Felér Demszky egy Sipőczcel?
Demszky Gábor értékelésekor gyakran elhangzik, hogy csak meg kell nézni, mi épült húszéves főpolgármestersége idején, összevetni az elődökkel, és máris látszik az eredmény. Ilyen összevetés azonban még nem készült. Most mi kísérletet tettünk rá.
Demszky Gábornak tizenhét főpolgármester, tíz polgármester és hét tanácselnök elődje volt Budapest élén. Ha a világháborús időket leszámítjuk, a legtovább regnáló városvezetők mindig a történelmi fordulatok után, a konszolidációs időszakban működtek, és hoztak fellendülést.
Demszky rendszerváltás utáni lehetősége és kormányzási idejének hosszúsága azonban csak az első polgármesterével, Kamermayer Károlyéval vethetők össze. Csakhogy míg Kamermayer korában mindenki egyfelé húzott, a polgármester a város szolgájaként tette a dolgát, és Budapest világváros lett, Demszky idejében a széthúzás uralkodott, a főpolgármester tehetetlenkedett, a világváros csak kiüresedett szlogenné vált.
Budapest első főpolgármesterét Pest és Buda egyesítésekor, 1873-ban választotta meg a négyszáz tagú közgyűlés. A főpolgármester választás „az ős idők óta szokásban volt golyó vetésekkel” folyt, azaz a képviselő két fekete és egy fehér golyót kapott, és azokat egyenként a három jelölt ládájába dobta: a fehéret a jelöltjére, a két feketét a másik kettőbe.
Az első főpolgármester Ráth Károly lett, rögtön utána választották meg a polgármestert, Kamermayer Károlyt. Az ő kettősük huszonhárom évig vezette a várost, egyedül rájuk mondható el, hogy a Demszky-éránál is hosszabb ideig kormányoztak. A kiegyezés és a városegyesítés után rendkívüli lehetőséget kaptak, amivel tudtak is élni, Budapest fellendült, világvárossá vált.
Mi a különbség?
1873 és 1949 között a főpolgármester és a polgármester kettőse irányította a várost. A főpolgármester pozíciója inkább összekötő volt a király és a városi közgyűlés között, emellett ellenőrzési és kinevezési jogokat is gyakorolt. Az igazi végrehajtói feladat, az igazgatás a polgármesternek jutott, ezért mi inkább a polgármesterek időszakaiban néztük meg, hogyan fejlődött Budapest. A két tisztséget egyébként gyakran ugyanazok az emberek töltötték be.A két Károly, Kamermayer Károly és Ráth Károly volt az 1873-ban egyesített Buda és Pest első, máig leghosszabban hivatalban levő polgármestere és főpolgármestere. Kamermayer Károly 48-as országgyűlési ifjú, szabadságharcos. Az 1860-as évek elején megnyílik előtte a lehetőség, előbb Buda főjegyzője, majd Pest várostanácsnoka lesz, 73-ban megválasztják polgármesternek.
Kamermayer polgármesterségének első évében, 1874-ben építették meg a fogaskerekű ősét a Svábhegyen, valamint az akkor még impozáns fogadóépület nélküli Nyugati pályaudvar sínei felett átívelő Ferdinánd hidat és nem messze tőle a város első, máig létező aluljáróját, ami a Bajza utcát köti össze a Bulcsú utcával a vágányok alatt. A következő évben kezdték építeni az Operaházat, megnyílt a Zeneakadémia az Andrássy úton, ami jelenlegi helyére, a Liszt Ferenc térre csak később költözött.
Átadták az új városháza épületét is a Váci utcában, ahol a mostani fővárosi közgyűlés is ülésezik. Emellett megnyitották a Blaha Lujza és Fedák Sári nevével fémjelzett Népszínházat is, a mostani Blaha Lujza téren. 1876-ban avatták a Margit hidat és a már 1870-ben, a Pesti Korcsolyázó Egylet javaslatára kialakított városligeti műjégpálya kiszolgáló épületét.
Ugyanebben az évben nyitották meg a Sugár út (ma Andrássy út) első szakaszát. Az utat egyébként nyolc évvel később, 1884-ben fejezték be. 1877-ben épült meg a Nyugati pályaudvar Eiffel tervezte fogadóépülete, ekkor adták át a ma már furán hangzó Első Magyar Hülyenevelő és Ápoló Intézetet Budán.
Kamermayer második polgármesteri ciklusa 1879-ben kezdődött, újbóli megválasztása után. Ennek a ciklusnak legfontosabb eseményei a Kiskörút nyomvonalának kiépülésével kezdődtek 1880-ban. Egy év múlva megépült az első budapesti telefonközpont, három év múlva befejezték a közraktárak építését, ötvenezer tonna gabonát tudtak bennük tárolni.
Támad a Vasparipa Egyesület Előre
1883-ban kezdődött a fővárosi kerékpározás története azzal, hogy az új közlekedési eszköz elterjesztésének szándékával megalakult a Budapesti Vasparipa Egyesület Előre élén Türr Istvánnal. Ekkor avatták az új műegyetemet is a pesti Duna-parton. Az egyetem később átköltözött Lágymányosra, épületében most a közgazdasági egyetem van.
A második ciklus utolsó évében adták át a Keleti pályaudvar fogadóépületét, és ebben az évben javították a főváros közlekedését azzal, hogy hatvan új omnibuszt, azaz utasszállító lovaskocsit vásároltak. Kamermayer harmadik ciklusának elején kezdték el építeni az Országházat, amit aztán 1902-ben avattak fel ünnepélyesen.
Fotó: Legújabbkori Történeti Múzeum
A város köztisztasága érdekében megjelentek az első lóvontatású seprőgépek. A köztisztaság jegyében készült el 1887-ben az általános csatornázási terv. Ebben az évben indult el az első villamos a Nyugati és a Király utca között elindult . A rövid pályaszakasz hosszú menetidővel párosult, a járművek mindössze 10 km/óra sebességgel tudtak haladni.
1891-ben Kamermayert újra megválasztották. Utolsó polgármesteri ciklusában kezdődött meg Budapesten az áramszolgáltatás, hozták létre a Köztisztasági Hivatalt. 1894-ben megnyitották a Szent László-kórházat, 1895-ben az Állatkertet, 1896-ban a Vígszínházat. A Millennium évében átadták Ferenc József (Szabadság) hidat.
Kamermayer Károly, a „főváros szolgája” 1896-ban mondott le tisztségéről egészségügyi állapota miatt.
Lehet elismerten is nyugalomba vonulni
Egy évvel később bekövetkezett halála előtt érdemei elismeréséül díszpolgárra avatták. Csaknem egyszerre távozott az élők közül Róth Károly főpolgármesterrel, akivel a korabeli sajtó szerint „ritka egyetértéssel, benső szükséggé fejlődött kölcsönös bizalommal megvetették Budapest fejlődésének hatalmas fundamentumát” .
Kamermayer Károlyt az ambíciózus Márkus József követte a polgármesteri székben, ami meg sem melegedhetett alatta, mert egy év múlva főpolgármesternek jelölték, és meg is választották.
A következő polgármester Halmos János volt, ő kilenc évig töltötte be ezt a posztot. Az ő idejében adták át az Országházat, és egy évvel később 1903-ban felavatták az Erzsébet hidat. 1905-ben készült el a Halászbástya, és ebben az évben szentelték fel a világ akkori legnagyobb templomát, a Szent István Bazilikát.
Halmos Jánost Bárczy István követte a polgármesteri tisztségben. Bárczy – akinek a portréja egyébként Demszky irodájában is ki van függesztve – munkásságát olyan elismerés övezte, hogy 1913 és 1918 között együtt töltötte be a polgármesteri és a főpolgármesteri posztot. Tizenkét évig tartó polgármestersége alatt új lendületet vett a város fejlődése.
1906-ban például már hengerelt aszfaltot használtak az utak burkolására, de 1907-től inkább a kis kockaköves útburkolat terjedt el. 1906-ban nyitották meg a Szépművészeti Múzeumot. 1907-ben költözik a Zeneakadémia a Liszt Ferenc térre. 1908-ban született döntés a kispesti Wekerle-telep megépítésére, az építkezést 1927-ben fejezték be.
1909-ben a főváros úgy döntött, hogy megveszi a Margit-szigetet a Habsburg-családtól, ekkor avatták a Lágymányosra költözött műegyetem épületét is. Ebben az évben épült meg a Rákosmezőn az ország első repülőtere, és ekkor indult meg a fővárosban a rendszeres autóbusz-közlekedés is. 1910-re a János-hegyi Erzsébet kilátó átadása jutott, valamint az Andrássy út elektromos közvilágítása.
1912-ben adták át a Kós Károly által átépített új állatkertet Jónással, az első magyar vízilóval (akiről az a legenda járta, hogy lenyelt egy szájába esett csecsemőt, de ez nem igaz.) A következő évben megnyitott a Széchenyi-fürdő, üzembe helyezték az óbudai gázgyárat, és ekkor indult meg a taxiközlekedés. (A gázgyárral, azaz inkább a szanált területen épült informatikai parkkal Demszky Gábor is szívesen büszkélkedik, mondván, ők teremtették meg a fejlesztésre a lehetőséget.)
1915-ben épült fel a Mária Valéria telep, majd az első világháború miatt visszaesett a fejlődés egészen 1918-ig, amikor átadták a Gellért fürdő épületét. Bárczy vetette fel először az 1950-ben megvalósult Nagy-Budapest ötletét.
Sipőcz, a romeltakarító és újjáépítő
A háború utáni két évben Bódy Tivadar volt a polgármester, az ő idején építették meg Budapesten az első autóparkolót. Őt egy jelentősebb polgármester követte Sipőcz Jenő személyében, aki tizenhárom évig dolgozott hivatalában úgy, utána még három évig főpolgármester is volt.
Sipőcz Jenő ismert jogász volt, már az apja már is a polgármesteri székért 1906-ban, de alulmaradt Bárczy Istvánnal szemben. A tanácsköztársaság bukása után egy évig ideiglenes kormánybiztosként irányította a várost, 1920-ban megválasztották polgármesternek.
A keresztény-konzervatív támogatottságú, mégis reformszellemben működő Sipőcz szlogenje az első világháború és a Tanácsköztársaság harcai után ez volt: „Jöttem a romokat eltakarítani és építeni.”
A kezdeti romeltakarítás után 1922-ben nyitották meg a Corvin mozit, majd ugyanebben az évben, folytatva a Bárczy által megkezdett politikát, a közműüzemek városi tulajdonba vételét, megalakítják a Beszkártot, a BKV elődjét.
1924-ben adták át a Csepelt Erzsébettel összekötő Gubacsi hidat, és a növekvő autóforgalom szükségleteihez igazodva ekkor jelenik meg az első magánbenzinkút is, két év múlva az első közlekedési lámpa. Következő évben adták át a Kerepesi úti galopp-pályát és a csepeli szabadkikötőt.
Csendben kimúlt a az omnibusz és a lóvasút
A motorizáció jegyében 1926-ban szűnik meg az utolsó omnibuszjárat, azaz az utasszállító lovas kocsi a Margit-szigeten, és veszi át helyét az autóbusz, valamint nem sokkal később az utolsó (Villányi úti) lóvasút, hogy átadja helyét a villamosnak. 1931-ben szentelik fel a Regnum Marianum templomot, és ugyanebben az évben nyit a Margit-szigeti Sportuszoda. 1932-ben kezdődik a Tabán felett a transzverzális út (ma Hegyalja út) kiépítése.
Sipőcz már főpolgármester volt, és az 1934-ben megválasztott és 1944-ig polgármester Szendy Károly igazgatta a várost, amikor a szaporodó közúti balesetek miatt bevezették a szabálytalankodó gyalogosokat sújtó repülőbíráskodást, a helyszíni bírság ősét. Szendyhez fűződik egy világcsúcs is: ő verte át a gyűlésen, hogy a főváros egy nap alatt átnevezze és áttáblázza az Oktogont Mussolini térre, a következő nap érkező olasz nagykövetnek már büszkén lehetett mutogatni az utcatáblákat.
Komolyabb beruházások is voltak persze. 1937-ben átadták a Horthy Miklós (ma Petőfi hidat), és egy évre rá elkezdődött az Árpád híd építése. Az építkezés, sajnos, 1942-ben vashiány miatt megszakadt. Szerencse a szerencsétlenségben, hogy a félkész acélvázat nem bombázták le, így 1948-ban, a főbb hidak helyreállítása után folytathatták az építést, és 1950-ben átadhatták a hidat. 1940-ben megkezdték a Ferihegyi repülőtér építését, sőt három év múlva már a tizenegy kilométer hosszú Ferihegyi gyorsforgalmi út is elkészült.
Miért kellett a buszok oldalán ajtót vágni?
1941-ben volt még egy fontos beruházás: átadták a Széll Kálmán (ma Moszkva) téri villamoscsomópontot, és a város áttért a jobboldali közlekedésre, ami miatt a buszok jobb oldalán új ajtókat kellett vágni.
A Szendy után következő Dorogi Farkas Ákosnak (1944–1945) a háború végén nem nyílt tere a fejlesztésre, csakúgy mint az őt követő Csorba Jánosnak és Vas Zoltánnak, akiknek nagyjából a holttestek és az állati tetemek eltakarítása jutott a feladatul (még mindig 1945-ben).
Az 1945-től 1947-ig polgármesterkedő Kővágó József idején azonban már neki kellett látni a szétbombázott város újjáépítésének, a posta, a vonatközlekedés, a villamosforgalom újraindításának, a hídpótló pontonhidak megépítésének (nem volt könnyű, az egyik pontonhidat 1946 telén szétszakította a zajló jég).
Viszont 1946-ban már megépül az első állandó híd, a Kossuth. Gerő Ernő, „a hídverő” miniszter minden ponton- és állandó híd átadására oda tolta az orrát, ezért is kapta becenevét. Az 1946-os inflációban elszaladt a villamosjegy ára is, tízmilliárd pengőt kellett érte fizetni.
Még a viceházmesterek is tüntettek
Kővágó Józsefnek a romokat fosztogatók mellett meggyűlt a baja a viceházmesterekkel is, akik 1947-ben tüntetést szerveztek a Parlament előtt alacsony béreik miatt. Ebben az évben szabályos csőd fenyegette a villamosközlekedést a szó szoros értelmében életveszélyes zsúfoltság miatt, amin háromszáz új villamoskocsi vásárlásával kellett enyhíteni.
Azért készült valami maradandó a szűkös években is: 1947-ben átadták a Szabadság-szobrot a Gellért-hegyen. Kővágó József 1947-ben Nagy Ferenc miniszterelnök eltávolítása miatt lemondott. Később, 1950-ben koholt vádakkal letartóztatták, 1956-ban szabadult.
Utódja, Bognár József (1947–1949) idején lett Budapest díszpolgára Sztálin, akinek a díszpolgárságát máig nem törölték. 1947 végén készült el az újjáépített Margit híd. A következő évben adták át az Úttörővasutat, és megalakult a fővárosi érdekeltségű kereskedelmi részvénytársaság: a Közért. A buszjegy ebben az évben lett egy forint.
A vasesztergályos polgármester
Bognárt a vasesztergályosnak tanult kommunista Pongrácz Kálmán követte 1949-től 1950-ig. Neki jutott az utolsó budapesti polgármesteri cím, és mint a fővárosi tanács elnöke még nyolc évig (1958-ig) vezette Budapestet. Polgármestersége első évében adták át az újjáépített Lánchidat, és ebben az évben jelentek meg a fővárosban az első trolik.
Az első, máig közlekedő troli a 70-es számot kapta, annak tiszteletére, hogy Sztálin éppen 70 éves lett. 1950 erős év volt: májusban megnyitották a Ferihegyi repülőteret, és elkezdték a piros metró építését, novemberben átadták a Sztálin (ma Árpád) hidat. Ebben az évben jött létre hét megyei város és tizenhat nagyközség becsatolásával a mai Nagy-Budapest. 1950-ben megszűnt a polgármesteri és főpolgármesteri poszt, a várost a fővárosi tanács elnöke irányította.
Pongrácz az átalakítás után sikeresen nyergelt át a tanácselnöki pozícióba. Elnöksége első évében adták át a csepeli HÉV-et és a Ferencvárosi pályaudvart. 1952-ben avatták az újjáépült Petőfi hidat, és érdekesség, hogy ekkor jelentek meg a közértekben az első narancsok, egyébként néphergelő áron (a gyümölcs kilója a buszjegy árának negyvenszerese volt, mai árfolyamon tizenháromezer forint).
1954-ben gazdasági okok (kevés pénz) miatt a Rákosi-kormány leállította a 2-es metró építését, az alagút végét lefalazták bizonytalan időre. Az építkezés csak nyolc év múlva, 1962-ben indult újra. 1955-ben akkora volt a zsúfoltság a fővárosi tömegközlekedési járatokon, hogy elrendelték a lépcsőzetes munkakezdést.
Megkezdődik a panelkorszak
Az 56-os forradalmat követő 1957 arról volt nevezetes, hogy a zaj miatt kitiltották a traktorokat a belvárosból. (Ezt a nemes hagyományt Demszky Gábor idézte fel 2006-ban, de ő a gazdademostrációkat megelőzendő helyezett el tiltó táblákat a Nagykörúton belüli utakra.) 1958-ban Pongrácz utolsó évében a BRFK vezetője kijelentette, hogy Budapest életében először felszámolták a prostitúciót. Ebben az évben épültek a nagy panellakótelepek elődei, az első paneles kísérleti házak a Nagy Lajos király úton.
1958-ban Veres József vette át a stafétabotot, és hét évig volt Budapest vezetője. Tanácselnökségének első évében vezették ki a 4-es villamost Budafokra, lendületet vett a taxizás és a dunai kishajózás, és októberben a város vezetésének szembesülnie kell az első dugóval. (A torlódás a Népstadionnál alakult ki egy kettős futballrangadó miatt.) 1960-ban létrehozták a távfűtő műveket a majdani panellakótelepek ellátására. 1961-es enyhülő légkörben átadták a csepeli strandot, majd 1962-ben a Várkertbazárból átalakított Budai Ifjúsági Parkot.
A következő hétéves ciklusban (1963 és 1970 között) Sarlós István irányította Budapestet. Az ő nevéhez fűződik már a várpalota új kupolájának átadása, az Astoria aluljáró és a 2-es metró építésének újrakezdése. 1964-ben átadták az új Erzsébet hidat, és sétálóutcává alakították a Váci utcát. 1965-ben kezdték bontani a Nemzeti Színház elöregedett épületét a metróépítés miatt a Blaha Lujza téren, ekkor épült meg a Bosnyák téri nagybani piac, és ebben az évben vezették be az első parkolási djat néhány reprezentatív helyen).
1966-ban kezdték összeszerelni a panelházakat a Kelenföldi lakótelepen, 1968-ban a Fővárosi Villamosvasút, a Fővárosi Autóbuszüzem, a Budapesti HÉV-ek, és a Fővárosi Hajózási Vállalat összevonásával megalapították a BKV-t. Az 1969-es év a lakótelepek építésének jegyében telt, ekkor adták át az óbudai óriás panelházat.
A tikitaki, mint az ifjúságra leselkedő veszélyforrás
A Sarlóst követő Kelemen Lajos egy éves elnökségére jutott a 2-es metró első (Örs vezér tere és Deák tér közötti) szakaszának átadása, a Libegő elindítása, a liftreform beindítása (egységesre cserélték a főváros 3600 öreg liftjét), és a 3-as metró építése is ekkor kezdődött. Kelemen még bábáskodhatott 1971-ben az új Fővárosi Nagycirkusz átadásánál, aztán átadta helyét Szépvölgyi Zoltánnak, ő tizenöt évig volt tanácselnök.
Szépvölgyi tizenöt éves ciklusa kezdetén egyből egy kemény intézkedést foganatosítanak a fővárosi ifjúság egészségének megőrzése érdekében: betiltják a tikitakit. 1972-ben átadták a 2-es metró új szakaszát. Szépvölgyi idején virágzott fel az Ikarus és a BKV együttműködése: 3802 új busz jelent meg az utakon. Szépvölgyiék döntenek 1976-ban a 4-es metró megépítéséről, ami, mint tudjuk, még mindig épül. 1981-ben óriási botránnyal övezve átadták a Marx (ma Nyugati) téri felüljárót: a kétfelől épített hídszerkezet jelentős szintkülönbséggel ért össze középen. (A mérnököt meghurcolták, végül 8000 forintos büntetést kapott.)
1982-ben épült meg a Budapest Sportcsarnok, a rákospalotai szemétégetőmű, a gellérthegyi víztározó és ebben az évben már járt a 3-as metró az Árpád híd és Kőbánya–Kispest között. (Az utolsó, az Árpád híd és Újpest közötti metrószakaszt 1990-ben adták át.) 1983-ban állították fel a közterület-felügyeletet, 1985-ben megépült a Budapesti Kongresszusi Központ és a Budai Ifjúsági Parkot kiváltó Petőfi csarnok. Ebben az évben már két forint volt a buszjegy.
Szépvölgyi Zoltánt rövid évig Iványi Pál, majd ismét egy kurta évig Bielek József váltja fel az 1990-es önkormányzati választásokig, amikor újból átalakul Budapest közigazgatási rendszere, és a fővárosi tanács helyett a főpolgármester vezette fővárosi közgyűlés, valamint a 22 (később 23) polgármester vezette kerület veszi át az irányítást.
Iványi Pál idejéhez a reggel 9 óra előtti fővárosi alkoholárusítási tilalom fűződik, valamint az, hogy Budapest Béccsel közösen vállalja a világkiállítás megrendezését. A Bielek vezette tanács a tanácsi bérlakások építésének befejezéséről döntött. A buszjegy már 10 forint.
Demszky húsz éve
1990-ben megérkezett Demszky Gábor főpolgármester a város élére. A cikk elején említett két Károly 24 éves regnálását csak őt tudta megközelíteni. Húszéves főpolgármestersége alatt négyszer választották újjá. Lássuk mi történt a húsz év alatt.
| Budapest tíz évnél hosszabb ideig hivatalban levő vezetői és az idejük alatt történt fejlesztések |
||||
|---|---|---|---|---|
| Kammermayer Károly (23 év) | Bárczy István (12 év) |
Sipőcz Jenő (14 év) | Szépvölgyi Zoltán (14 év) | Demszky Gábor (20 év) |
| Svábhegyi Fogaskerekű | Szépművészeti Múzeum | Corvin Filmszínház | 2-es metró | Szoborpark |
| Ferdinánd híd az első aluljáróval | Zeneakadémia mostani épülete | Beszkárt (a BKV őse) megalapítása | 3802 új Ikarus busz | Lágymányosi híd |
| Operaház | Wekerle-telep | Gubacsi híd | Marx téri felüljáró | Nemzeti Színház |
| Zeneakadémia | Margit-sziget megvásárlása | Kerepesi úti galoppálya és ügető | Budapest Sportcsarnok | Művészetek Palotája |
| Újvárosháza | Műegyetem lágymányosi épülete | Az omnibusz- és lóvasút közlekedés modernizálása | Rákospalotai szemétégető | 150 Volvo busz |
| Népszínház | Rákosi reptér | Regnum Marianum templom | Gellérthegyi víztározó | Combino villamosok |
| Műjégpálya | Rendszeres autóbuszközlekedés | Margit-szigeti Sportuszoda | 3-as metró | Csepeli szennyvíztisztító |
| Andrássy út | János-hegyi Erzsébet kilátó | Tabáni transzverzális út | Budapesti Kongresszusi Központ | CET |
| Nyugati pályaudvar | Elektromos közvilágítás bevezetése | Petőfi Csarnok | 4-es metró (befejezetlen) | |
| Hülyenevelő Intézet | Új (a mai) Állatkert | |||
| Kiskörút kialakítása | Széchenyi-fürdő | |||
| Első telefonközpont | Óbudai Gázgyár | |||
| Közraktárak | Mária Valéria-telep | |||
| Műegyetem (ma Közgáz) | Gellért-fürdő | |||
| Keleti pályaudvar | ||||
| 60 omnibusz | ||||
| Országház | ||||
| Első villamos | ||||
| Köztisztasági Hivatal | ||||
| László Kórház | ||||
| Állatkert | ||||
| Vígszínház | ||||
| Szabadság híd | ||||
Az egyik első döntés 1991-ben a kommunista éra köztéri szobrainak a nagytétényi Szoborparkba űzése. Demszky alatt nagyon gyorsan előkerül a 4-es metró, már 1992-ben döntenek az építéséről. 1993-ban rendezték meg az első Diákszigetet, ami segített abban, hogy a főváros a mostanában hangoztatott kulturális sokszínűségét elnyerje. 1994-ben megkezdték a Nagykörút felújítását, és a fővárosi közgyűlés úgy döntött, hogy lemondja a világkiállítást (amiről Bécs egyébként már 1991-ben lemondott).
1995-ben átadták a húszéves Demszky-korszak egyetlen Duna-hidját, a lágymányosit. (A két M0-ás híd Budapesten kívül van, építésükben a fővárosnak nem volt szerepe.) 1996-ban átadták a Duna Plázát, és kezdetét vette a budapesti plázaláz. Még ugyanebben az évben nagy parádéval átadták a teljesen felújított Nagykörutat, innentől évekig megrendezték a Budapest Parádét. 1996 arról is nevezetes, hogy akkor indult el a fizetős parkolási rendszer. 2002-ben készült el a felújított Sándor-palota a Várban, a Terror Háza az Andrássy úton és a Nemzeti Színház a Lágymányosi hídnál (mind állami finanszírozásban).
2003-ban elkezdődött a 2-es metró öt évig tartó felújítása, és vásárolt a főváros százötven csuklós Volvo buszt. Ekkor már 120 forint egy buszjegy. 2004-ben emlékezetes esemény a csúfosan megbukott Időkerék átadása, valamint a Kopaszi-gát kiürítése, ahol később mintaszerű közösségi szabadidőparkot építettek ki. 2005-ben elindult a Corvin-projekt, azaz a VIII. kerületi városrehabilitáció, ami az akkor már futó ferencvárosi városrehabilitációval együtt elismert program volt.
2006-ban megérkeztek a Combino villamosok a Nagykörútra, beüzemelésük nem járt gond nélkül. 2007-ben elkezdődött a 4-es metró építése, ami a legutóbbi tervek szerint több év csúszással, 2013-14-ben lesz majd átadva. 2007-ben bezárták az Országos Pszichiátriai és Neurológiai Intézetet, a Lipótot. 2009-ben elkezdődött a Margit híd felújítása, jelenleg is tart. 2010-ben átadták a csepeli szennyvíztisztító üzemet és a belváros új főutcáját. 2010 októberében várhatóan átadják a közraktárak helyén épített szabadidőközpontot, a CET-et, közkeletű nevén a Duna-parti Bálnát.
(Az összeállítás készítésekor Feitl István szerkesztette Budapest főpolgármesterei és polgármesterei, és a Bart István által szerkesztett Budapest krónikája című kötetből merítettünk.)
Kommentek
2010.09.09 13:08:27Zsolo7
Teteit és lehtőségeiket nézve sajnos: Nem.
2010.09.09 13:22:30g-funk
Nem volt ő rossz ember, csak nem vezető személyiség.
2 ciklusnál többet meg semmilyen hatalomágban nem engednék,mert elvesztik a talajt.
2010.09.09 13:25:05Powerklein
Egyértelműen NEM.
Nem akarok neki rosszat kívánni de lett volna inkább HÉV ütköző a Boráros téren. 12 éve ígéri!!!! (saját szájából hallottam élőben) a Csepeli gerincutat, hiszen csak az ország legnagyobb kikötője, és vagy 7 kisváros lakossága halad át azon az egy nyomoronc 1x1 sávos úton, mindíg körbehordta az aktuális vörös brigád Demszkyt négy évente, vörös Csepel meg mindíg megette. Hál Istennek már itt is buktak, mert szánalom mi van itt... a gálvániszap, és a szennyvíztisztítóért kapott milliárdokat már fel sem merem hozni, de mégis! Misi bá, kedves Tóth úr, hol a viharvert ..szban van a pént amit Csepel a tisztítóért kapott, és hol a 12 éve épülő gerincút??!! Maga is feküdhetet volna a Demszky mellé... kicsit 21 specifikus vagyok de mivel ott élek engedtessék meg Nekem.
2010.09.09 13:25:56DonVazze
Messze nem volt olyan rossz a Demszky, mint ahogyan most szinte mindenhol lehúzzák.. Viszont, mivel ma az egész ország Fideszes, ezért mindenkinek utálnia kell..
2010.09.09 13:29:22szőrköntöst ölts
A "Sztálin még mindig Budapest díszpolgára" mém kiirthatatlan.
2010.09.09 13:29:39No_Sol
"Felszámoltuk a prostitúciót"..Azért az elvtársak is annyira élhettek a valóságban, mint Demszky...
2010.09.09 13:32:38LION_heart
"Messze nem volt olyan rossz a Demszky..."
Mihez képest nem volt rossz? Aki élt már más városban, ne adj isten külföldön, az PONTOSAN tudja, hogy MENNYIRE rossz volt Demszky. Szart se csinált, csak szájaskodott, hagyta káoszba süllyedni a fővárost. Csodálkozom rajta, hogy eddig húzta. Valószínű ki kellett halnia annak az igénytelen generációnak, akiknek nincsen összehasonlítási alapjuk, hogy mi mindent lehet csinálni egy olyan városban, mint Bp.
2010.09.09 13:33:53John Deer
Nem vagyok nagy index fan, de nem tudom nem észrevenni, hogy egyre komolyabb cikkek születnek. Ez ujságírói szempontból teljesítmény.
2010.09.09 13:59:45QFixo
Kár hogy ilyen fos lett ez a cikk. Demszky tényleg szar de ennyi tárgyi hibától hemzsegő cikket ritkán látni itt. Szerintem az Index még egy pár száz fős falu történetét se tudná hibák nélkül lehozni nemhogy egy milliós városét.Az annyira nemgáz hogy sok mindent kihagy mert az lényegtelen mindent felsorolni ami épült, de ha már le van írva pár dolog ezeknek az embereknek a tevékenységéből az legyen már pontos.
Pl.:"Ekkor avatták az új műegyetemet is a pesti Duna-parton. Az egyetem később átköltözött Lágymányosra, épületében most a közgazdasági egyetem van." Ez például mi. A közgáz köztudottan a VÁMHÁZ épületében van semmi köze nincs a műegyetemhez azért is a neve a VÁMHÁZ krtnak ez (Vámház krt 9 :D a Klapkánál). Az amire ez a szerencsétlen gondolhat azaz ELTE bölcsészkar lehet (a Múzeum krton) mert ott volt a régi Műegyetem de az kurvára nem a Duna.
A kiskörutat meg már a 18. században kialakították a régi városfal mentén nem a 19.ben. A nagykörútról lehet esetleg szó. Amúgy meg a Lágymányosi is állami pénzből épült nem csak az Mo-hid. A Szabadság hidat is felújították az utóbbi évben akkor meg miért csak a Margitot említi...érthetetlen.
2010.09.09 14:01:25Stormbird
Nem jelenik meg a kommentem.. Pedig csak a buszjegy jelenlegi árfekvéséről tájékozódtam.
2010.09.09 14:16:51TottaKár
a lista olyan tételeket tartalmaz "Gábor" neve alatt amik eljesen komlytalan eredményként nem értékelhetőek
pl.: szoborpark he?
nem mérhető össze egy Halászbástya építéssel
az hogy "Gáborunk" neve mellé valaki be mert írni egy be nem fejezett projektet ( M4 ) mint érdem pedig a cik szerzőit minősíti leginkább
2010.09.09 14:24:38no-night
A világ akkori legnagyobb temploma, a Bazilika?! Már akkor is lepipálta az esztergomi, amelynél nagyobbak szintén léteztek. Talán csak nem a zsinagógára gondolt a kedves cikkíró, amelynél nagyobbat csak a '20-as években építettek?
Az utolsó lóvasút nem a Villányi úton járt, hanem pont hogy a Margitszigeten, ahol az szünt meg az omnibusz helyett. Az első autóbusz nem 1909-ben indult meg, szerintem egy évvel később. A 3-as metrót 1984-ben hosszabbították meg az Árpád-hídig.
Ha első blikkre ennyi hibát találtam, mennyi lehet még...
2010.09.09 14:27:25riado
Ez igen!Jo kis cikk!grat!!
2010.09.09 14:36:11ellenséges békaember
Az index a saját történetét sem tudná helyesen leírni, ezzel együtt kell élnünk. Rengeteg a hiba, viszont az íromány mégis érdekes, elképesztő látni, hogy semmit nem tettünk hozzá ehhez a városhoz az elmúlt nagyon sok évben, abból élünk, ami száz éve felépült, és bámulják a turisták. Azóta nuku, semmi, gödrök, kátyuk dzsuva. Az olyan dolgokat se vegyük érdemnek, hogy felújítják x vagy y hidat, amikor nagyon jól tudott, hogy a Margit hidat nem azért újítják fel, hogy nekünk szép legyen, hanem azért, mert különben beleszakadt volna a Dunába, és már minimum 10 éve meg kellett volna lépni. A múltunkból élünk, ennyi.
2010.09.09 14:36:13amfiteatrum
Remélem Gáborukról sem szobor nem készül, se utcát nem neveznel róla. Esetleg majd a soha el nem készülő 4-es metró szellőzőcsöve viselheti a nevét.
2010.09.09 14:40:23Mikrobi
Az én kommentem se jelent meg
2010.09.09 14:40:49Rizs Ottó
Gabesz az első ciklusa elején még a takarítónőknek is előre köszönt a folyosón. Később valószínűleg romlott a látása, mert bizonyos ügyosztályvezetőknek még VISSZA SEM köszönt.
Jellemes férfiú. Önzetlen. MEGVESZTEGETHETETLEN. Atkárit is tök véletlenül szúrta hátba- azt hitte, színházi kelléktőr van a kezében.
2010.09.09 14:41:31Krujs
A minap olvastam egy jó cikket nem balliberális hírportálon, egyértelmű nem volt a válasz.
Demszky Gábor ténykedésének főbb jellemzője a mellébeszélés és hazudozás volt, az emberek hülyének nézése, mint úgy az egész mai baloldal egy iskolapéldának tekinthető tagja...
Példának a kedvenc: Kishajó vezetői tanfolyama alatt a BKV vásárol egy jachtot, fontosabb vendégek utaztatására...
de van Szoborpark, jeee...
2010.09.09 14:43:07Mikrobi
Na, akkor még egyszer (még jó, hogy kiraktam a váglapra:-) ):
Ez egy állati jó cikk. Már csak egy időrendi táblázat hiányzott volna, hogy mikor mi épült (nem is érdekes, melyik polgármester alatt).
Próbáltam Demszky tevékenységét elfogulatlanul szemlélni, de csak arra jutottam, hogy rengeteg pénz elúszott a korrupció miatt, amit lehetett volna fejlesztésekre költeni, a fejlesztések pedig nagyrészt rossz irányba mentek. Pl. döbbenetes, hogy a csepeli szennyvízmű átadásáig a főváros szennyvízének több mint fele(!) tisztítatlanul ömlött a Dunába. Döbbenetes, hogy elfogyott a zöldterület a városban. És döbbenetes, hogy 4-es metrót építtetett (az állammal) a belvárosba, ahelyett, hogy megoldotta volna a külváros és az agglomeráció bejutását a belvárosba P+R parkolók építésével és a felszíni közlekedés megtartásával (a buszközlekedést ui. iszonyatosan leépítették). Hirtelen ennyi jut az eszembe.
2010.09.09 14:45:24Krujs
a többség a táblázatban annyit néz, hogy ki mennyi dolgot vett gondolom, azért érdekes, hogy külön fel vannak tüntetve a combino villamosok, 150 ikarus bus, illetve a befejezetlen 4-es metró, miközben a 14 évig regnáló kollégája 3800 új busz, illetve 2 metróvonal megépítésével büszkélkedhet...
Index én igy szeretlek...
2010.09.09 14:46:07Rózsa Misi
Demszky alatt a lepukkadt szocialista városból, modern és dinamikusan fejlődő világvárossá alakult át a főváros. Elég csak azt megnézni, milyen volt a város képekkel, Demszky előtt és milyen most. Ordít a különbség, csak nagyon vakok és hülyék nem veszik ezt észre, vagy tudatos hazugok, akik meg nem akarják.
Az Index szándékosan csúsztat itt az értékelésben. Demszky által az érdemi fejlődésekről nem akarnak beszélni. Értem, hogy miért, csak elég undorítónak tartom. Bár ugye mindenki túl akar élni és olyan időket élünk, amikor szeretni Nagy Testvért nagyon fontos a lét érdekében.
2010.09.09 14:51:29ellenséges békaember
Dinamikusan fejlődő világváros? Te nem Budapesten élsz ugye?
2010.09.09 14:53:46Mikrobi
Rózsa Misi: ROFLMAO Te a Marsról, vagy a Lipótról jöttél?:-D Mi itt 20 év alatt csak pusztulást és leépülést láttunk. Budapest élhetetlen, dögszagú lepratelep!
2010.09.09 14:58:33nazer
rózsa misi ,te nem a demszky vagy,én itt születtem,itt nőttem fel,és van szemem
2010.09.09 15:01:14nazer
vagy gazember,vagy idióta,ezekkel az emberekkel nem szabadna egy lapon említeni.
2010.09.09 15:03:04Szaracén
Kedves éleslátó kisebbség!
A megtévesztett, tahó többség négyszer mégiscsak újraválasztotta Demszkyt. De nem ám úgy, mint a Zorbánt, itt konkrétan a neve mellé kellett behúzni az x-et.
Még szerencse, hogy Ti vagytok a megtéveszthetetlen élcsapat. Csak az a baj, hogy ezt a szót már hallottam valahol...
De a malíciát félretéve: nekem a rendszerváltással kapcsolatos legkonkrétabb élményem az volt, hogy milyen gyorsan kezdett épülni Budapest. Évtizedekig halogatott problémák (pl. a Nagykörút főnyomó csöveinek állandó törése) oldódtak meg néhány év alatt. Tele volt a város foghíjtelkekkel. Olyan negyedekre, ahol 30 éve jártam utoljára, gyakran rá sem ismerek.
Lehet, hogy többet vártunk, de az előző 40 évben alig történt valami ebben a városban.
2010.09.09 15:03:39QFixo
Csak egy technikatörténeti érdekesség. Nem a pesti 70es troli volt az elso hanem 1933-ban Obudán."Az első trolibuszvonal Budapesten 1933. december 16-án nyílt meg a Vörösvári út és az Óbudai temető között 7-es számmal" Amugy azt tervezték hogy a a budai hegyekben rendes trolihálózat lesz mert épp az erős villanymotor miatt sokkal gazdaságosabb mint a buszközlekedés az ilyen emelkedős szakaszokon. Az már megint egy más kérdés h miért a régi villamosvonalokon építették ki a trolikat a töklapos Pesten, ahol bőven elég lett volna villamos ha már az nem szennyez mint a busz.
2010.09.09 15:13:25Mikrobi
Szaracén: azért választották meg, mert mindig volt valami olyan érv, ami miatt a Demszky, akármilyen rossz, mégis jó lesz. Ilyen volt pl. hogy egy oldalon áll a kormánnyal, meg hogy mögötte lesz a többség, vagy egyszerűen hogy fujj jobboldal. Ne felejtsd el, hogy Bp. az SZDSZ fellegvára volt, ill. ma is a liberálisoké (csak már pár nélkül). Hát ezért volt az, hogy 20 éven át mindenki öklendezett, de azért választások alkalmával orrbefogva csak behúzta az x-et Demszky neve mellé.
2010.09.09 15:26:09Szaracén
Mikrobi!
Több ízben az MSZP-nek volt saját jelöltje is Demszkyvel szemben, pl. akkor, amikor Schmitt Pál a függetlenségét áldozta fel a főpolgármesterségért.
2010.09.09 15:28:09juliusbond
Ami sok minden épült, mind magánpénzből, és randa lett. Ami állami pénzből, az is méltatlan.
Tarlós, hajrá !
Nem mert Fideszes vagyok, hanem mert szeretnék örülni !
2010.09.09 15:34:06Mikrobi
Szaracén: jobbnak is láttam volna egy MSZP-st főpolgármesterként, mint a Demszkyt...
2010.09.09 15:59:40Krujs
Kedves Szaracén!
Pont az a kommented, amit az éles-látó kisebbségnek írsz világít rá arra, hogy milyen igényszint miatt lett megszavazva Demszky 20 éven keresztül...
Budapest pontosan addig szép és jó, fejlődő világváros, amíg a múlt rendszerhez hasonlítják. Ahogy ezt az említett kihaló, alacsonyabb igényszintű réteg tette. Ahogy te is.
Változást nyilván az akar, és az elégedetlen akinek van fogalma valami olyanról, ami jobb.
Menj el külföldre, nem kell messzire, csak célozz meg olyan városokat, amiket nem nyomott el a Szovjet éra, és meglátod mi az az igényszint, ami szerint Budapest egy koszfészek.
Talán neked is jót tesz.
2010.09.09 16:05:46Balance Of Power
"Első Magyar Hülyenevelő és Ápoló Intézet" - LOL
Nem is gondoltam volna, hogy a Gubacsi-hid ennyire regi. Meg hogy az Arpad hidat mar 37-ben elkezdtek... A Ferihegyet tudtam, de azon latszik is a haboru elotti stilus.
Viszont ez a metro-szunet eleg durva. Pedig az 50-es evek elejen meg propagandista felhandu jatekfilm is keszult az epitesrol (A varos alatt vagy mi a cime). Oke, hogy 56 megakasztotta a lenduletet, na de tizenevre? Ennek fenyeben nem meglepo, hogy 30 ev utan kezdtek el a 4-est.
2010.09.09 16:26:19Szaracén
Krujs!
Ha most arra próbálod felhívni a filgyelmemet, h Bécs gyorsabban fejlődik, mint Bp, akkor ezzel én is tisztában vagyok. Én is szívesebben látnáma a Kärtneren hömpölygő tömeget a Váci utcában látni.
De!
Fejlesztési pénze Demszkynek sincs. A gazdasági környezetet pedig nem ő teremti meg, hanem a mindenkori kormányzat. Ő is ugyanabban a csapdában vergődött, mint mindenki, aki felelős módon próbál gazdálkodni:
- Ha nagyobb ütemben fejleszt, eladósítja a várost.
- Ha privatizál, elherdálja a vagyont.
- Ha nem fejleszt, hagyja pusztulni városunkat.
Szerintem ebben a hármas szorításban egészen jól sikerült működnie.
2010.09.09 16:27:07Magister
Nem jelent meg a kommentem ezért megismétlem a kifogásom: "1905-ben készült el a Halászbástya, és ebben az évben szentelték fel a világ akkori legnagyobb templomát, a Szent István Bazilikát." Micsoda marhaság! Mintha előtte a londoni St. Paul vagy a római San Pietro (stb. stb.) nem létezett volna, de hogy közelebbi példát említsek: az esztergomi bazilika.
2010.09.09 16:28:01zstoth
Én úgy látom, hogy nagyjából a dualizmus idején, ill. kb. 1950 és 1985 között rengeteg új dolog épült a városban, s a nyolcvanas években nem volt akkora a szakadék pl. a nyugati nagyvárosokhoz képest, mint most. (Reklámtáblában és hajléktalanban nagy volt a lemaradás, a tömegközlekedés jobb volt, mint a déli nagyvárosokban, egy felmérés szerint kb. Bécs szintjén mozgott a színvonal, valamelyest rosszabb műszaki szint mellett.) A nyolcvanas évek második felétől azonban elkezdődött a lassú lezüllés, amelyet egy-egy látványos projekttel próbálnak ellensúlyozni, szerintem a következő években sem lesz másképp, függetlenül attól, hogy ki győz.
2010.09.09 16:46:40longlife
így van. aki a demszkyre szavazott az pont az előző állapothoz hasonlítja csak egy a baj drága elvtársak, hogy a szar nem mértékegység. Ja igen, épültek irodaházak, meg új lakóparkok de ehhez nem sok köze van BP-hez. Meg van itt használt hannoveri villamos meg kombinó bazmeg ami miatt át kellett építeni a körutat (VICC!!!) 2010 ben még mindig NINCS BETILTVA AZ AVARÉGETÉS BP-EN!!! ÍGY ahol jó levegő lenne, ott is elbassza az a néhány paraszt köcsög akiket bedobnék az avarba had égjenek ők is...
Ahelyett h Bp bármiben is elől járna, elől jár ugyan, de csak rossz példával, pl hogy lehet megélni egy soha el nem készülő metróból az egész klientúrának, hogy NEM kell utat/hidat/bármit felújítani mer lebénul az egész kibaszott város(ugye emlékszünk még a rakpart, a soroksári út, a szentendrei úti dogókra, a csepeli szabadkikötő nevetséges felújításaira ahol 1-2 év után megjelennek a kátyuk a hanyag munka miatt. Egy kibaszott vicc az, hogy ő bármit is elért itt. Demszky, köszönjük, hogy egy rohadt koszfészket csináltál a városból, ahol biciklis - autós- bkv- mind ellensége egymásnak, köszönjük a lezárt utakat és a több száz dugóban szívott órát és még sorolhatnám. De tudod mit, a legjobban azt köszönjük, hogy elhúzol a faszba! lökd meg demszky!
2010.09.09 16:55:46Szaracén
Demszky fikázásáról egy zsidó vicc jut eszembe:
Idegen érkezik a városba és az állomáson megkérdez valakit:
- Nem tudja, hol lakik a rabbi?
- Az a piszok alak? Az alsóvárosban.
Megindul az idegen az alsóváros felé, megint megkérdez valakit:
- Mondja meg, hol lakik a rabbi?
- Az a szemétláda? A harmadik utcában.
Befordul a harmadik utcába és megkérdezi egy szembejövőtől:
- Hol a rabbi háza?
- Annak a jellemtelen fráternek a háza? Az a vöröstéglás.
Bekopog az indegen a rabbihoz és megkérdezi:
- Mondd csak, mennyi fizetést kapsz a közösségtől?
- Semennyit. Elég nekem a tisztelet és a megbecsülés...
2010.09.09 16:57:29Mikrobi
Szaracén:
- Demszky eladósította a várost (csak Atkárinak köszönhető, hogy egyáltalán nem fizetésképtelen a főváros)
- elprivatizálta a közműveket, a parkolási társaságot, mindent (persze a puncsosoknak jutott belőle bőven)
- nem fejlesztett úgyszólván semmit.
Szóval a fejlesztés-privatizáció-hitelfelvétel hármast a lehető legrosszabb variácóban valósította meg.
2010.09.09 17:02:23dozen
Ha a 20 évvel ezelőtti Demszky találkozna saját magával, szembeköpné a mostani énjét...
2010.09.09 17:56:57Bighouse
Ahogy elnéztem a többségnek Demszky tömegközlekedésre vonatkozó fejlesztéseivel volt baja:
-a Combinókkal, amelyek régebben nyáron szaunaként üzemeltek és folyamatosan lerohadtak
-a 4-es metróval, amely hihetetlen pénzekbe került, ráadásul annak a pénznek nem feltétlenül metróra kellett volna elmennie
-a Volvo buszokkal, amelyek sokak szerint rohadnak (ez betudható a BKV pénzmegvonásainak is a karbantartó ágazattól)
Valamintha már a Demszky-és-a-BKV teóriát vesszük alapul: egyes hírforrások szerint köze volt a BKV sorozatos botrányaihoz.
2010.09.09 18:09:33Overseer
Szaracén
Azok az intézkedéseknek amelyeket Demszky véghezvitt, egy Bécs színvonalú városban több értelmük lett volna. Miért? Nos: a CET-nél, a szoborparknál, az időkeréknél, stb. lettek volna lényegesebb, fontosabb dolgok is, amelyek szinte máig megoldásra várnak. Amikor anno ment a hűhó a digitális táblák körül, akkor Fábry a következőt mondta: 'Beesik az eső, de már digitális tábla.' Ugyanezt át tudjuk ültetni a fővárosban történt intézkedésekre is:
'Rohad az egész busz- troli- villamos- és metrópark, de már 4-es metró.'
'Pesten alig van zöldterület, de már Időkerék.'
'A város tele van hajléktalanokkal, de már óriás üvegbálna.'
2010.09.09 19:11:04bagamoyo
Az idő csalóka! Mielött itt bárki véleményt alkotna halkan megkérem sétáljon egy órát Budapesten, azt felidézve milyen volt a környék húsz éve.. Akár épületről épületre.. Utána tessék kommentezni.. szerintem számítani fog a véleményekben.
Egyébként, szerintem voltak eredmények.. bár biztos lehetett volna jobban is csinálni..
2010.09.09 20:04:01Fosepunpa
"Gerő Ernő minden híd átadására oda tolta az ORRÁT, ezért is kapta becenevét."
Már tényleg elviselhetetlen mértékű az antiszemita közbeszéd Magyarországon, de hogy az Index is! ;)
2010.09.09 20:15:35hegyaljai
A cikk szinvonala elfogadhatatlan! Összekeveri mit épített, mit zárt be a főváros és mit a kormány. Az elődök, és főleg a II. világháború előtti elődők idejében a főváros önállóbb volt anyagilag, nem függött ennyire a kormánytól.
2010.09.09 21:49:23aesculus
no-night: a Műegyetem nem a pesti rakparton nyílt meg, hanem a Múzeum krt-n, a mai elte épületében. A közgáz a fővámházban működik.
2010.09.09 21:51:19aesculus
bagamoyo: ha sokan sétálnának Budapesten, és nézelődnének "épületről épületre", Demszky már 94 óta nem lenne polgármester.
2010.09.09 22:24:10nickes kelemen
Demszky nem csinált lóf.szt sem. Egy tehetségtelen hülye, egy bábu aki csak azt csinálta amit mondtak neki liberális barátai. Közben az egész várost szét lopták. Ami meg véletlenül épült, esetleg szebb lett, ahhoz neki túl sok köze nem volt.
Az hogy újraválasztották, az pl. legutóbb csak annak köszönhető, hogy az MSZP nem indított jelöltet, így az összes agyhalott behúzta neki az x-et.
2010.09.09 22:38:45Villy
Hogy a bánatban lenne már a legnagyobb bazilika a pesti? Vatikán? Esztergom? Ezek mind régebbiek.
Ezek után hogy higgyek a cikk többi részének?
2010.09.09 23:09:07Neo07
Demszkij öröksége szánalmas. 40 éves rázós ZIU-trolik, épphogy pár éve leselejtezett 60 éves UV-villamosok, még mindig őskori HÉV-ek, a kormos, puskagolyó-nyomos omladozó belvárosi házak, a hajléktalanok, a kutyagumik városát hagyta ránk. Nem végzett jó munkát: a város rettenetesen eladósítva, érdemi fejlesztés kevés más városokkal összehasonlítva, a tömegközlekedés színvonala óriásit esett, a zöldfelületek nagy része beépítve, a sportolási lehetőségek számának csökkenése . Szoborpark? Nevetséges tétel. Ellenben a 4-es metró negyven éves elavult tervek alapján épül, ami nem vezet utasóra-megtakarításhoz, viszont elképesztően drága. Már most ki van dobva az ablakon rengeteg pénz, miközben a közlekedés minőségét érdemben nem fogja javítani. Parkolóházak, P+R parkolók hol vannak? A bicikliutak hossza és minősége nevetséges. A hajléktalanok helyzete nincs rendezve, és még sorolhatnám sokáig.
A 4-es metró pénzéből kb. néhány száz km autópályát ÉS két új négysávos Duna-hidat, ÉS még sok mindent lehetett volna építeni. (nem emlékszem pontosan , de valami ilyesmit számoltak ki anno)
Szóval Budapest ma nem egy világváros, Budapest egy közép-európai elmaradottabb koszfészek, a kátyúk városa.
2010.09.10 08:33:44Balance Of Power
bagamoyo: Ezeknek a dolgoknak lenyegeben semmi koze Demszkyhez. A fejlodes egy olyan dolog, ami szinte magatol megy, egy megallithatatlan folyamat. Amugy meg a teamek dolgoznak, a tervezok terveznek, a keruleti onkormanyzatok jovahagynak, gazdalkodnak. Fopolgarmestertol szinte fuggetlenul. Demszky vagy akarki mas itt olyan, mint egy nagyvallalat vezerigazgatoja: reprezental es alair.
2010.09.13 22:41:51Froeningen
Azoknak a figyelmébe, akik azt az állítást kritizálják, miszerint a Bazilika a legnagyobb volt megépítésének a pillanatában, szeretném hangsúlyozni, hogy ez az állítás igaz. Csak nem az alapterületét kell venni, hanem a magasságát. Aki nem hisz nekem, az vegye magának a fáradságot, és sétáljon el oda, nézzen föl a tetejére! És ha már ott jár, akkor esetleg szánjon rá negyed órát, és látogassa meg. Akkor azt is felfedezheti, hogy igenis a legnagyobb (azaz a legmagasabb) volt...
2010.09.22 08:53:01krysztasz
Nem vagyok fővárosi, így nem igazán ismerem Demszky munkásságát. Viszont azt az egyet tudom, hogy ha az első, második 4 évben nem csinált semmit - sokak szerint - akkor minek x-elte a nevét a szavazólapon? Ok, lehet egy esélyt adni, de ötször?? A fővárosiak nagy része - mert végül vhogy csak érvényes lett a szavazás és eredményes - csak megszavazta... Ebből a szempontból D. nem hibás, ő csak jelentkezett a posztra, de a fővárosiak nagy része tolta előre...
2010.09.22 12:33:12Fviktor76
"1982-ben épült meg a Budapest Sportcsarnok, a rákospalotai szemétégetőmű, a gellérthegyi víztározó és ebben az évben már járt a 3-as metró az Árpád híd és Kőbánya–Kispest között."
Bocsi, de 1984.november 7.-én adták át az Árpád hídig a metrót. (1980-KÖKI; 81-Lehel (Élmunkás) tér)