Börtönnel a szavak ellen

Hétfőn az Országgyűlés elfogadta a holokauszttagadás büntethetőségéről szóló törvénymódosítást. A Btk. friss 269/C paragrafusa szerint „aki nagy nyilvánosság előtt a holokauszt áldozatának méltóságát azáltal sérti, hogy a holokauszt tényét tagadja, kétségbe vonja vagy jelentéktelen színben tünteti fel, bűntettet követ el, és három évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő”.

Alkotmányossági gondok

Ahogy arról már beszámoltunk, a jogszabály nem biztos, hogy kiállja az alkotmányosság próbáját. Egyrészt nem világos, hogy a törvény szempontjából ki tekinthető a holokauszt áldozatának. Egy holokauszttagadó kijelentés ugyanis csak akkor sértheti valakinek az emberi méltóságát, ha az illető identitásának szerves része az áldozatérzés, a kijelentés pedig eléri ezt az identitásréteget. Korántsem egyértelmű, hogy a másod- vagy harmadgenerációs áldozatok feljelentései nyomán induló nyomozások, esetleges vádemelések és büntetőperek keretében ezt minden kétséget kizáróan sikerül majd megállapítani.

Hasonló problémát okoz a tartalomsemlegesség alkotmányos követelményének megsértése is. Az új jogszabály ugyanis különbséget tesz az emberiesség elleni bűncselekmények között a tagadásuk által okozható jogsérelem alapján. A kommunizmus magyar áldozatainak méltóságát a kommunista rezsimek bűntetteinek tagadása sértheti, az örmény bevándorlókat az 1915–17-es örmény népirtásé, az itt élő lengyelekét a katyni vérengzés bagatellizálása: ezekkel a Btk. nem foglalkozik.

Az, hogy miért épp a holokauszt tagadása által okozott sérelmet kell büntetőjogi eszközökkel orvosolni, az az új jogszabály indokolásából sem derül ki. „A gyűlöletkeltés elleni hatékonyabb büntetőjogi fellépés az elmúlt húsz évben többször visszatérő igény a magyar jogalkotásban. Mára ismét felerősödött az igény, hogy a (...) törvény nyújtson szélesebb körű védelmet a rasszizmus és az idegengyűlölet által motivált cselekményekkel szemben ” – áll a dokumentumban (pdf).

Máshol sem jött be

Ha a jogalkotó szándéka az volt, hogy az elrettentés erejével csökkentse a rasszista cselekmények körét, nem biztos, hogy sikerrel jár. A brit Institute for Jewish Policy Research (Zsidó Politikai Kutatóintézet) 2000-ben tanulmányt készített a holokauszttagadás tiltásának hatásairól. E szerint a tiltásnak nem volt kimutatható hatása azokban az országokban, ahol azt korábban már kodifikálták.

Jóllehet voltak sikeres perek Németországban és Franciaországban, nagyon kevés alapult a holokauszttagadást tiltó  törvényeken. Bár a tagadás intenzitása egyes, a tiltó zónához tartozó országokban csökkent, ez a változás nem köthető a törvényhez, és a holokauszttagadás gyengülése olyan országokban is megfigyelhető volt, ahol nincs hatályban tiltó jogszabály.

A tanulmány ugyanakkor hozzáteszi, hogy nem feltétlenül alkalmazhatók Nagy-Britanniában más országok tapasztalatai. Franciaországban és Németországban például a britnél jóval erősebb a szélsőjobb és az antiszemitizmus, ami azt jelenti hogy az ottani tiltó törvényeknek sokkal nagyobb a gyakorlati és jelképes hatása.

Mennyit kapnának a történészek?

Nem kell holokauszttagadó történésznek lenni ahhoz, hogy az embert börtön fenyegesse. Néhány éve Bársony János és Karsai László holokausztkutatók között komoly szakmai konfliktus alakult ki a vészkorszak roma áldozatainak számáról. Bársony százezer felettire, Karsai László történész ötezer körülire tette a magyarországi cigány áldozatok számát. A hétfőn elfogadott törvény értelmében Karsai publikációi sérthetik az áldozatok méltóságát, amiért jelentéktelen színben tünteti fel a roma holokausztot.

„Ha a vitánk ma zajlana, az új abszurd törvény alapján egy laikus bírónak kéne igazságot tennie egy történészszakmai vitában – mondta Karsai László. – Engem is könnyen elítélhetnének, a mellettem lévő cellába viszont Bársony János kerülhetne, ha valaki azt sérelmezné, hogy a zsidók üldöztetését bagatellizálva azt egy lapon emlegeti a cigányok szenvedésével.”

Bársony János egyetért abban, hogy a szakmai vitát ellehetetlenítheti az új helyzet, ám szerinte a bíróságnak vizsgálnia kéne, hogy valaki tudományos alapon vagy eleve sértő szándékból tesz vitatható kijelentést. Felhívta ugyanakkor a figyelmet arra, hogy az államnak először a faji megkülönböztetés elleni, ma is hatályos jogszabályoknak kéne érvényt szereznie, mert erre nézve Magyarország külső kötelezettségeket is vállalt, és nem a holokauszttagadás tiltásával kéne foglalkozni, amire senki sem kényszerítette az országot.

Mennyit kapnának a kommentelők?

Az új jogszabály előírja, hogy a jogsértő kijelentésnek nagy nyilvánosság előtt kell elhangoznia. A jelenlegi ítélkezési gyakorlat alapján egyértelmű, hogy a blogbejegyzések és a cikkekre érkező kommentek ilyennek számítanak.

Az online cikkek hozzászólásai között erősen felülreprezentáltak a szélsőséges, rasszista, gyakran holokauszttagadó vélemények, széleskörű tapasztalat, hogy sok olvasó bármilyen témával kapcsolatban automatikusan zsidózni, cigányozni kezd. Kérdés, hogy az igazságszolgáltatás készen áll-e arra, hogy az esetleges feljelentések nyomán tömegével foglalkozzon a holokauszttagadó kijelentésekkel.

Hogy az olvasók felmérhessék, mi vár az igazságszolgáltatásra, a cikket egy napig kommentelhetővé tesszük, és nem moderáljuk a hozzászólásokat. A jelenleg a köztársasági elnök aláírására váró törvény csak a kihirdetése után harminc nappal lép hatályba, ma még egyetlen holokauszttagadó hozzászólót sem lehet megbüntetni.