Elfogadták az adótörvényeket

A tavaszi ülésszak utolsó ülésnapjának alaphangját Bajnai Gordon adta meg, aki napirend előtti felszólalásában 75 napos kormányzása eredményeinek felsorolása mellett a válságkezelés hétfőn napirendre kerülő kulcsjavaslatainak - a gyed/gyes átalakítása, az adótörvények és a vagyonadó, a büntető törvénykönyv és a büntetőeljárási törvény változtatása - támogatását kérte a parlamenttől.

Felszólalására válaszolva a Fidesz népsanyargatással vádolta Bajnait és előrehozott választásokat követelt, akárcsak a kereszténydemokraták nevében Hargitai János. Mesterházy Attilának minderről a nem lát-nem hall-nem beszél majomszoborcsoport jutott az eszébe, azzal a különbséggel, hogy a fideszesek nemhogy nem fogják be a szájukat, hanem folyton ugyanazt szajkózzák. Azt is mondta, hogy a Fidesz szájából anakronisztikusan hangzik az aggódás a nyugdíjasokért, Semjén Zsolt kereszténydemokrata frakcióvezető valószínűleg joggal feltételezte, hogy Mesterházy nincs teljesen tisztában az anakronisztikus szó jelentésével.

Kóka János támogatásáról biztosította Bajnai és a kormány terveit, pedig a hétvégén még kemény erőket mozgósított Demszky Gábor azért, hogy a liberálisok mégse szavazzák meg a vagyonadót. Ám a délelőtti frakcióülésen végül 11:8 arányban nyert a kókista szárny, elvileg a teljes szabad demokrata frakciónak meg kellett szavaznia a javaslatot.

Végül a vagyonadót két MSZP-s politikus (Laboda Gábor, Mécs Imre) mellett az SZDSZ-es Béki Gabriella, Bőhm András, Fodor Gábor, Gulyás József, Kovács Kálmán, Molnár Lajos, Velkey Gábor nem szavazta meg. Két másik szabad demokrata, Horn Gábor és Gusztos Péter pedig nem szavazott a vagyonadóról.

A napirend előtti felszólalásokat izgalommentes interpellációk követték, a kormánytöbbség rendre megszavazta a miniszteri válaszokat. Hasonlóan izgalommentesen alakultak a zárószavazások is.

A parlament szocialista-szabad demokrata többsége elfogadta az adócsomagot, benne az SZDSZ ajánlásával az szja felső sávhatárának 2011-től 15 millió forintra emeléséről.

A gyes és a gyed elfogadása nem volt kérdés, a szavazás formális volt az egyszer már elfogadott, de a köztársasági elnök által megfontolásra visszaküldött törvényről.

Némi meglepetésre nem fogadta el a parlament a szocialisták alkotmánymódosító javaslatát, amely büntethetővé tenné a holokauszttagadást. A szólásszabadságot korlátozó jogszabályt eredetileg a Fidesz is támogatta, de végül a javaslat ellen kampányoló Társaság a Szabadságjogokért meggyőzte az ellenzéki képviselőket, akik így végül nemmel szavaztak.

Módosító javaslatával a kormány engedett a társadalom erősödő rendpárti elvárásainak. Az Országgyűlés meg is szavazta a büntető törvénykönyv módosítását.

A tavaszi, nagy visszhangot kiváltó bűncselekmények nyomán a Fidesz, majd az MSZP is a Btk. szigorítását sürgette, a kormány ezért saját javaslatot terjesztett a parlament elé. Eszerint a jövőben szigorodnak a visszaeső bűnösök büntetési tételei, a harmadszorra is bűnbeesőknél a bíróság nem mérlegelheti az enyhítő körülményeket, és nem ítélheti próbára bocsátásra vagy felfüggesztett börtönre az elkövetőt. A fegyveres elkövetők büntetési tételei is szigorodnak, és emelkednek a pénzbüntetések összeghatárai is.

Szintén a közrendvédelmi program részeként plusz jogosítványokat kapnak a közterület-felügyelet munkatársai, a polgárőröket gázspray-vel fegyverzik, egyben hatósági jogkörrel ruházzák fel őket, mely értelmében közlekedési baleseteknél illetve óvodák és általános iskolák közelében jelzőőri feladatot is elláthatnak.

Ugyanehhez a témához kapcsolódik a büntetőeljárás módosítása is, melynek célja a büntetőjogi eljárások gyorsítása. Új elem, hogy az ügyész és a terhelt közti megállapodás esetén lemondható a bírósági tárgyalás - ez tehermentesítheti a bíróságokat.