Szokatlan bírói döntés volt a Mal-vezér hazaengedése

Rendkívül ritkának számít a magyar bírósági gyakorlatban az, ami a Mal Zrt. vezérigazgatójával történt szerdán a Veszprém Városi Bíróságon. A bíróság nem adott helyt az ügyészség indítványának Bakonyi Zoltán előzetes letartóztatásba helyezésére. A döntést a bíró részben azzal indokolta, hogy a nyomozás mostani szakaszában bűncselekmény alapos gyanúja nem áll fenn.

Az előzetes letartóztatást kérő ügyészségi indítványoknak a magyar bíróságok az ügyek több mint 90 százalékában helyt adnak. A Legfőbb Ügyészség honlapján közzétett statisztika szerint 2009-ben az országszerte benyújtott, összesen 5960 ilyen indítványból 5591-re mondott igent az illetékes bíróság, ami 93,8 százalékos elfogadási arányt jelent. Veszprém sem tért el az országos átlagtól: tavaly 164 előzetesről szóló ügyészi indítvány közül 152-nek helyt adott, azaz az arány 92,7 százalék volt.

A ritka elutasító bírósági döntések között is csak elvétve akad olyan eset, amikor az alapos gyanú hiányával indokolja az előzetes letartóztatás szükségtelenségét a bíróság, mondta Bánáti János, Bakonyi Zoltán ügyvédje. “Ez a lehető legritkább eset”, jegyezte meg. A Magyar Ügyvédi Kamara elnöke egyetlen korábbi ilyen ügyét tudta felidézni, akkor az eljárást is megszüntették később a gyanúsítottak ellen.

A Veszprém Városi Bíróság szerdai döntése ellen az ügyészség fellebbezett, ezért a Veszprém Megyei Bíróság elé fog kerülni másodfokon az előzetes letartóztatásának kérdése.

Kahler Frigyes, a Veszprém Megyei Bíróság büntető kollégiumának vezetője azt mondta: az ügyet a lehető leghamarabb le fogják tárgyalni, ami szerinte pénteket vagy hétfőt jelenthet. A pontos időpont attól függ, mikorra fogja írásba foglalni az indoklását a tegnap döntő bíró, és mikorra készül el az ügyészség a fellebbezéssel.

Bakonyi ügyvédje szerint a megyei bíróságon háromtagú tanács ül össze, ők pusztán az iratok alapján döntenenek az ügyészségi fellebbezésről, erre a tárgyalásra a gyanúsítottat nem hívják meg.

Gulyás Ildikó, a Veszprém Megyei Főügyészség szóvivője a fellebbezés tartalmáról, az ügyészség érveléséről nem kívánt részleteket közölni. Az ügyészség érveiről Kahlernek és Bánátinak nincs tudomása.

Eredeti indítványában az ügyészség arra hivatkozva kezdeményezte Bakonyi előzetes letartóztatását, hogy Bakonyi szabadlábon bizonyítékokat semmisíthet meg vagy tanúkat befolyásolhat. A városi bíróság azonban amellett, hogy a bűncselekmény alapos gyanúját nem tartotta megállapíthatónak, ezt sem látta bizonyítottnak.

Bakonyit több ember halálát okozó közveszélyokozással és környezetkárosítással gyanúsították meg. Orbán Viktor miniszterelnök jelentette be hétfőn a parlamentben, napirend előtti felszólalásában, hogy a rendőrség őrizetbe vette a Mal Zrt. vezérigazgatóját, és kezdeményezte az előzetes letartóztatását.

Konkrétan azt rótták Bakonyi terhére, hogy aláírta a cég katasztrófavédelmi tervét, amely a hatóság szerint hiányos volt, hiszen nem rendelkezett a mostanihoz hasonló baleset kezeléséről, továbbá nem alakíttatott ki megfelelő védműveket és jelző-riasztórendszereket.

Bakonyi ügyvédje szerint egyelőre lehetetlen megjósolni, hogyan fog folytatódni védence büntetőügye, egyelőre azt kell tisztázni, mi miatt szakadt át a gát. A bíróság szerdán csak azt mondta ki, hogy az eljárás jelenlegi szakaszában nem tekinthető alaposnak a Bakonyi elleni gyanú.