Megint elfogadták a gyed-gyes lerövidítéséről szóló törvényt

A gyes a gyermek legfeljebb két éves koráig jár, szemben a mostani hárommal. Ezen kívül a jogszabály szigorítja a gyed feltételét is. A két munkaviszonyhoz, illetve biztosítási időhöz kötött juttatás, azaz a terhességi-gyermekágyi segély (tgyás) és a gyermekgondozási díj (gyed) jogosultsági ideje 180 napról 365-re emelkedik. Ez azt jelenti, hogy a kismamának minimum 365 nap munkaviszonnyal, pontosabban biztosítási viszonnyal kell rendelkeznie ahhoz, hogy kapjon tgyást, majd gyedet. Ezek a változások a 2010. április 30-a után született gyermekek esetében lesznek érvényesek. A terhességi-gyermekágyi segélynél változás még, hogy a jogszerző időbe nem számítható be a felsőoktatásban eltöltött idő egésze, hanem csak 180 napot lehet majd belekalkulálni.

A három vagy több gyermeket nevelőknél a gyermeknevelési támogatás (gyet) eddig a legkisebb gyerek hároméves korától nyolc éves koráig járt. A törvénymódosítással az alsó határ három évről két évre módosul, a felső határ azonban nem változik. Ez azt jelenti, hogy egy évet nyernek a főállású anyák.

Az államfő egyszer visszadobta

A törvényre bő egy hónapja az Országgyűlés már áldását adta, ám az államfő aláírás helyett úgynevezett politikai vétót emelt, megfontolásra visszaküldte a jogszabályt a parlamentnek. Sólyom László döntésénél azt hangsúlyozta: fontos, hogy az anyák továbbra is szabadon dönthessenek a munkába való visszatérésről. Ezért meggyőződése szerint pozitív, ösztönző intézkedésekre van szükség, és nem olyanokra, amelyek kényszert jelentenek. Ilyen pozitív intézkedés a bölcsődei férőhelyek számának növelése, a családi napközik létesítésének támogatása, a családi gyermekfelügyelet új formáinak megteremtése, a részmunkaidős munkavállalás lehetővé tétele, illetve támogatása, és az internetes távmunka ösztönzése is. Külön felhívta Sólyom László a figyelmet a részmunkaidős foglalkoztatás fontosságára, hiszen ennek lehetősége jó kompromisszum lehet a család és a munkavállalás között.

Az államfő akkor elismerte: a törvény célja az anyák foglalkoztatottságának növelése, és nem a költségvetés egyensúlyának helyreállítása. Sólyom László leszögezte, a kisgyermekes anyák munkába állásának támogatását fontos célkitűzésnek tartja, az erre irányuló intézkedések mind a családok, mind pedig a gazdaság egésze szempontjából kedvezőek lehetnek.

A hiányosságokat kezelnék

A parlament ilyen előzmények után ismét elfogadta a kifogásolt törvényt. A köztársasági elnöknek most már nincs mérlegelési hatóköre, alá kell írni a jogszabályt. De elképzelhető, hogy most már nem is kifogásolná a törvényt, mivel néhány szocialista képviselő a zárószavazás előtt benyújtott egy módosító indítványt a salátatörvényhez, azt pedig az Országgyűlés beépítette a jogszabályba. A módosítás lényegében válasz az államfő által felemlegetett hiányosságokra, azokat igyekszik kezelni.

A törvényen átvezetett módosítás előírja a kormánynak, hogy október 15-ig számoljon be arról, hogy mit tett a három évesnél fiatalabb gyermekek elhelyezését lehetővé tevő bölcsőde- és más intézményfejlesztések terén. Törvényjavaslatot kell kidolgoznia a kabinetnek arról, hogyan egyszerűsíti a gyermekek napközbeni ellátását szolgáló intézményrendszert, miként képzeli a finanszírozást. Lehetővé kívánják tenni, hogy a közszférában dolgozóknak alanyi joguk legyen a gyermek 2 és 3 éves kora között részmunkaidőben ellátni munkájukat. A versenyszektorban dolgozókat is érinti az, hogy esetleg a gyermekvállalás után a munkába visszatérő anyák járulékterheit enyhítik.

A bölcsődei, óvodai férőhelyek növelésére a Bajnai-kormány ígéretet tett. Ez a jogosultsági idő lerövidítésével együtt szolgálná azt, hogy a gyermeket vállaló nők munkaerőpiaci aktivitása, munkavállalási hajlandósága növekedjék és az intézményhálózat fejlesztése révén legyen is lehetőségük gyermeküket felügyeletre bízni, miközben ők munkát vállalnak. A kormányfő többször megjegyezte: a gyed-gyes lerövidítése először a 2010. május 1-je után születendő, tehát a törvény kihirdetése után fogant gyermekeket szülő nőket érintené, így ők 2012-től nem kapnák a családtámogatás ezen formáját, akkor azonban már a gazdaság várható bővülése és az ezzel párhuzamos munkahelybővülés felszívja ezeket a nőket.

A másik "láb"

A kormány nemrég tárgyalt a gyermekek napközbeni ellátásának fejlesztéséről. A kormány 2012-ig 15–16 ezer új férőhellyel kívánja bővíteni a nappali ellátást, elsősorban európai uniós források felhasználásával és új ellátási formák kialakításával. Az európai uniós források felhasználásával a már megkezdett és most kiírandó pályázatok révén 2012-ig a kormány 7800 bölcsődei, valamint integrált óvodai-bölcsődei férőhelyet hoz létre. A kormány 2010. január 1-jétől 20 százalékkal tervezi megemeli a csoportlétszámokat (10-ről 12-főre). Ezzel további 5000 férőhely jön létre.

A családi napközik létrehozásának ösztönzése érdekében a kormány 2009. szeptember 1-jéig egyszerűsíti a működtetést és finanszírozást. A családi napközik a 2–14 év közötti gyermekek esetében jelentenek akár egész napos felügyeletet, étkeztetést és ellátást kis csoportokban. Ilyen intézmények létrehozása esetén a jövőben nem lesz például szükség a szakhatóságok véleményezésére. A kormány 2010-től megemeli az állami normatívát is. (246 ezer forint/gyerek/évről kb. 300 ezer forint/gyerek/évre) Ennek eredményeképp 2012-ig a most meglévő 1500 férőhely további minimum 1000 férőhellyel bővülhet – írta nemrég a kormányszóvivői iroda.

2010-től a kormány új intézményként létrehozza a családi gyermekfelügyeletet, amely szintén azoknak a szülőknek nyújt segítséget, akik nem tudják bölcsődében elhelyezni a gyermeküket, vagy késő estig dolgoznak. A családi gyermekfelügyelet a családi napközi mintájára jönne létre, azonban annál egyszerűbb és rugalmasabb lesz a létrehozása, működtetése – például nem lesz bonyolult szakhatósági engedélyezési procedúra –, igaz, kevesebb gyermeket vállalhat (maximum hármat 5 helyett). A családi gyermekfelügyelet a napközihez hasonlóan állami normatívát kap. A családi gyermekfelügyelet 2012-ig újabb 1000-1500 gyermek nappali ellátását oldhatja meg.

A jelenleg is működő programok mellett – mint például a Start Plusz program, vagy az Új Magyarország Fejlesztési Terv keretében elindult „Decentralizált programok a hátrányos helyzetűek foglalkoztatásáért" – mellett új elem lesz a kormány döntése nyomán a gyesről, gyedről visszatérő anyák részmunkaidős foglalkoztatásának ösztönzése.