irigység, a gyűlölet és a bosszú vezérli a helyi pártvezetést.
Mikola István csokorba szedte az elmúlt évek egészségügyi botrányait. Szerinte 30 milliárd forintot von ki a kormány az egészségügyből, a kórházakat a tavalyi teljesítményül 70 százalékára szorítják. Emiatt nőni fognak a várólisták, a gyógyítócsomag szűkül, kórházcsődök és bezárások lesznek, miközben a válság miatt több ember lesz, aki segítségre szorul. Hasonló helyzetben Kovács Pál, a Horn-kormány egészsgügyi minisztere lemondott. Mit tesz Székely Tamás?
Székely Tamás nem akarja Kovács Pál példáját követni, és azzal sem ért egyet, hogy 30 milliárdot vonnak ki az egészségügyből, sőt, szerinte egy magasabb alapdíjjal biztonságot adnak az intézményeknek.
Egy idős állampolgár demonstrál Gyurcsány Ferenc ellen a Parlament északi bejáratánál. Az úriember nyakában kötél lóg, kezében táblát tart, amelyen egy stoptáblára montírozva az általa csak "böszmének" nevezett miniszterelnök feje van. Békésnek tűnt, csak álldogált, a kormányőrök nem is izgatták magukat miatta.
Magyarországnak a 2009-es év a válaszúté lesz, mondta Fodor Gábor, aki szeretné, ha a felemelkedés éve lenne az idei. A nemzetközi sajtó azonban - a baltiakkal vagy a bolgárokkal - leszakadóként jellemez minket. Egy másik jelentés szerint Magyarországon nő a rasszizmus.
Fodor a Reformszövetség javaslatát üdvözölte, szerinte össze kellene fogni, akárcsak 1989-ban, amikor a Független Jogászfórum felhívására összefogtak a pártok. Az SZDSZ-nek Bokros javaslatai is kedvesek, szerinte itthon, és nem Brüsszelben van rá szükség - adott egy oldalvágást az MDF-nek.
A tatárszentgyörgyi gyilkossággal kapcsolatban elmondtza: reméli, sokan ott lesznek a keddi temetésen a képviselők közül. Végezetül Göncz Árpádot idézte: "Én azoknak a cselédje akarok lenni, akiknek nincsen cselédjük."
Hétfőn tárgyal a lakáshitelesek megtámasztásáról a parlament. Az Index arra volt kíváncsi, hogy a legszélsőségesebb esethez, a pénzintézetek részeleges államosításához mit szólnának a szocialista honatyák. A jelek szerint az MSZP-s képviselők egy része úgy véli, hogy ilyen drasztikus lépésre nincs szükség, másik részük viszont nem nagyon berzenkedne egy állami bevásárlás ellen.
Az SZDSZ háromtagú büntető bizottsága hétfőn reggel döntött úgy, hogy 25-25 ezer forintos pénzbírságot javasolnak a frakciószabályzatot megsértő képviselőknek, a liberális frakció pedig ugyancsak hétfői ülésén helybenhagyta ezt.
Molnár Lajos, volt egészségügyi miniszter azért kapott büntetést, mert még tavaly decemberben a költségvetés elfogadásakor nem szavazott, Gulyás Jószef pedig a múlt héten a parlament feloszlatásáról szóló szavazásnál nem nyomott gombot. Sándor Klára és Magyar Bálint két hete egy teljes interpellációs időszakról hiányoztak, úgy, hogy ezt nem jelezték előre a frakció vezetésének.
A liberálisok tavaly májusban fogadták el a frakciószabályzat szigorítását, ami 25 ezer, illetve 50 ezer forintos pénzbírsággal sújtja a szabálysértéseket, így az indokolatlan hiányzásokat és a kiszavazásokat. A büntetések nem automatikusak, arra egy háromtagú testület tesz javaslatot, amelynek Hankó-Faragó Miklós, Bőhm András és Gusztos Péter a tagjai. A bizottság javaslatát a frakció kétharmados többséggel megváltoztathatja.
(Független Hírügynökség)
Az eurózonához történő csatlakozást sokszor hajlamosak vagyunk a maastrichti kritériumokra egyszerűsíteni, pedig nagyon sok mögöttes feladatot kell elvégeznünk, reformokat kell végrehajtani, jelentette ki a szocialista Göndör István. A nagy reformok sajnos megtorpantak a belpolitikai csatározások miatt. Szerinte a reformok előremozdítása érdekében a kétharmados törvényekhez is hozzá kéne nyúlni. A kétharmados szabályt a rendszerváltók a demokratikus intézményrendszer garanciájának tekintették, most azonban a reform ellenzői visszaélnek ezzel, vélekedett. "Van-e más út" - tette fel a kérdést, majd meg is válaszolta, hogy nincs, "reformok kellenek". Megállapította, hogy a kormány lehetőségei korlátozottak, mert a további reformokhoz kétharmados törvényeket kéne módosítani. Szerteágazó felszólalásában kifejtette, hogy a piacok szűkülése nem a kormány gazdaságpolitikájának következménye. Sérelmezte, hogy Göncz Kinga külügyminiszter európai parlamenti jelölését is kudarcnak minősítette az ellenzék. Majd a "közös összefogás" fontosságát hangsúlyozta. Válaszában Veres János elismerte, hogy az összefogás jó dolog.
"Ki és mi segít rajtunk, magyarokon" - kérdezte felszólalása címében Dávid Ibolya, az MDF elnöke. Szerinte elszomorító, hogy a volt és a jelenlegi miniszterelnök már csak akkor tud egységes álláspontot képviselni, amikor már késő - az EU lesöpörte a magyar javaslatot hétvégi csúcsértekezletén. Magyarország úgy járt, mint a mesebeli tücsök, mondta, hozzátéve, hogy "véget ért a populizmus időszaka Magyarországon". Az unió nem hajlandó tovább finanszírozni a felelőtlen magyar politikát, immár magunktól kell kimászni a slamasztikából. Takarékoskodásra, növekedést serkentő adórendszerre lenne szükség, mondta, és Németországgal példálózott, ahol az előző, szociáldemokrata kancellár, Gerhard Schröder hozott a szociális ellátásokat korlátozó intézkedéseket. "Németország jó hangya módjára takarékoskodott" - mondta. Ez európai trend volt, mindenhol kiadáscsökkentést hajtottak végre, miközben Magyarországon populista ígéretverseny volt, nemzetközi kölcsönök kontójára osztogatott egyetértésben a két nagy párt, ez elnyúló válságot hozott Magyarországnak. "Ez a magyar tücsök szomorú meséje, ami nem mese, hanem a szomorú valóság" - zárta felszólalását.
Veres János pénzügyminiszter válaszában megköszönte, hogy Dávid tíz éves időszakról beszélt, majd a 2002-ig hatalmon lévő Fideszen és MDF-en kérte számon a meg nem valósult reformokat. Reményét fejezte ki, hogy a kiadáscsökkentő javaslatokat most majd elfogadják.
Nagy Kálmán kereszténydemokrata képviselő szerint idén az összes kórház költségvetése 5-10 százalékkal csökkenhet, hiszen alapból csak az előző évi költségvetésük hetven százalékát kaphatják meg, a maradák harminc százalékhoz az ellátott betegek függvényeként juthatnak hozzá. És még a gyógyszerárak is emelkednek, a forint is gyengül és az áfa is nő. "A kórházigazgatók lázasan számolnak" - mondta, a kérdés, hogy hogyan élik túl ezt az évet. Zárásként "Gabriella Marquez Nobel-díjas kolumbiai írót" (Gabriel Garcia Marquezre gondolt) Száz év magány című művét idézte.
Székely Tamás egészségügyi miniszter örült annak, hogy Nagy Kálmán ismeri "Gabriel Marquezt", de jobban örülne, ha a képviselő a szakmai anyagokból idézne szépirodalom helyett. Ha olvasta volna, tudhatná, hogy a kormány a teljesítménydíj hetven százalékát fizeti ki a kórházaknak emelt összegben, és minden teljesítményt kifizetnek, állította. Marqueztől pedig a Szerelem kolera idején című könyvet ajánlotta képviselőtársa figyelmébe.
Az államosítás szónak van némi mellékíze, de a cselekedetnek magának tagadhatatlanul hagyományai is vannak nálunk, viccelődik egy szocialista politikus. Aztán komolyra fordítja a szót, szerinte a jelenlegi válság indikolhatá teheti pénzintézetek részeleges államosítását, s ha az okot részletesen elmagyarázzák a frakciónak, akkor az hajlandó lenyelni egy ilyen intézkedést.
Egy másik honatya szerint szintén nem ördögtől való az államosítás gondolata, hiszen ha a lakáshitelesek bedőlése magával rántaná többek között az OTP-t, így az egész magyar gazdaságot. Ami pedig az esetleges államsoítás költségeit illetik, arra a honayta szerint futja az IMF-pénzekből. (A Valutaalap ajánlása szerint mintegy 600 milliárd forintot kellene bankkonszolidációra költeni.)
A diósgyőri kohászat megszűnése sokkolta a miskolciakat, jelentette ki Pelczné Gál Ildikó fideszes képviselő, aki aggódik, hogy a kard már a dunaújvárosi kohászat felett lebeg. Ez szerinte a kormány felelőssége. "Megmenthető-e ezer ember munkahelye" - kérdezte a gazdasági minisztertől, akinek a nevében Burány Sándor államtitkár válaszolt. Ő emlékeztetett rá, hogy Diósgyőrben nem először kerül csődközelbe a kohászat. A kormány miniszteri megbízottat nevezett ki a válsághelyzet megoldására, de a cég menedzsmentjének együttműködése nélkül nehéz dolga van a kormánynak. A cégvezetés azonban nem kért segítséget, pedig a kormány hajlandó lett volna szakmai befektetőt keresni. Amennyiben a cég vezetése hajlandó együttműködni, a kormány kész a segítségnyújtásra, mondta. Pelczné nem fogadta el az államtitkár válaszát, a parlament bő többséggel igen.
Az ellenzékből Hargitai János (KDNP) az MSZP-vel és az SZDSZ-szel igennel szavazott, az MSZP-s Farkas Imre és az MDF-es Pettkó András – bár pártjuk igennel, illetve nemmel szavazott – tartózkodott.
Parlamenti vitanapot kezdeményez az SZDSZ a magyarországi romák integrációjáról és helyzetéről. A párt át kívánja tekinteni az oktatás, a foglalkoztatás helyzetét, valamint kezdeményezi a cigánytelepek felszámolásának megvitatását is. Átfogó javaslatok kellenek közös összefogással, jelentette ki Fodor Gábor, a párt elnöke.
Magyarországon nem kell bankokat államosítani, szögezi le határozottan egy MSZP-s politikus. Szerinte ugyanis Magyarországon csak külföldi pénzintézetek leányai működnek, márpedig a nyugati anyákat épp most konszolidálják, azok pedig így képesek lesznek rendbe tenni magyar cégeiket.
"Mit tud a rendőrség a Teve utcai elkövetőkről" - kérdezte Hock Zoltán MDF-es képviselő az igazságügyi és rendészeti minisztertől, miután februárban némi ellentmondás mutatkozott Bencze József országos rendőrfőkapitány és a főügyészség nyilatkozataiban - Bencze parlamenti meghallgatásán azt sugallta volna, hogy lennének gyanúsítottjaik, de az ügyészség nem járul hozzá egyes nyomozati cselekmények végrehajtásához. Hock szerint Draskovics is az ügyészséget tette felelőssé a 2007-es támadás felderítésének lassúságáért. Az ügyészség szerint az eddig beszerzett bizonyítékok nem elégségesek a gyanúsításhoz. "Elképzelhető, hogy a bizonyítékok tényleg nem olyan megalapozottak? Elképzelhető, hogy a rendőrség csak saját kudarca miatt mutogat másra" - kérdezte. Draskovics Tibor miniszter helyett Juhász Gábor államtitkár válaszolt. Véleménye szerint ebben az ügyben az ügyész rendelkezik a nyomozásról. Mint mondta, "szemmel láthatóan" nézeteltérés van a kérdésben az ügyészség és a rendőrség között, de lényegében nem válaszolt a kérdésre. Hock Zoltán nem is tudta elfogadni a választ, hiszen az csak a törvények ismertetéséből állt. Az országgyűlés végül szűk többséggel elfogadta a választ, pedig az MDF és az SZDSZ is elutasította azt.
Azt egy másik szocialista képviselő sem vitatja, hogy a pénzintézetek között többségbe vannak a külföldi pénzintézetek lányai, így azokkal nem lesz baj. Ám, figyelmeztet a képviselő, jópár takarékszövetkezet mögött nem áll senki, és az OTP sem tud külföldi anyát felmutatni, következésképpen ha szükség lesz rá, akkor ezeket valószínűleg csak állami forintokkal lehet konszolidálni.
A KDNP-sekre rájár a rúd, hargitai után most Firtl Mátyás szavazott félre, vagyis elfogadta Juhász Gábor válaszát.
Bőhm András ugyanabban a témában interpellálta a legfőbb ügyészt, amelyben Hock Zoltán az igazságügyi minisztériumot. "Tisztelt Legfőbb Ügyész úr, miért akadályozza az ügyészség a nyomozás sikerét" - kérdezte Kovács Tamástól. A Legfőbb Ügyész válaszában "a leghatározottabban cáfolt" minden olyan állítást, mely szerint az ügyészség akadályozza a nyomozást. "A rendőrség által elrendelt nyomozás megrekedt, az ügyészség másfél évvel a nyomozás megindítása után rendelte el a kiemelt nyomonkövetését" - mondta. ezután az ügyészség konkrét javaslatokkal segítette a nyomozást, és minden nyomozati cselekményt engedélyezett, amit a rendőrség javasolt. "Az igaz, hogy a nyomozás során két tanú tett tényszerűen nem ellenőrízhető vallomást vélt elkövetői körre, de egymást kizáró, eltérő motívumokat jelöltek meg" - mondta. A szakértői vélemények nem támasztották alá a tanúvallomásokat, mondta. Kovács szerint nincs alapja a gyanúsításnak. Az ügyészség azonban továbbra is megad minden segítséget a rendőrségnek, mondta. Bőhm András szerint fura elhamarkodottnak nevezni egy nyomozati cselekményt egy két éve húzódó ügyben, ezért nem tudta elfogadni a legfőbb ügyész válaszát. A parlament sem fogadta el a választ, 163 igen és 162 nem mellett 39 tartózkodással.
A Fidesz elfogadta a választ, kivéve Fehérvári Tamást, Örvendi Lászlót és Simon Miklóst, akik az MSZP többségével, valamint az SZDSZ-szel és az MDF-fel nemmel szavaztak.
Tizezenegy MSZP-s képviselő, köztük Alföldi Albert, Botka Lajosné, Donáth László, Keleti György és Mécs Imre igennel szavazott.
A KDNP most egységes volt, a frakció igennel szavazott.