A kormány kivár a határon túliak választójogával

Gulyás Gergely fideszes képviselő kedden vetette fel, hogy szerinte jó lenne, ha a határon túli magyarok választójogot is kapnának. Gulyás az alkotmány-előkészítő parlamenti bizottság alelnöke, így ötletének különös súlya van.

Szintén kedden jelent meg egy interjú a bizottság KDNP-s elnökével a Magyar Nemzetben, ahol szintén felmerült a határon túliak parlamenti képviselete. Salamon László ott a kétkamarás parlament bevezetésének lehetőségén elmélkedett, és annak lehetséges tagjai közé sorolta a határon túliak képviselőit.

Salamon már 2008-ban írt egy cikket arról, hogy érdemes lenne elgondolkozni a kétkamarás parlamenten, és szintén két éve Stumpf István, frissen megválasztott alkotmánybíró is népszerűsítette a tervet egy interjúban. Gulyás viszont nem beszélt két kamaráról, csak eltörölné, hogy állandó magyarországi lakóhelyhez kösse az alkotmány a választójogot.

A határon túli magyarok választójoga már tavasszal is téma volt a parlamentben. A Jobbik a kettős állampolgárságról szóló törvény vitájában próbálkozott egy beadvánnyal, ami a 200 fősre csökkentett parlament létszámát 26 határon túli magyar, listás szavazatok alapján kiosztott mandátumával növelné. A tervezetet májusban a Fidesz-frakció leszavazta. (Valószínűleg azért éppen 26 fővel számolt a Jobbik, mert a 200 fős parlamenthez elvben 13 magyarországi nemzetiség is adhat még egy-egy képviselőt, és a Jobbik ezek szerint minden hazai kisebbségi mellett két határon túli magyart látna szívesen a parlamentben.)

Gulyás csak 6-8 mandátumról beszélt. Azokban az európai országokban, ahol szavazhatnak a határon túliak, ott általában listára voksolhatnak csak a nem anyaországban élők. Gulyás a részletekről csak annyit árult el, hogy a magyarországi egyéni jelöltekre a külföldön élőknek nem kellene szavazniuk.

Répássy májusban még nem akarta

A kettős állampolgárságról szóló törvény elfogadása idején fideszes politikusok többször is jelezték, hogy az nem jár választójoggal. Az időközben igazságügyi államtitkárrá kinevezett Répássy Róbert például az alkotmányügyi bizottságban május 19-én még így fogalmazott: „A mi szándékaink szerint ez az állampolgársági törvény, tehát a kedvezményes honosítás nem jár választójoggal. Ezt szerintem jóval nagyobb összefüggésben át kell tekinteni, hiszen ma még megjósolhatatlan, hogy hány új állampolgára lesz ezáltal a kedvezményes honosítással a Magyar Köztársaságnak.”

A kormány most sem egyértelmű

Szabó Erika területi államigazgatásért felelős államtitkár szerdán arra utalt, hogy a kormány kivár a határon túliak választójoga ügyében. „Nehéz jogi, szakmai kérdésről van szó” – mondta a parlamentben. Az igazságügyi tárca a Salamon és Gulyás vezette alkotmány-előkészítő bizottságtól várja, hogy kidolgozza a javaslat hátterét. (A bizottság szerdáig gyűjtötte az ötleteket, hogy mi szerepeljen az új alkotmányban, és most kezd koncepciót írni.)

Nagy Anna kormányszóvivő szintén kivárásra utalt, amikor szerdán a Kossuth Rádiónak csak annyit mondott a kezdeményezésről, hogy majd megvizsgálják a különböző javaslatokat.

A Jobbik nagyon akarja

Gulyás felvetését a parlamenti pártok közül eddig csak a Jobbik üdvözölte. Szávay István szerdán a parlamentben arról beszélt, hogy örül, hogy a Fidesz elindult helyes úton. Az LMP viszont ellenzi a határon túliak választójogát, mert „a közös döntésekben az itt élők érintettek”. Az MSZP még egyáltalán nem reagált a felvetésre.

Gulyás úgy véli, hogy a választójog megadását és módját majd az új választójogi törvénynek kell kezelnie. Ez legkorábban 2011 végére lehet kész. Az új alkotmány csak megnyitná a lehetőséget a határon túliak szavazására azzal, hogy nem kötné az alaptörvény állandó belföldi lakóhelyhez a választójogot.