A kormány elveszi. Vagy nem veszi el

Egyed Zsolt interpellációjával közvetítésünk véget is ért. Köszönjük a figyelmet.

A kormány nevében Fónagy János nemzeti fejlesztési államtitkár válaszolt. Szerinte a közbeszerzés szóhoz negatív képzettársítások kapcsolódnak. Legfőbb feladatának az efféle anomáliák felszámolását tartják. Állítása szerint kivizsgálták ezt az esetet is, és büntetésből csökkentették a projekt menedzsmentjéért felszámolható díjakat is. A támogatási szerződés viszont szerencsére nincs veszélyben, a projekt megvalósítható. Egyedet nem győzte meg a válasz, nem fogadta el. A parlament viszont igen.

Kivételesen nyolc interpellációra került sor a hétfői ülésen, utolsóként a jobbikos Egyed Zsolt kérdezhette a nemzetgazdasági minisztert arról, hogy tényleg elveszítheti-e nyolcmilliárdos EU-s támogatását a Borsod-Abaúj-Zemplén megyei kórház szabálytalan közbeszerzések miatt. Szerinte a közbeszerzések azért voltak szabálytalanok, mert a kiírók csókosokra írták ki a pályázatokat.

"A közlekedők biztonságáért sosem tudunk annyit tenni, amennyit szeretnénk, és sosem lehet eleget tenni" - fejtette ki alapvetését válaszában Kontrát Károly belügyi államtitkár. Szerinte a kormány a szívén viseli a problémát, több rendőrrel, hatékonyabb ellenőrzéssel és jobb utakkal szeretnék kezelni a helyzetet, de új KRESZ megalkotásán is dolgoznak. "A közlekedésbiztonság csapatmunka" - mondta, tehát a törvényalkotók mellett a közlekedők együttműködésére is szükség van. A javuló tendenciák idén is folytatódtak, mondta még. Harangozó szerint szép szavakat igen, konkrét cselekvési terveket nem hallottunk. Szerinte nem 15 éves kislányokat és 80 éves nagymamákat kéne bebörtönözni bizsu- és zsemlelopásért, hanem inkább a közlekedésbiztonsággal kéne foglalkozni. Nem fogadta el a választ, a parlament viszont igen.

A szocialisták egyik legaktívabb képviselője, Harangozó Tamás az iránt érdeklődik, hogy a kormány milyen intézkedéseket tervez a közlekedésbiztonság javítására. Az előző kormányok intézkedéseire hivatkozott, szerinte azok kedvező eredménnyel jártak.

Fotók: Barakonyi Szabolcs

Cséfalvay Zoltán nemzetgazdasági államtitkár szerint a kormány senkitől nem vett el semmit. Aztán kiderült, hogy mégis, de akiktől elvették a járulékbefizetéseket, azok majd visszaléphetnek az állami nyugdíjrendszerbe. Azt állította, hogy az elvont járulékról nyilvántartást vezetnek majd, és azt jóváírják a befizetők állami nyugdíjszámláján. Az állami rendszer felosztó-kirovó rendszerű, azaz jelenleg nincsenek benne egyéni számlák, a befizetett járulékból nem a befizető jövőbeni, hanem a jelenlegi nyugdíjasok jelenlegi nyugdíját finanszírozzák. A járulékelvonás indoka is az volt, hogy így pótolnák ki a nyugdíjkassza havi harmincmilliárdos hiányát. Tukacs nem fogadta el a választ, hiszen szerinte akárhogy is nevezik azt, hogy elveszik az emberek pénzét, végső soron elveszik az emberek pénzét. A parlament ennek ellenére elfogadta a választ.

A szocialista Tukacs István az iránt érdeklődött, hogy hogyan kívánja kárpótolni a kormány azt a hárommillió magánnyugdíjpénztári tagot, akiktől 14 havi nyugdíjjárulékot vesz el a kormány. Erről szerinte ugyanis egyáltalán nincs szó a kormány által benyújtott és még ma elfogadandó törvényjavaslatban. Miért nem rendelkeztek eddig erről, és mik a terveik ezügyben, kérdezte.

A kormány nevében Ángyán József vidékfejlesztési államtitkár válaszolt. Azt mondta, a kormánynak is fontos a természetvédelem, az Audi beruházásával kapcsolatos minden irat hozzáférhető. Másrészt Győr városa most tárgyalja újra az építési területek besorolását, ennek során a civil szervezetek is elmondhatják véleményüket. Szabó nem fogadta el a választ, a parlament igen.

Az elempés Szabó Rebeka az Audi győri gyárfejlesztése ügyében interpellált. Az Audi olyan területen készül a bővítésre, amely a Natura 2000 természetvédelmi terület része is. Szabó tudomása szerint az Audi hajlandó lenne elcserélni a természetvédelmi területet más, nem védett területre. Szabó hiányolta az átláthatóságot és a nyilvánosságot az ügyben, ezért kérte az Audi gyárbővítéséről készült környezeti hatástanulmány nyilvánosságra hozatalát. Azt is kérte, hogy a jövőben minden természetvédelmi területet érintő beruházásról nyílt egyeztetést tartsanak.

Jánosiné Bene Ildikó (Fidesz) a kórházak jövőjével, Bús Balázs (KDNP) a krakkói magyar konzulátus újranyitásával kapcsolatban kérdez a kormány alá.

Németh Zsolt külügyi államtitkár tájékoztatta Szávayt, hogy alapvetően komoly feltételei vannak az EU-csatlakozásnak, és ezek betartását a magyar kormány követelni is fogja. Rákérdezett, hogy a Jobbik vajon egyeztette-e saját követeléseit a délvidéki magyar pártokkal. A "temerini fiúk" ügyét meg szerinte nem szabad belekeverni a szerb csatlakozás ügyébe. Szávay nem fogadta el a választ, a parlament igen.

A jobbikos Szávay István furcsa helyzetben van, hiszen napirend előtt már választ kapott még fel sem tett interpellációjára. Kifogásolta, hogy a magyar kormány már ígéretet tett a szerb uniós társulási szerződés ratifikálására, ahelyett, hogy ezt a lehetőséget a szerbiai magyar kisebbség érdekében tett engedmények kizsarolására használná. Azt is fájlalta, hogy annak idején a Fidesz megszavazta Románia uniós csatlakozását is. A szerb csatlakozást a magyar autonómia és a "temerini fiúk" szabadon bocsátásához kötné.

Cséfalvay Zoltán szerint az adórendszer átalakítása zajlik, melynek egyik eleme a közös felelősségvállalás - ez az, hogy különadókat vetnek ki. A másik elem az egykulcsos adó. Szerinte a kormányzás felelős, hiszen az adórendszer így nem fogja büntetni "a szorgalmas embereket". Azt állította, hogy a Bajnai-kormány 500 milliárd forintos lyukat hagyott a költségvetésben - mostanában erre szokott hivatkozni a kormány, bár korábban nem lelték a nyomát. "Mi hiszünk a nyílt és szabad versenyben, amit nem torzít semmi" - mondta annak a kormánynak a nemzetgazdasági államtitkára, amelyik különadókat vet ki találomra kiválasztott szektorokra. Kovács Tibor megfigyelése szerint Cséfalvay nem válaszolt egy kérdésére sem, és tényleg. Nem fogadta el a választ, de a parlament igen.

Kovács Tibor és Puch László szocialista képviselők amiatt aggódnak, hogy a kormány válságadóit majd a lakosságnak kell megfizetnie, hiszen a költségeket a megadóztatott multik akadálytalanul továbbháríthatják a terheket. Kovács szerint így tényleges hatásait tekintve mindenki által megfizetendő adó a válságadó is. Hamisnak tartja azt az érvet is, hogy a kereskedelemben gyilkos árverseny van, ezért nem háríthatják át az extraadókat. Ha viszont gyilkos az árverseny, akkor hogy termelődhet extraprofit a szektorban, tette fel a jogosnak tűnő kérdést.

A szocialista képviselő szerint a múlt héten és most is napirend előtti felszólalás témája volt a ház napirendjén szereplő törvény, ez pedig napirendellenes. Kérte Kövért, hogy ne legyen elnéző. Kövér nem volt az. Azt mondta, napirend előtti felszólalások még a napirend elfogadása előtt vannak, azaz akkor még nincs is napirend, tehát nem szerepelt a napirenden a napirend előtti felszólalásban szereplő téma.

Az újságíróknak kiadott napirendtől eltérően a magánnyugdíjpénztárakról szóló törvényjavaslatot is a házszabálytól eltérve megszavazzák még a mai napon. Ugyancsak a házszabálytól eltérve tárgyalják és fogadják el a devizahitelesek megsegítéséről szóló 7+1 pontos javaslatcsomagot.

Matolcsy gazdasági miniszter szerint a magánnyugdíjrendszer sehol sem vált be. Egyetértett párttársával.

Lázár János, a Fidesz frakcióvezetője szerint a szocialisták nem akarják, hogy az emberek maguk dönthessenek a saját pénzükről, ezért ellenzik a magánnyugdíjpénztárak államosítását. Ismételjük ezt meg. A szocialisták nem akarják, hogy az emberek maguk dönthessenek a saját pénzükről, ezért ellenzik a magánnyugdíjpénztárak államosítását. Orbán Viktor a kormányprogram vitáját azzal zárta, hogy legfőbb ellensége a cinizmus, jutott eszünkbe.

A kormány nevében Czomba Sándor nemzetgazdasági államtitkár szólalt fel. Meghatónak nevezte Gúr aggodalmát, de szerinte a Ganz-Röcknél régóta problémák vannak, például 2008-2009-ben is egymilliárd forint veszteséggel és negatív tőkével zárt. Bajnaiék szerinte egy "biankó csekk kiállításával" akarta kezelni a problémát, ám az Orbán-kormánynak fontos az adófizetők pénze, ezért más megoldást kerestek a cég további működtetésére. Annak fényében, hogy a cég felszámolás alatt áll, ez aligha sikerült. Alig negyed órája Fónagy János még azon kesergett, hogy az állam ahelyett, hogy fenntartott volna másfél millió munkahelyet, privatizálta vállalatait.

A szocialista Gúr Nándor a csődbe ment Ganz-Röck gyár dolgozói ügyében szólalt fel. Azt kérte számon a kormányon, hogy rajtuk miért nem segített azonnal. Azzal példálózott, hogy a Bajnai-kormány egyik utolsó intézkedéseként tízmilliárd forintos bankgaranciát vállalt a cég működésére, ám annak végrehajtását a Fidesz-kormány "elszabotálta".

Németh Zsolt külügyi államtitkár válasza elején örömét fejezte ki, hogy a szerinte liberális LMP is kiáll a határon túli magyarok jogaiért, ugyanakkor szerinte a temerini fiúk súlyos bűncselekményt követtek el, bírósági tárgyalásuk részrehajlásmentes volt. A büntetés mértékét ő is túlzónak tartja, és szerinte a két ország javuló kapcsolata talán lehetőséget teremt rá, hogy kegyelmi kérvényüket kedvezően bírálják el. Utalt a jobbikos Szávay István mai interpellációjára is, amiben Szerbia megzsarolását javasolja az ügyben. Németh szerint Szabó álláspontja a támogatandó, nem Szávayé.

Az elempés Szabó Tímea a "temerini fiúkról" beszélt, akiket 2004 júniusában szándékos emberölés kísérlete miatt ítéltek el összesen 61 évre (öt elítélt volt, a legsúlyosabb ítélet 15, a legenyhébb 10 év börtön volt). Szabó Biljana Plavsics és Legija parancsnok ügyével hasonlította össze az esetet. Plavsicsot, a boszniai szerb köztársaság volt alelnökét 11, a Zoran Djindjics szerb miniszterelnököt meggyilkoló Legija parancsnokot 15 év börtönre ítélték. Mivel az elítéltek már minden jogorvoslati lehetőséget kimerítettek, Szabó szerint csak a diplomáciai nyomásgyakorlás maradt, az EU-csatlakozásra készülő Szerbiát szerinte így rá lehetne venni a "fiúk" kegyelmi kérvényének kedvező elbírálására.

Fotó: Barakonyi Szabolcs

A kormány nevében Fónagy János nemzeti fejlesztési államtitkár válaszolt. Egyetértett Balczóval, hogy felül kell vizsgálni a privatizációt, ami szerinte másfél millió munkahely elvesztését és teljes ipari szektorok megszűnését okozta. Arról nem beszélt, hogy a másfél millió munkahelyből mennyi volt fenntarthatatlan álmunkahely, és hogy a megszűnt iparágak mekkora veszteségeket termeltek.

A jobbikos Balczó Zoltán szerint a vörösiszap-katasztrófa is bizonyítja, hogy felül kell vizsgálni a privatizációt. Hiszen az állami cégeket a kilencvenes években vagy nyugati cégek, vagy a kiépült kapcsolatrendszerrel rendelkező volt kommunista káderek szerezték meg. Vagyonleltár összeállítását, a privatizáció felülvizsgálatát követelte, ennek érdekében, ha kell, törvényeket is módosítana.

Az ülés kezdetén Kövér László házelnök arra kérte képviselőtársait, hogy a szavazások előtti szünetben helyezzenek el egy gyertyát az 54 évvel ezelőtti Kossuth téri sortűz áldozatainak emlékére. Hozott gyertyákat is, amiből szívesen ad képviselőtársainak.

A házszabály 106. paragrafusa szerint amennyiben nincs a törvénytervezethez kapcsolódó módosító javaslat, a módosító javaslatokról történő szavazás után a zárószavazást is megtarthatják. A törvény elfogadásához kétharmados többség szükséges, ami adott.

Szokásos hétfői sajtótájékoztatóját a kormányzati korrupció témájának szentelte Novák Előd. A jobbikos képviselő ennek bemutatására részletesen szemlézte az Index két múlt heti cikkét az ötmilliárdos légifényképezésről és a Csontváry-kiállítás szállítói szerződéséről. Mindkét esetben magas beosztású kormányzati tisztviselők egykori magánvállalkozásai kaptak túlárazottnak tűnő megbízásokat.

Ha már a napirend előtti felszólalások taglalásánál megemlékeztünk Zagyva György Gyuláról, az interpellációk újabb apropót adnak erre. Párttársa, Szávay István arra kíváncsi, kíván-e bármilyen feltételt szabni a kormány Szerbia EU-csatlakozásához. A szocialisták a válságadó továbbhárítása és a magánnyugdíjpénztári tagok kártalanítása iránt érdeklődnek, illetve a hiperaktív Harangozó Tamás a közlekedésbiztonság javítását kéri majd számon. A két kormánypárti öninterpelláció a kórházak helyzetéről és a krakkói konzulátus újranyitásáról fog szólni.

Érdekes napirend előtti felszólalások lesznek ma, elsőként Balczó Zoltán vonja le az állami tulajdon magánosításának tanulságait az ajkai timföldgyár példáján, majd az elempés Szabó Tímea interpellál a "temerini fiúk" ügyében. Ők azok, akik félholtra vertek egy szerb férfit, ezért súlyos börtönbüntetésre ítélték őket, és akiknek az érdekében a jobbikos Zagyva György Gyula szűzbeszédében Szerbia megzsarolását követelte a kormánytól. A szocialista Gúr Nándor a csődbe ment Ganz-Röck dolgozóiért aggódik majd, míg Lázár János azt a fura kérdést teszi fel a magánnyugdíjrendszer felszámolására tett kormányzati kísérlet közepette, hogy az MSZP miért nem akarja, hogy az emberek saját maguk dönthessenek a pénzükről?