Hedvig
9 °C
24 °C

Itt van a tizenegyedik

2009.03.06. 15:49
új hír érkezett, kattintson a megtekintéshez!
  • cikkünk a témában:

    Ilyennek képzeltük

    Február 16-án már megjelentettük Orbán Viktor idei évértékelő beszédét. "Úgy vagyunk, mint voltunk. Úgy látszik, hogy az embernek nem elég egyszer átlépnie a saját árnyékát." - kezdődött a képzelt beszéd utolsó gondolata.

  • A Millienáris ott van a Fidesz teljes vezérkara, Brüsszeből megérkezett az EP-lista két vezetője, Schmitt Pál és Szájer József is. Röviddel a kezdés előtt megérkezett Mádl Ferenc volt köztársasági elnök is.

  • cikkünk a témában:

    Évértékelő kvíz

    Kíváncsiak voltunk, mire emlékeznek a Fidesz-elnök és az MSZP miniszterelnökeinek év-, illetve országértékelő beszédeiből. Tippjáték.

  • cikkünk a témában:

    17 országértékelő egyben

    Kinek van arra ideje, hogy 17 órányi politikusbeszédet hallgasson végig arról, hogy milyen állapotban is volt az ország az elmúlt tíz évben. Segítünk, jöjjön Orbán, Medgyessy és Gyurcsány, külön, egyben, mindenféle módon.

  • cikkünk a témában:

    A miniszterelnök emberei

    2006-os országértékelésében Gyurcsány Ferenc öt polgártársunkat állította példaként az ország elé. Mi történt velük és kiemelésre méltó programjaikkal az elmúlt három évben? Támogatják-e még a kormányt?

  • Szűkös a színházterem a 800 meghívottnak, jelentette tudósítónk. Fideszesek elmondták, hogy a tavalyi SYMA-csarnok sem volt jó választás, mert kiesett a városból, kevesen mentek el, a Millenáris viszont a 2002-es választási verségre emlékezteti őket. Először lesz élőben jeltolmács Orbán évértékelője alatt.

  • Orbán Viktor köszönetnyilvánítással kezdte beszédét, az évértékelő beszédek hagyományát megteremtő Magyar Polgári Egyesületnek mondott hálát. "Arra szeretném bíztatni önöket, hogy hosszú délutánra készüljenek, sok mondanivalóm van. Persze nem akarok abba a helyzetbe kerülni, mint a történetbeli lelkész, akinek a hosszúra nyúlt beszéde alatt a kisfiú megkérdezi, hogy mikor fejezi már be a bácsi, mire az apja azt feleli, hogy már befejezte, de nem bírja abbahagyni"

  • Orbán Viktort a rendszerváltás előtti időkre emlékeztette, hogy volt aki előre megírta évértékelő beszédét. (A szöveg az Indexen jelent meg.) Szerinte az MSZP, mint az éttermi vendég, úgy akarja megrendelni a beszédeit.

  • Ideje lenne, ha nem az ellenzékkel, hanem az ország gondjaival foglalkozzanak, üzente Orbán a kormánynak. A napokban egy nagy bank elemzése került a kezébe, ezek szerint a világgazdaság rendszere lefagyott, újra kell írni a szoftvereket. Az elemzések a vezénylési, irányítási rendszer meghibásodásáról írnak. Orbánnak azonban ez így gyanús. Szerinte inkább a hajtóművel lehet baj, olyan, mintha nem esne szó a lényegről, a legszembetűnőbb igazságról. Hogy egy korszakos változás tanúi vagyunk. A válság ennek látványos, kellemetlen és kétségtelenül gyötrő kísérőjelensége. A világban lezárult egy nyolcvanéves, Közép-Európában pedig egy húszéves korszak.

  • Nem könnyű kiszakítani magunkat a válságbeszámolók bűvköréből. Ha egy írógép elromlik, akkor az válság. Ettől eltérő helyzet, ha azért áll le a munka, mert az élet új feladatokat hoz, amit nem is lehet írógéppel megoldani. Ahhoz már számítógép kell. Az épeszű ember ilyenkor nem a részleteken változtat, hanem az egészen. Most új gépet kell alkotni. Innentől a lényeg maga a változás és az újítás.

  • A nagy, a történelmi alapokat is átrendező változások akkor következnek be, amikor egy egész régi szisztéma alapjaiban mond kudarcot. Nehéz megmondani, hogy elromlott, vagy eleve rossz volt-e a rendszer. Valószínűleg az eddigi rendszer szétfeszítette saját kereteit, ezért romlott el. A mostani válság valóban emlékeztet a világválságra, de a lényeg különbözik. Akkor a túltermelés okozta a válságot, a mai válságot nem az áruk, hanem a pénz túltermelése okozta. Nem arra gondol, hogy túl sok pénzt nyomtattak, hanem hogy egyre több, valóságos fedezet nélküli hitelt termeltek, így a pénzügyi világ elszakadt a valóságtól. Nem volt fedezet a hitelek mögött.

  • Most ez a buborék pattant el, és omlik össze ez kártyavárként. Új hajtóműre, talán hajótestre is szükségünk lesz. A változás elkezdődött, érdemes ebben meglátnunk az esélyeket is. Egy új versenyben a régiben lemaradottaknak is lehet esélyük. Megláthatjuk a válság kínálta remény lehetőségét is így.

  • Persze a kockázat is nagy. Ha kimaradunk a változásokból, és újra megindul a világ, elképzelhető, hogy nem tudjuk a világhoz kapcsolni Magyarország kocsiját. Önök is emlékezhetnek a húsz-harminc évvel ezelőtti mendemondákra a magukat hibernáló hírességekről. Képzeljünk el valakit, aki 2002-ben hibernáltatta magát. Ha felébresztik 2020-ban, nem fog ráismerni a világra. Ma már nem az a hír, hogy válság van, hanem hogy a világ változik. Hogy egy új világ születik. A jelek egyértelműek.

  • A megújulás átrajzolja a politikai, gazdasági, talán a földrajzi térképeket is. Talán még a kapitalizmus neve is megváltozik. A bankok szerepe megváltozik, a világ gazdasági újrafelosztása jön. Új fogalmak jönnek, megváltoznak a politikai hatalmi erőviszonyok. A felemelkedő hatalmak dollármilliárdjaikat katonai kiadásokra költik. Kínában 15 százalékkal növelik a katonai kiadásokat most.

  • Természetesen, mint minden válságot, ezt is meg lehetett volna előzni. A válság azért szélesedett ki, mert az államok lemondtak a pénzteremtés ellenőrzéséről, majd állami ellenőrzés nélkül féktelen pénzteremtésbe kezdett. Nehezen felejtem Goethe jóslatát, aki a papírpénz megjelenésekor megjegyezte, ebből még baj lesz. Régi vita, hogy helyes-e beavatkozni a gazdaságba. Eleinte nem tűnt szükségesnek, ahogy eleinte a KRESZ bevezetése sem tűnt annak.

  • Amíg a piacgazdaság lassan, országokon belül fejlődött, senki sem igényelt szabályokat. Aztán Ázsiát és Európát a szocialista tervgazdaság fertőzte meg.

    Gyorsan és látványosan összeomlott ez, a nyugat azt gondolta, hogy eljött a totális diadal. ezt nyugaton a szabad piac végső győzelmének értékelték, és ész nélkül szabadjára engedték a globális kapitalzmust.

  • Ahogyan erről Barack Obama nyilatkozott, a rövid távú üzleti érdekek felülírták a hosszútávú érdekeket. A világ átesett a ló egyik oldaláról a másikra. Még Soros György is ezt mondja. Jómagam is írtam arról, hogy változásra van szükség, hogy túl kell lépni a piac mindenhatóságának dogmáján. Hogy a láthatatlan kéz nem működik, hogy ha van láthatatlan kéz, az Magyarországon csak az emberek zsebéből húzza ki a pénzt. A tanulság világos, az egyik esztelenség bukása nem jelenti a másik esztelenséget.

  • El tudták volna képzelni a kapitalizmus kezdetén, hogy a Rotschildok fedezet nélkül adnak hitelt? Vagy Széchenyi részt vett volna nyakló nélkül hitelt felvevő, és a pénzt szétszóró kormányban?

    Eljött az idő, hogy a világ kijózanodjon a világ a féktelenségből. Körvonalazódni látszik a kijózanodás, mértékletesség korszaka. Ahol a piacokat ésszerűen szabályzni kell.

  • A világnak előbb vagy utóbb be kell látnia, hogy mégiscsak ésszerűbb a pénz helyett az embert állítani a központba. Minden az emberen múlik, ha valami jól működik, az azért működik jól, mert akik működtetik, ügyesek. Nem a bankrendszer, nem rejtélyes piaci törvényszerűségek okozták a válságot, hanem konkrét bankárok, hitelminősítők, nekik falazó politikusok és hitelfelvevők okozták a válságot.

  • Nem elvont elméletek, hanem konkrét emberek hazudtak, csaltak, éltek vissza hatalmukkal. És ebből meggazdagodtak. Emberi tényező vezetett a letűnt világ kudarcához.

    Most egyszerre szakadnak a nyakunkba a világ pénzügyi, ökológiai, demográfiai és morális problémái.

  • Ha önök az Egyesült Államokra vagy Franciaországra tekintenek, láthatják, hogy ezt a világot új emberek fogják vezetni új eszközökkel és gondolatokkal. Ma az esztelenség világának végét éljük. A mi korunk az új világ megszületésének korszaka, erre érdemes berendezkednünk. Számunkra, akik régóta vártuk a változást, ez reményt jelent.

  • A fékevesztett piac végnapjaira az embereket következmények nélkül lehetett becsapni, akár milliókat is. Reményeink szerint a józanul szabályozott piacgazdaságban, az új korszakban, már nem lehet következmények nélkül becsapni senkit sem. Se a politikában, se a gazdaságban.

  • Ahhoz azonban, hogy idáig eljussunk, úrrá kell lennünk a legsúlyosabb bajokon. Munkát és jövedelmet kell adnunk az embereknek, és meg kell szüntetnünk a bankok korlátlan pénzteremtését. Nemzeti ellenőrzés alá kell vonni a bankokat és meg kell teremteni a globális pénzpiac nemzeti ellenőrzését. (Először csattan fel a taps.)

  • A 80 évvel ezelőtti helyzethez képest jobb most, mert van állami egészségügy, nyugdíj, szociálpolitika, ezek a válság elleni küzdelem oszlopai. Ezek nélkül a maradék vagyon is eltűnne.

    Emlékezzünk a szociális népszavazásra, amikor sikerült megakadályoznia 3,3 millió embernek az egészségügy szétverését. Tőzsdére akarta vinni a kormány a magyar egészségügyet, hol lenne most az egész ellátás, ha ez sikerül nekik?

    05
  • Ideje bátran kimondani, a válság feljogosít erre bennünket, hogy erősíteni kéne a rendet. A világ tőlünk nyugatra már tudja, hogy a közgazdaság logikája szerint a világ kormányainak népjóléti politikát kell folytatni, hiszen ezek válságkezelő eszközök is. Elsősorban munkára van szükség, ha a piac nem elég, be kell vetnünk a tömeges közmunkaszervezés eszközét is. (Harmadik taps.)

  • A válság zűrzavaros felszíne alól feltűnik az új világ néhány arcvonása. Eddig az állam elhitte, hogy csak kolonc a piac nyakán. Megnyirbálta a politika saját jogait. Most vissza kell építeni az állam tekintélyét és a gazdasági szabályozó erejét. A közjót kell érvényesíteniük a profitérdekkel, magánérdekkel szemben.

  • Miért jó az, ha egy ország eladja vállalatait, bankjait? Most már láthatjuk, hogy egy nemzetgazdaság stratégiai vállalatok nélkül gyenge. Az új világban érték lesz az állami tulajdon. Az elsüllyedő világban abba az illúzióba ringattak minket, hogy ami kívülről jön, az jó lehet, hogy önerőből képtelenek vagyunk felépíteni egy jól működő gazdaságot, hogy rejtett módon kiszivattyúzzák a bevételeket. Most is, az MNB olyan döntést hozott, hogy a külföldi leánybankok könnyebben juthatnak euróhoz, mint a magyar bankok.

  • A Fidesz elnöke szerint hiba volt külföldi tulajdonba adni a bankrendszert, a stratégiai ágazatokat. Orbán Viktort nem az új gazdasági rend és a gazdasági válság tette privatizációellenessé. Már a Fidesz 1998-as kormányra kerülésekor is volt privatizációs felülvizsgálat, majd a 2006-os választások előtt is beszéltek arról, hogy ha megnyerik a választásokat, visszaveszik állami tulajdonba a szabálytalanul magánosított vagyont, vagy azt, amely eladásánál korrupció történhetett.

  • Az új világban érték marad a külföldi befektetés, de egyenlő szerep kell a magyar vállalkozásoknak.

    Eddig elfogadtuk, hogy rosszul működjön az állam: oktatás, nyugdíjrendszer, hiszen állami.

    Most ráébredhetünk, a jól működő állami szolgáltatásokra igenis megteremtethető a pénz. Eleget költünk, európai összehasonlításban is, csak rosszul költjük el.

  • Eddig állandóan valami baj volt a reformokkal - persze leginkább akkor, ha a szocialisták tűztek zászlajukra. Az egész persze már a reformkommunizmus kitalálásakor gyanús volt. A reform eddig azt jelentette sanyargatás. Magyarországon a többség pórul jár. Beletörődtünk abba a mesébe, hogy a reform rövid távon nehézségekkel jár, de hosszú távon jó lesz. Pedig valójában csak kevesek járnak jól. Nem értem, hogyan dölhetnek be ennek a hazugságnak a magyarok.