Nem jött be a magyar nyelvtörvény

Fotó: Barakonyi Szabolcs

Az Országgyűlés 2001. november 27-én fogadta el a nyelvhasználatra vonatkozó törvényt, aminek a szövege azzal érvel, hogy a gyors technikai fejlődés rombolja a magyar nyelvet, ezért a külföldi kifejezéseket muszáj valamilyen szinten kordában tartani.

Mégis, ha nyolc évvel később, 2010-ben bárki végigsétál a körúton vagy bármelyik nagyobb plázában, esetleg olyan tévét vásárol, amit a „Feel the difference” vagy a „Digitally yours” szlogennel reklámoznak, beláthatja, hogy a magyar nyelv törvényi védelme nem tűnik problémamentesnek.

Eltér a szlovák nyelvtörvénytől

A magyar nyelvtörvény eltér a szlováktól annyiban, hogy nem érinti a nemzeti kisebbségek nyelvhasználati jogát. A 2001. évi XCVI. Törvény kizárólag a gazdasági reklámokra, az üzletfeliratokra és a közérdekű közleményekre vonatkozik, a szabályok betartását a reklámoknál a fogyasztóvédelmi hatóság felügyeli.

„Mivel a törvény nem vonatkozik az árujelzőkre, vagyis a terméknévekre, a védjegyoltalom alatt álló, gyakran idegen nyelvű szlogenekre, márkajelzésreke, bármire, ami a terméket a többitől megkülönbözteti, nagyon kevés esetben, nagyjából évente egyszer-kétszer kell a reklám nyelvezete miatt eljárnunk – mondta Kathy Attila, a Nemzeti Fogyasztóvédelmi Hatóság szóvivője. – Ezek szinte mind olyan esetek voltak, amelyeknél a hirdető azzal érvelt, hogy külföldieknek reklámoz, ezért írja angolul a reklám szövegét. Ezt azonban, amennyiben nem védjegyoltalom alatt álló szlogenről van szó, a törvény értelmében nem teheti meg.”

Ha szabálysértést tapasztalnak, először csak felszólítják a törvényszegőt, és csak akkor bírságolnak (akár százezer forintra), ha szabályszegő tizenöt napon belül nem változtat a reklámon.

Az üzletfeliratok nyelvezetének betartását a működési engedélyt kiadó kerületi jegyző felügyeli. A hetedik kerületi jegyző irodájában megtudtuk, hogy az utóbbi években összesen egy köztéri külföldi kifejezés miatt panaszkodó állampolgári megkeresést kaptak.

A jogszabály nem vonatkozik a magyar nyelvben már meghonosodott idegen nyelvű kifejezésekre, azonban előfordulhat, hogy a hatóságoknak kétségük támad, hogy adott kifejezés honos-e már, vagy még nem. Ebben az esetben a Magyar Tudományos Akadémia Nyelvhelyességi Tanácsadó Testületéhez fordulhatnak. A Kiefer Ferenc akadémikus nyelvészprofesszor által vezetett hattagú testület ilyenkor állásfoglalást fogalmaz meg, például ők mondták ki, hogy a nonstop kifejezés egybeírva már meghonosodott a magyarban, ezért nem muszáj lefordítani. A pizzéria is ilyen, feleslegesnek látszik olaszlepény-sütödének magyarítani. De vajon mi lesz a peep show-val?

Bár a fogyasztóvédők és a jegyzők sem kapnak túl sok bejelentést, a testület vezetője, Kiefer professzor elmondta, hogy 2001-től 2008 végéig alig-alig fordultak hozzájuk kérdésekkel, 2008 végétől egyre gyakrabban: „Újabban már hetente több kérés is érkezik hozzánk. Konkrét példát nem tudok most említeni, de minden esetben olyan angol nyelvű kifejezésekről volt szó, amelyek egyértelműen a magyarban meg nem honosodott idegen nyelvű kifejezésnek minősülnek, amit a hivatal is meg tudott volna állapítani.”

Bukásra volt ítélve

Kiefer Ferenc szerint előre lehetett tudni, hogy ez a jogszabály nem lesz érvényesíthető. „A nyelvészek túlnyomó többsége már a törvény előkészítésekor ellenezte a nyelvhasználat törvényi szabályozását. Nemzetközi tapasztalatok alapján is tudtuk, hogy egy ilyen törvény betartása nem lehet sikeres. És azt is tudtuk-tudjuk, az, hogy egy idegen kifejezés mennyire honosodott meg, nem állapítható meg mindig egyértelműen. Ugyanakkor egy idegen nyelvi kifejezés, ha sokat használjuk, előbb-utóbb meghonosodik. A mai magyar nyelv alapszókicsének sok száz eleme idegen eredetű!”

A testületet az MTA Nyelvtudományi Intézete működteti. Az infrastruktúrát és a feltételeket az MTA biztosítja, a testületnek azonban külön költségvetése nincs. Az akadémiai törvény értelmében a tanácsadó testület az Akadémia közfeladataként végzi munkáját, tagjai külön díjazást nem kapnak. Ugyanez vonatkozik az MTA összes hasonló bizottságára és azok tagjaira is, tudtuk meg az MTA sajtóosztályán.

Kövesse az Indexet Facebookon is!

Követem!