Hunvaldozás, kósázás, molnározás, zsidózás

Navracsics Tibor nem olyannak ismeri Molnár Oszkárt, aki komolyan cigányozna és zsidózna, ezért megkérdezi tőle, hogy miért is teszi ezt. A parlament hétfői ülésén lesz sukorózás, hunvaldozás, és döntenek az önkormányzatok törvényességi felügyeletéről is.

A költségvetés aktuális kérdéseiről egyeztetett hétfőn, a parlament ülése előtt a szocialista frakcióval Bajnai Gordon miniszterelnök. Az egyeztetésen megállapodásra jutottak abban, hogy a párt és a kormány csökkenteni kívánja a távhő áfáját, azaz a jelenlegi, kedvezményes 18 százalékos kulcsot 5 százalékra mérsékelnék. Mind Mesterházy Attila frakcióvezető, mind a kormányfő a kívánásra helyezte a hangsúlyt, ami magyarán azt jelenti, hogy a távhő áfáját akkor csökkentik majd, ha a 17-18 milliárd forint forrásigényű lépésre marad keret a költségvetés általános tartalékában.

Mesterházy Attila és Bajnai Gordon közös sajtótájékoztatóján még szó esett a kórházak finanszírozásáról és a gyermekétkeztetésről is. A gyermekétkeztetés ügyében a kormány visszavonulót fújt, a rendszer rászorultsági alapú átalakítása helyett még bővítik is a jelenlegi támogatási rendszert, amennyiben a jövőben a 7. osztályos tanulókra is kiterjesztik. A kedvezményezetti kört szintén kiterjesztik, mivel öt százalékkal növelik a jogosultsági jövedelemhatárt. Ez kormányzati forrásaink szerint 1-2 milliárd forinttal terheli a költségvetés eredetileg 125 milliárdos tartalékát.

A sajtótájékoztatón elhangzottak szerint az eredeti tervekhez képest a kórházak támogatása sem csökken, sőt, reálértéken növekedni is fog jövőre. Cserébe az egyházak támogatása - a miniszterelnök megfogalmazásában átmenetileg - csökkenni fog jövőre. A kormány ezzel Bajnai szerint "elment a falig", azaz nincs több tartalék a költségvetésben, ha tartani akarják magukat az eredetileg megfogalmazott, Bajnai szerint Magyarország felemelkedésének garanciáját jelentő 3,8 százalékos hiánycélhoz. Kormányzati forrásaink szerint a 125 milliárdos tartalékot amúgy még nem élték fel, de a maradékot arra az esetre tartalékolják, ha megbukik a közösségi közlekedés átalakítását célzó terv, mert ez esetben 80 milliárddal kéne finanszírozni csak a MÁV működését.

Bár a miniszterelnök azzal indokolta találkozóját a szocialista frakcióval, hogy hétfőn járt le az egyéni módosító indítványok benyújtásának határideje a költségvetéshez, azaz most lehetett egészében áttekinteni a terveket, értesüléseink szerint Oszkó Péter pétneki kijelentései indokolták a találkozót. A pénzügyminiszter pénteken azt állította, hogy nincs mód a távhő áfájának csökkentésére, ezzel magára haragította a frakciót, amelyet most a miniszterelnöknek kellett megnyugtatnia.

Bajnai Gordon nem szólal fel napirend előtt a parlament hétfői ülésén, és mivel a múlt héten válaszolt a kérdésekre, ma nem fog.

"Arra jutottunk, hogy én most bemegyek, és elfoglalom a helyem a frakcióban" - felelte a Parlament folyosóján Molnár Oszkár, Edelény fideszes polgármestere arra a kérdésünkre, hogy mire jutottak Navracsics Tibor fideszes frakcióvezetővel jutott egyeztetéseiken. Molnár kérdésünkre kijelentette, hogy fenntartja korábbi nyilatkozatait, hiszen a zsidó nagytőke globális és magyarországi térhódításáról szóló mondatait "Simon Peresz 2007. október 10-én, Tel-Avivban tartott előadásából" idézte. A másik, nagy vihart kiváltó nyilatkozatában értékelése szerint nem azt mondta, hogy a cigány asszonyok károsítják szándékosan a magzataikat, hanem hogy a cigány többségű településeken a terhes asszonyok - azaz szerinte ez a kijelentése sem volt rasszista.

Fotók: Huszti István

Kósa Lajos, Debrecen fideszes polgármestere a szombati tüntetés után napirend előtt is az önkormányzatokról beszélt. Szerinte a rendszerváltás egyik nagy vívmánya volt az önkormányzati rendszer kialakítása, de a rendszer mostanára a szakadék szélére került. Érdemi mondandója azon túl, hogy a kormány adjon pénzt, nem volt. Felolvasta a szombati tüntetésen elfogadott 12 pontos követelést.

Molnár Csaba "fideszes-jobbikos-árpádsávos" tüntetésről beszélt, ami szerinte kudarcba fulladt, mert alig vettek részt rajta önkormányzati tisztviselők, bár szerinte állami pénzen buszoztatták a tüntetőket, Budapest egyik kerületében pedig "brutális egzisztenciális fenyegetésekkel kényszerítették részvételre a dolgozókat". Szerinte amúgy a tüntetés témái idejét múltak voltak, hiszen a kormány már a tüntetés előtt megegyezett az önkormányzatokkal, a kórházakkal, megállapodtak a gyermekétkeztetésről, amit ráadásul még bővítettek is. Molnár azt is tényként közölte, hogy januártól 5 százalék lesz a távhő áfája, bár ebben a kérdésben Mesterházy Attila és Bajnai Gordon óvatosabban fogalmazott, az áfa-csökkentésről mint kívánalomról beszéltek csak az MSZP hétfői frakcióülése után. Molnár ezután nagyon belelendült, és mutyizással vádolta Kósa Lajost és Szijjártó Pétert. "Egyszerű a képlet, kevesebb mutyi, kevesebb panama, és máris több pénz jut az önkormányzatoknak" - mondta. Az ellenzék erre hunvaldozással válaszolt.

Az európai járványügyi szakértők becslései szerint akár hárommillió magyar is elkaphatja a H1N1 vírust, jelentette ki napirend előtti felszólalásában Kökény Mihály, aki zavarónak nevezte, hogy eközben elbizonytalanító hírek látnak napvilágot a védőoltással kapcsolatban. Ezért támogatta, hogy az általa rémhírterjesztőknek nevezettek ellen keményen fellépjenek.

Kóka János napirend előtti felszólalásában azt kifogásolta, hogy a Fidesz nem számolt be a Molnár Oszkár-Navracsics Tibor egyeztetés eredményéről, azaz "még nem dőlt el, hogy a Fidesz a demokrácia, vagy a rasszista eszmék mellé áll". Ezután a Transparency International (TI) és a Freedom House (FH) kampányfinanszírozási javaslatai kapcsán a kisebb parlamentről beszélt, amit szerinte a két nagy párt kölcsönösen gátol. Ehhez képest elsősorban Orbán Viktortól idézgetett, és őt bírálta. Aztán kitért a kampányfinanszírozásra is, amelyre szerinte most azonnali lehetőség adatott - a TI és az FH törvényjavaslata. Felszólította a parlamenti pártokat a nemzetközi civil szervezetek törvényjavaslatának támogatására, amit az SZDSZ frakcióvezetőjeként ő már alá is írt.

A kormány részéről Avarkeszi Dezső igazságügyi és rendészeti államtitkár reagált. Mint mondta, a kisebb parlament és a kampányfinanszírozás kérdését külön kell választani. Kisebb parlament ügyében a kormány már terjesztett javaslatot a parlament elé, amit akkor az SZDSZ támogatott is, de a kezdeményezés elbukott. A kampányfinanszírozás tekintetében örömtelinek nevezte a civil kezdeményezést, de szerinte a döntés felelőssége az országgyűlésé, "ezért nagyon fontos, hogy valamennyi politikai erő meg tudjon állapodni a kérdésben". Szerinte erre lehetőség is lenne, mivel a civilek által tett javaslatok a Fidesz és az MSZP javaslataiban is megjelentek, de végül sosem jutott el szavazásig az amúgy kétharmados törvény.

Lukács szerint a sajtó ugyan azt mantrázza, hogy az állam rossz tulajdonos, de valójában ez nem igaz, mert csak a magyar állam rossz tulajdonos, mert a kormányzat (nyilván a szocialista) nem képes működtetni az állami tulajdont. Mert az alkalmatlan káderek újabb és újabb állami cégekhez kerülnek, a privatizált cégek vezetésében pedig felbukkannak azok, akik levezényelték a privatizációt. Aztán lehülyézte a kormánytagokat, hiszen Kocsis István BKV-vezér meghallgatásán azt mondta, hogy kevés pénzért csak hülyéket kap, a miniszterek fizetése pedig alacsonyabb, mint az állami cégek vezetőié.

"Értem én, hogy önök szerint vissza kéne térni a szocializmushoz, de mi ezt nem javasoljuk" - jelentette ki Lukácsnak adott válaszában Katona Tamás pénzügyminisztériumi államtitkár, aki amúgy nem kívánt sem az állami tulajdon mellett, sem ellene. Azt, hogy érdemes-e valamit állami tulajdonban tartani, szerinte a piac dönti el.

Fotók: Huszti István

A házbizottság hétfői ülésén kiderült, hogy a közigazgatási hivatalok jogállásával kapcsolatos alkotmányos mulasztást nem ma fogják pótolni, mert a törvény bizottsági előkészítésével még nem végeztek. Az alkotmánybíróság megállapításai szerint az önkormányzatok törvényességi felügyeletét ellátó közigazgatási hivatalok státusa törvényileg nem rendezett, és ez egyelőre így is marad.

A fideszes Bencsik János arról beszélt, hogy a Vértesi Erőmű Zrt. szerződést kötött egy jelentős mennyiség szállításáról a szocialista képvislő, Kapolyi László tulajdonota System Consulting nevű céggel. Ám a vállakozás felrúgta a szerződést, ellehetetlenülésre hivatkozva . Így az erőművet összességében mintegy 30 milliárd forint elvi kár érte. De a fideszes honatya szerint gyakorlati is, ugyanis az erőmű még a szerződésbontás előtt leszállított egy 320 millió forintos tételt, ám azt Kapolyi cége a mai napig nem fizette ki. Emiatt az erőmű kénytelen létszámot csökkenteni, és a szociális kiadásokat lefaragni.

Katona Tamás némileg meglepődött, hogy egy magát konzervatívnak nevező párt egyik képviselője ilyen szakszervezetis jellegű, antikapitalista felszólalást mond. Mint mondta, ő nem tud róla, hogy az adós szánt szándékkal tartaná vissza a kifizetéseket. A Vértesi Erőmű minden jogi lépést megtett a System Consulting kintlévőségeinek behajtására. A Vértesi Erőmű nehézségei pedig nem csupán a System Consulting tartozásából adódnak, mondta. A kormány egyik nyári határozatában pedig nemzetgazdaságilag szükségesnek nevezte a Vértesi Erőmű fenntartását, amit jelenleg a Magyar Villamos Művek garantál. Bencsik köszönte, hogy Katona elismerte Kapolyi tartozását, de a választ ennek ellenére sem tudta elfogadni. A képviselők többsége viszont elfogadta. Személyes érintettség okán Kapolyi László is szót kért, felszólalására fél öt körül kerül sor.

Molnár Albert szerint míg a kormány felelősen jár el a gazdasági válság idején, bizonyos önkormányzatok kötvénykibocsátásokkal súlyosan eladósítják magukat, veszélybe sodorva ezzel az állam egészét. Míg 2006-ban 27 milliárd forint volt az önkormányzatok kötvénykibocsátása, 2007-ben már 209 milliárd forint. Molnár szerint ez felveti, hogy talán központi utasításra adósították el magukat az önkormányzatok. Azt kérdezte, hogy milyen kockázatokat rejt az önkormányzatok kötvénykibocsátási politikája.

"Ön egy nagyon fontos összefüggésre hívta fel a figyelmet" - kezdte válaszát Katona Tamás pénzügyi államtitkár. Az önkormányzatok adóssága immár ezermilliárd forintot tesz ki, mondta az Állami Számvevőszék jelentésére hivatkozva. Az ÁSZ által ellenőrzött önkormányzatok eladósodási mutatója 2005-2008 között több mint kétszeresére emelkedett. Ennél is aggasztóbb, hogy az adóságok kifizetését az állami működési támogatásokból tervezik. Külön kiemelte a fővárosi önkormányzat eladósodottságát. Molnár elfogadta a válaszát.

A kereszténydemokrata Lukács Tamás a tévészékházról érdeklődött, amelyben szerinte a Kincstári Vagyonigazgatóság tulajdonában álló Millenium Média Kft. nagyon jól járt - Napirend előtt Lukács még azon kesergett, hogy az állami tulajdonú vállalatokat rosszul vezetik a szocialisták. Aztán a Wallis Rt-ről beszélt, ami megvette a Millenium Média Kft. állami üzletrészét. Aztán azt mondta, hogy a Millenium Média Kft. ofshore-cég, tehát mégsem a KVI tulajdona. Végül a Wallis szerepére volt kiváncsi.

Katona Tamás válaszadás helyett arról beszélt, hogy a szocialista kormány nem szól bele a független köztelevízió működésébe, szemben a Fidesszel, ami kormányon beleszólt. És mivel a köztelevízió független, a kormánynak nincs rálátása üzleti döntéseire. "Az állam nem írt ki székháztendert, a szerződés kondícióira nem volt rálátása" - mondta, hozzátéve, hogy a KDNP képviselője viszont bent ül a köztévé kuratóriumában. Katona szíve szerint visszakérdezne, hogy mit is akar kivizsgáltatni Lukács, de erre az ügyrend szerint nincs lehetősége. Az azonban biztos, hogy a kormánynak nincs joga kivizsgáltatni a köztévé működését. Lukács nem fogadta el a választ, de a parlament igen.

A szabaddemokrata Lakos Imre annak apropóján kérdezett, hogy a közlekedési hatóság elutasította az Orange Ways járatindítási kérelmét, azaz nem járult hozzá, hogy egy jelenleg zárt piacon elinduljon a piaci verseny. Arra kiváncsi, hogy mik a feltételei annak, hogy valaki beléphessen a piacra.

Oláh Lajos közlekedési államtitkár szerint a kormány "eddig sem utasította el a versenyt" a helyközi közlekedésben, hiszen most is négy alvállalkozó is szolgáltatást nyújt a Volán-társaságoknak. Az Orange Ways kérelmének elutasítását az ellátásbiztonsággal indokolta, azaz az állam egyrészt meg akarja védeni a kapitalista vállalkozót az esetleges kudarctól, a monopolszolgáltatót pedig a magáncég keltette versenytől. "Sajnos a magánszektor kezdeményezései eddig a jól jövedelmező járatokra koncentráltak" - lepődött meg egy piaci alapvetésen az államtitkár. Az viszont jogos felvetésnek tűnt, hogy a kisforgalmú helyközi közlekedést adott körülmények között kisvállalkozások nyereségesebben tudnák működtetni, mint az állam. Lakos nem fogadta el az államtitkár válaszát, mivel szerinte a szükséges keretrendszereket a kormány tudná megteremteni. A parlament a fideszesek tartózkodása mellett elfogadta az államtitkár válaszát.

A fideszes Balla György is Kapolyi Lászlót támadja, amiért a System Consulting Kft. tulajdonosaként megakadályozta a Magyar Villamos Művek 50 milliárdos osztalékának kifizetését, mert nem juthatott részvényhez a cégben. Az osztalékból 19 milliárd forint illetné az államot, az állampolgárokat.

Katona Tamás pénzügyi államtitkár hálás azért, hogy Balla nem gyanúsította törvénysértéssel Kapolyi Lászlót, aki szerinte csak saját üzleti érdekeit védte. Állítása szerint az osztalékfizetés akadálya elhárult, az MVM már ki is fizette az osztalékot. Katona szerint a parlamenti képviselőknek lehet magánéletük, és magánéletükben akár üzletemberek is lehetnek. Balla szerint az MVM szóvivője vasárnap még azt nyilatkozta, hogy nem fizették ki az osztalékot, de a kérdés szerinte inkább az, hogy a kormány tagjai miért nem sétáltak oda Kapolyihoz, és kérték meg, hogy ne akadályozza az osztalék kifizetését, ezért nem fogadta el a választ. A parlament többsége azonban igen.

Kapolyin rajta ragadtak a fideszesek - Révész Máriusz most arról beszél, hogy a Kapolyival kapcsolatba kerülő cégek összesen 9,6 milliárd forintot vesztettek, például csak az MVM 5,6 milliárdot bukott.

Katona Tamás pénzügyi államtitkár az érdemi válasz előtt még szánalmasnak minősíti a fidesz önkormányzati tüntetését, majd arról beszél, hogy az MVM vezetése mindent megtett, hogy tisztázni lehessen a visszás szerződésket. És a kutakodásokról csak azért nem tudni semmit, mert üzleti tikokat érintenek.

Révész szerint az államtitkári válasz kínos magyarázkodás, nem véletlen, hogy Oszkó Péter miniszter Katonát küldte be maga helyett. Mert egy hatalmas, offshore cégekre épülő, szocialistákkal kapcsolatos mutyiról van szó. Az Országgyűlés szerint nem így van, és elfogadja a választ.

Keller László pénzügyi államtitkárként korábban olyan törvényszöveget  (az adójogszabályok átírásáról) küldött meg a házelnöknek, amit az Országgyűlés nem szavazott meg, állítja Balog Zoltán fideszes képviselő. Avarkeszi Dezső szerint csak arról van szó, hogy Keller azt hitte, megszavazták a módosító javaslatokat, de mégsem. Így a köztársasági elnök megfontolásra küldte vissza a Tisztelt Háznak. Amelyik elfogadja Avarkeszi magyarázatát.