Rejtélyes hibák Geréb Ágnes tárgyalásának jegyzőkönyvében

A Geréb Ágnes elleni per anyagait 2009 novemberében egyesítették a PKKB-n. A foglalkozásától eltiltott, ezért az otthonszüléseknél évek óta asszonytársi segítőként közreműködő szülésznőt maradandó fogyatékosságot, illetve halált okozó, foglalkozás körében elkövetett gondatlan veszélyeztetéssel és foglalkozás körében elkövetett gondatlan veszélyeztetéssel vádolták.

Egy súlyos vád

A PKKB azonban úgy ítélte, hogy az egyik cselekmény emberölésként is minősíthető. A konkrét eset 2007 őszén történt: a szülőcsatornába szorult magzat oxigénhiány miatt az életét vesztette. Mivel az emberölések elbírálása a megyei bíróságok hatáskörébe tartozik, a pert áthelyezték a Fővárosi Bíróságra (FB).

Az átminősítést megelőző, 2009. november 19-i tárgyaláson Geréb a vádiratra tett megjegyzései végén percekig arról beszélt, hogy miért tartja szakszerűtlennek a vádiratnak azt a részét, amely szerint a baba annak következtében halt meg, hogy ő elrontotta a műfogásokat. Elmondta, hogy milyen fogást alkalmazott ő, a mentőorvos és később a kórházi személyzet, mit állt módjában megtenni a baba megmentéséért, és mindeközben milyen információk álltak rendelkezésre az életfunkcióiról.

Két súlyos hiba

A jegyzőkönyv mellékelt, Geréb nyilatkozatának végét tartalmazó oldalain egyetlen rövid bekezdés szerepel arról, hogy az általa alkalmazott, a vádirat szerint ismeretlen műfogás hol szerepel a szakirodalomban. A történtek megítélése szempontjából kulcsfontosságú mondatok leirata azonban teljesen kimaradt a jegyzőkönyvből.

A nyilvános tárgyalásnak ez a szakasza is megmaradt ugyanakkor azon a felvételen, amit a közönség egyik tagja rögzített. A tragédiába torkolló szülés lefolyásának részletezése miatt kegyeleti okokból nem a teljes felvételt, hanem csak egy, a mentőorvos által elmondottakra reflektáló részletet közlünk a kámforrá vált nyilatkozatrészből (a rossz hangminőségért elnézést kérünk).

A vádiratról szóló nyilatkozata végeztével Gerébet megkérdezte a bíró, Szabó Noémi Anna, hogy hozzájárul-e a nyomozás során – még tanúként – tett vallomása felolvasásához. A vádlott nemmel felelt, mert szavait a rendőrök szerinte félreérthetően jegyzőkönyvezték (tanúként még nem tudhatta, hogy később büntetőeljárás indul ellene). A későbbi szakértői vélemények Gerébre nézve leginkább terhelő részei pont ezen a félreérthető részen alapultak.

A bírónő ennek ellenére felolvasta a vallomását. Az alábbi felvétel tanúsága szerint a felolvasás végén közölte, hogy ez volt Geréb első tanúvallomása, illetve további oldalak lettek elétárva. "A korábban elmondottakat fenntartom, azt az alábbiakkal egészítem ki" – idézte Gerébet a bírónő.

A jegyzőkönyv 13. oldalán viszont mindez úgy szerepel, hogy Geréb hozzájárult a felolvasáshoz, és tanúként tett vallomását a tárgyaláson is fenntartotta. A dokumentum így bekerülhetett az okirati bizonyítékok közé.

A vád pár nappal később emberölésre súlyosbodott: a bíróság a tárgyalásról készült jegyzőkönyv és a szakértői vélemények alapján úgy ítélte, a szülésznő mindvégig tudatában volt annak, hogy eljárása halált okozhat. Magyarországon korábban még soha nem vádoltak meg orvost azzal, hogy a foglalkozása körében ilyet tett volna.

Ellenséges környezet?

Az Alternatal Alapítvány a vád átminősítését követően kiadott  novemberi közleménye lényegében arról szólt, hogy Geréb és társai ellenséges, az otthon szülést – a nemzetközi trendekkel szemben – veszélyesnek és kerülendőnek tartó jogi, szakmai és politikai környezetben állnak a bíróság előtt.

Pelle Andrea, Geréb védője januárban beadvánnyal fordult a PKKB-hoz, kérve a novemberi tárgyalás jegyzőkönyvének kijavítását – erre a bíróság húsvétig még nem reagált. Az emberöléssé történt átminősítés miatt eljáró FB februárban eljárási szabálysértésre, azaz formai hibára hivatkozva visszautalta az ügyet a PKKB-hez.

A kérdés most az, hogy  a PKKB ragaszkodik-e az átminősítéshez és ezért az eljárási hibát korrigálva megint átteszi-e az ügyet a FB-hez, vagy maga folytatja az eljárást és új tárgyalási napot tűz ki.

A fair eljárás megsértése

Az igazságszolgáltatás működésének kutatásával foglalkozó Fleck Zoltán égető problémának tartja a jegyzőkönyvvezetést. Ami kimarad, azt utólag már nem, vagy csak nagyon nehezen lehet pótolni. Ha pedig az ügy fellebbviteli bíróság elé kerül, ott csak az elsőfokú tárgyalások jegyzőkönyveire tudnak hagyatkozni.

A jogszociológus szerint a jegyzőkönyvvezetés a bíró egyik legerősebb eszköze. Ha a tárgyalások alatt kialakul egy elképzelése, hogy az ítéletben miként minősíti majd a cselekményt, előfordulhat, hogy tendenciózusan kihagyja azokat az elemeket, amelyek ellentmondanak a koncepciójának.

A kutató ügyfelektől, ügyvédektől hallott már ilyen esetekről. Mint mondta, nagyon kevés az olyan bíró, aki a jegyzőkönyvben mindig jól és teljesen pontosan foglalja össze a tárgyaláson elhangzottakat. A többség néha kicsit pontatlan, ez-az esetleg kimarad, de a hibák nem tendenciózusak. És nagyon ritkán, de előfordul a prekoncepciót alátámasztó jegyzőkönyvezés, ami Fleck szerint a fair eljárás legdurvább megsértése, és ha bizonyítható, a jogorvoslati folyamat végén akár Strasbourgban is elmarasztalhatják miatta az országot.