Vasárnap ne ülésezzen a gyerekek választotta felsőház?

Új alkotmánya lesz Magyarországnak, Orbán Viktor tervei szerint már jövő tavasszal vitázhat az új paragrafusokról a parlament. A Demokrácia és Dilemma Intézet megrendülésének adna hangot, ha 2011. augusztus 20-ára nem lenne új alaptörvénye hazánknak.

Az alkotmányba sokan beleszólhatnak, van erre tanácsadó testület, van parlamenti eseti bizottság is, de a végső változatot az Országgyűlésnek kell majd elfogadnia. A koncepción dolgozó képviselők szerdáig várják a javaslatokat, aztán nekiállnak vázlatot írni. Most még befolyásolhatja őket, ha szavazatával jelzi, mi lenne fontos, hogy szerepeljen a Magyar Köztársaság következő alkotmányában.

Két kamara

A Parlament Kossuth téri épülete különösen alkalmas a kétkamarás rendszerre, hiszen amikor megépítették, még volt felsőház és alsóház. Az úgynevezett főemeleten két teljesen egyforma ülésterem van, amiből csak a metrómegállóhoz közelebbit használják most törvényalkotásra. A két kamara ötlete legfelsőbb szinten utoljára 2004 elején merült fel, akkor Medgyessy Péter miniszterelnök állt elő vele. De tetszik az ötlet Salamon Lászlónak (KDNP), az Alkotmány-előkészítő Eseti Bizottság elnökének is. A felsőházba közösségek delegálhatnának képviselőket, például egyházak, szakszervezetek, kamarák, nemzetiségek, civil szervezetek. Azt még ki kell találni, hogy őket kik és mi alapján válasszák, és azt is, hogy véleményezési vagy vétójoguk legyen-e a törvényalkotáskor, illetve hogy maguk is benyújthassanak-e törvénytervezeteket. Ha kell felsőház, akkor ezt biztos szabályozza majd a kétharmados többség, most csak abban segítsen nekik, hogy egyáltalán elgondolkozzanak ezen a lehetőségen.

Erősebb elnök

Schmitt Pál nem akar gátja lenni semminek, de erre a mostani alkotmányos keretek között nem is lenne nagyon sok lehetősége. Pedig akár lehetne is, ha az új alkotmány kiterjesztené az elnök jogkörét. Felmerült például, hogy akkor se kelljen aláírnia egy törvényt, ha azt a parlament másodszor is az orra alá dörgöli. Vagy oszlathassa fel könnyebben a parlamentet. Persze minél erősebb egy elnök, annál logikusabb, hogy közvetlenül válasszák meg. És akkor már lehetne a francia vagy az amerikai vagy éppen az orosz modellhez hasonló rendszerünk, ahol az elnök a legerősebb, és nem a miniszterelnök.

Lovak

Legyünk újra lovas nemzet! – hirdette meg szeptemberben a Fidesz. Hogy ezt komolyan gondolta a kétharmados forradalom győztese, azt jól illusztrálja, hogy szerda kora délután Kövér László házelnök nyitja meg a Nemzeti Lovasprogram című konferenciát. A ló erős és az emberrel kiválóan együttműködő állat, a magyar történelemhez sok szállal kötődik, a honfoglalás például elképzelhetetlen lett volna nélküle. Talán megérdemelnék e jószágok, hogy az alaptörvény is megemlékezzen róluk.

Véleményszabadság

A nyáron vita volt a parlamentben, hogy szólásszabadságot vagy véleményszabadságot biztosítson-e az alkotmány. "A Magyar Köztársaságban mindenkinek joga van a véleménynyilvánítás és a szólás szabadságához, továbbá a közérdekű adatok megismeréséhez, valamint terjesztéséhez” - áll a mostani alkotmányban. A nyáron fideszes képviselők azt tervezték, hogy a véleményt kiszedik, mert a szólásszabadság bőven elég, jobban illeszkedik a magyar jogtörténetbe. Az LMP szerint a „vélemény szabad kinyilvánítása” tágabb mint a szólásszabadság, és így kellene szerepelnie inkább. A Fidesz változtatási szándéka mögött az ellenzéki párt azt sejtette, hogy a véleményszabadság kivételével megnyílna az út a kötelező helyreigazítások előtt. Végül maradt a mindkét szót tartalmazó változat, de az új alkotmány készítésekor megint lehet gondolkodni erről.

Szent Korona

A Parlamentben őrzött korona nem csupán egy értékes tárgy, hanem egy eszme, a Szent Korona tan táplálója is. Az 1514-ben íródott Hármaskönyv (ami a király és a nemesek jogait rögzítette) fejti ki leginkább jogi szempontból, hogy mi is ez. A rendi szokásjogot persze nehéz átültetni a mostani gyakorlatba, olyasmiről van szó, hogy a korona az államhatalom szimbóluma, vagyis a király hatalma nem önmagából, hanem a koronából ered. Schmitt Páltól a Professzorok Batthyány Köréig számos ember és szervezet is javasolta, hogy az új alkotmány valahogy utaljon a Szent Koronára, legalább mint identitásképző vagy államtörténeti szimbólumra. A baloldal szerint ez középkori sarlatánság volna. Ön szerint?

Lakhatási jog

Amikor a Kisgazdapárt még parlamenti párt volt, akkor ők követelték, hogy a lakhatási jog kerüljön az alkotmányba. Azóta ezt több civil szervezet is szorgalmazta, a nyáron például a Szociális Kerekasztal nevű balos csoport kérte ezt a kormánytól, de hiába. Franciaországban két éve alkotmányos joga az állampolgároknak, hogy legyen hol lakniuk, akinek nincs fedél a feje fölött, az elvben perelheti az államot. Ehhez hasonló törvény csak Skóciában van még.

Isten

Amikor egy több száz fős nemzetközi konvent az EU alkotmányát évekig próbálta összerakni, akkor egyetlen vitatémájuk ütötte át az európai sajtó ingerküszöbét: legyen-e a bevezetőben szó Istenről vagy a kereszténységről. Nem lett, de az európai alkotmányból se lett végül semmi. Az új magyar alkotmány viszont bizonyosan elkészül, és a kormánypártoknak úgy tűnik, hogy szimpatikus lenne egy utalás a hitre vagy az egyházra. Erre Orbán Viktor már tavaly is utalt: „Én a lengyel alkotmány invokációszerű részét tartom célra vezetőnek”. A lengyel alkotmány bevezetőjében van egy ilyen rész:

„Mi, a lengyel nemzet – a köztársaság összes polgára, azok is, akik Istent tekintik az igazság, az igazságosság, a jó és a szépség forrásának, és azok is, akik nem osztoznak ebben a hitben, de tisztelik a más forrásból való egyetemes értékeket - egyenlők vagyunk jogainkban és a közjó iránti kötelességeinkben... ” Később pedig, még mindig a bevezetőben ez olvasható: „Felismerve felelősségünket Isten vagy lelkiismeretünk előtt...”

Gyerekvoks

A Nagycsaládosok Országos Egyesülete jött elő azzal az ötlettel, hogy a gyerekek is kapjanak választójogot, ám 18 éves koruk előtt a szüleik szavazhassanak helyettük. Ez persze felveti azt a kérdést, hogy mi van akkor, ha anya és apa nem ugyanarra a pártra akar szavazni. A Demokrácia és Dilemma Intézet a katolikus-protestáns vegyes házasságoknál szokásos megoldást ajánlja ezért az alkotmányozók figyelmébe, vagyis az azonos nemű szülőt kövesse a gyermek. A lányok helyett tehát édesanyjuk, a fiúk helyett pedig az édesapjuk szavazzon.

Vasárnap

A katolikus egyház a vasárnapi pihenést venné bele az alkotmányba. Ha a hét utolsó napja munkaszünet lesz, az megszüntetné a teszkós nagybevásárlásokat, és mentesítené talán a vasárnapi újságírás alól az Index dolgozóit is, viszont ígérjük, hogy hétfőn visszamenőlegesen is teljes részletességében beszámolnánk az előző nap történtekről.