Levente, Irén
17 °C
27 °C

Soros György harlemi programot hozna a magyar romáknak

2010.10.22. 00:51
Soros György a helyzet súlyossága és a küszöbön álló uniós magyar elnökség miatt kész eurómilliókkal beszállni egy harlemi és magyar tapasztalatokra is építő országos oktatási és egészségügyi roma program elindításába. Az önrészt a milliárdos és a magyar állam állná. A támogatás nagy részét az Európai Unió kohéziós alapja. Orbán Viktor pozitívan állt a dologhoz, mondta az Indexnek Soros György.
Fotó: Barakonyi Szabolcs
Fotó: Barakonyi Szabolcs

A beszámolók szerint kedden találkozott Orbán Viktorral, és a vörösiszap-katasztrófa kárenyhítéséről, valamint a romákkal kapcsolatos uniós programokról beszélgettek. Az utóbbi témában pontosan miről volt szó?

Jövőre Magyarország lesz az Európai Unió elnöke. Nyugaton nagy az érdeklődés a roma probléma iránt, és különösen megnőtt a franciaországi botrány óta. Ez most lehetőséget teremtett arra, hogy a rendszerváltás óta egyre nagyobbá váló problémán érdemben változtatni lehessen. Viszont ahhoz az EU-nak is stratégiát kell kidolgoznia, hogy mit akar csinálni, hogy fog ezzel a problémával szembeszállni az elkövetkező évtizedekben.

Tehát arról beszélgettek a miniszterelnökkel, hogy miként lehet az EU kohéziós alapjának forrásait a magyarországi romák helyzetének javítására hasznosítani, és ezt elnökként Magyarország hogyan könnyítheti meg?

Így van. A másik, amit javasoltam, az, hogy a Decade of Roma Inclusion (roma integráció évtizede) programot ki kéne szélesíteni, mert ez egy működő dolog, és nagy előnye, hogy összekapcsolja a tagállamokat a szomszédos, unión kívüli országokkal, továbbá részt vesznek benne a roma közösség tagjai is. Azt szeretném, hogy az unió magáévá tegye és jobban figyelje a mûködését.

Obama kedvenc programja

A Harlem Children's Zone (harlemi gyermekövezet) az egyik legelismertebb és legsikeresebb közösségi rehabilitációs program Amerikában. Célja a szegénység szülőkről gyerekekre öröklődésének megtörése. Gyökerei 1970-re nyúlnak vissza: eredetileg iskolakerülést megelőző programként indult a New York-i Manhattan híres feketenegyedében. A crack elterjedésével később kábítószerártalom-csökkentéssel is foglalkozni kezdtek.

A jelenlegi vezető, Geoffrey Canada 1990-ban kapcsolódott be a munkába. Irányítása alatt fokozatosan az oktatásra került át a hangsúly, hogy a harlemi szegény gyerekek útját kikövezzék a felsőoktatásba és a munkaerőpiacra. A HCZ az anyaméhtől viseli a gondját a gyerekeknek és a családjuknak: szülői műhelyfoglalkozásokat tart, bölcsődei és óvodai programja van, három speciális tantervű köziskolája (charter school), és több ezer családot érintő gyermekorientált egészségügyi programot működtet.

A HCZ nonprofit szervezet, a 2010-es költségvetése mintegy 40 millió dollár (7,5 milliárd forint). Tevékenysége 97 háztömbre terjed ki Harlem középső részén. A 2010-es szövetségi költségvetésben az Obama-adminisztráció tízmillió dollárt különített el a HCZ-modell kiterjesztésének megtervezésére más amerikai nagyvárosokba. A HCZ bevallottan Barack Obama kedvenc szociális programja, a first lady pedig többször is hősnek nevezte Geoffrey Canadát.

Mi az ön szervezeteinek a szerepe ebben a folyamatban?

Az alapítvány évtizedek óta foglalkozik a romákkal, tapasztalataink vannak, és ezekre építve vannak javaslataink.

Összefüggésben áll ez azzal, hogy egy ideje itt-ott arról lehet olvasni, hogy a Harlem Children's Zone (HCZ) mintájára – amit az ön egyik szervezete, az Open Society Foundations támogatott – egy program indul Magyarországon is az ön támogatásával. Van ilyen terv?

Nagyon fontos, hogy még a gyerek születése előtt, az anya terhessége alatt sikerüljön közbelépni, és az anyának nyújtott támogatást követően a gyerek a születésétől a tanulmányai végéig, akár az egyetemig egészségügyi és oktatási segítséget kapjon. Ebben a HCZ-nek nagyon jó tapasztalatai vannak. De nem szeretnék félreértést, nem arról van szó, hogy Harlemet alakítsunk ki. A Harlem New Yorkban van, annak a problémáival ott kell megküzdeni.

De a modell átvétele felmerült?

Azon vagyunk, hogy a roma gyerekek rendszeresen járjanak iskolába, és ott ne legyenek elkülönítve. Ehhez az kell, hogy segítsük őket, különben a többi szülő attól fog félni, hogy a gyereke rosszabb oktatásban részesül. Javítani kell az oktatás általános szintjét, a roma gyerekekkel pedig a tanítás után is foglalkozni kell, hogy jól szerepeljenek az iskolában.

03

Jól tudom, hogy szó van arról, hogy Geoffrey Canada, a HCZ vezetője Magyarországra látogat?

Geoffrey Canada nagyon elfoglalt ember. Nagyon sikeresen működteti a HCZ-t, és szövetségi támogatást kap, hogy más városokban is hasonló kezdeményezések szülessenek. Készen áll arra, hogy ide látogasson, viszont ő nem fog tudni személyesen foglalkozni a magyar programmal.

Konkrét programról is beszélgettek a kormányfővel?

Az uniós vonalról beszélgettünk. Külön találkoztam Lázár János hódmezővásárhelyi polgármesterrel, aki nagyon sikeresen dolgozik a roma és a szegény gyerekek integrációján. A hódmezővásárhelyi példa máshol is alkalmazható lenne. Voltam Ácson, ahol szintén nagyon sikeres program működik. Európai pénzeket felhasználva javítottak az iskola és az oktatás nívóján, az iskola vezetőjét, aki maga is roma, polgármesterré választották.

Felmerült, hogy ha elindul egy olyan országos program, amihez Magyarország komoly uniós forrásokhoz vehet igénybe, akkor valamelyik Soros-szervezet beszálljon ebbe?

Mi már Hódmezővásárhelyen és Ácson is aktívak voltunk, fõleg a Roma Education Fundon keresztül. Az Unióban tízmilliárdos pénzek vannak ilyen célokra, de csak egy egész kis része éri el a romákat, mert a kitűzött lehetõségekre a városok, megyék nem pályáznak.

Végül is arról van tehát szó, hogy ha a magyar állam és az ön valamelyik szervezete beszáll ilyen magyarországi programok önrészébe, akkor együtt nagy uniós pénzeket lehet megmozdítani a célra?

Így van. Látjuk, hogy melyek azok a programok, amelyek működnek és hatásosak. Ezek mentén el kell kezdeni a foglalkozást a terhes anyával, aztán folytatni kell az óvodában, ahol a gyerekekkel személyre szabottan foglalkoznak. És ha valaki nem kap kellő támogatást otthon, az iskolában mentor foglalkozik a gyerekkel. Ez az, ami eredményes, az ilyen programokat szeretnénk elterjeszteni.

02

De ehhez az Unió támogatási rendszerein is változtatni kell. Erre milyen lehetőséget teremt a magyar elnökség?

Meg kell változtatni az Unió működését, mert a jelenlegi szabályok szerint csak a programok elindítására van pénz, a fenntartásukra nincs. Márpedig az ilyen programok sikeréhez évek, évtizedek kellenek. Azt kéne elérni a magyar elnökség alatt, hogy a programok működtetésére is legyen forrás.

Hogy reagált erre a felvetésre Orbán Viktor?

Pozitívan.

Körülbelül mekkora pénzt hajlandó erre áldozni?

Ma is komoly összegeket fordítunk ilyen célra, és ha van rá lehetőség, hajlandó vagyok még többet költeni rá. De mi csak elősegíteni tudjuk a programok létrejöttét, fenntartani őket nem. Nem tudjuk olyan nagyságrendben működtetni őket, mint amire szükség van. A Roma Education Fund (roma oktatási alap), ami nagyobbrészt az én támogatásomból működik, azt tervezi, hogy öt év alatt felemeli a támogatott gyerekek létszámát 30 ezerre. Márpedig ennek tízszeresére lenne szükség, vagy még többre. Ezt én egyedül nem bírom finanszírozni, ehhez közpénzek kellenek.

Mennyi lenne nagyságrendileg az az összeg, amivel hozzájárulna egy ilyen program önrészéhez?

Eurómilliókról beszélünk, de hogy hány millióról, az a lehetőségektől függ.

04

Mennyire látja problematikusnak, hogy az oktatáspolitika terén kormányzati politikusok az integráció bukásáról beszéltek?

Erről nincs elég információm. Nem olvasom az újságokat, nem figyelem az eseményeket. Nem csak Magyarországon vannak programjaink, és nem csak itt vannak romák.

Volt szó a kormányfőnél bármiféle ütemezésről?

Nem.