Így szabják át a magyar oktatást
Kövesse az Indexet Facebookon is!
Követem!További Belföld cikkek
-
2053-ig titkosították a Védelmi Beszerzési Ügynökséget ért hekkertámadásról szóló bizottsági ülés dokumentumát - Tűz ütött ki egy gödöllői házban és egy soproni lakásban
- Felmondott a Kutyapárt hegyvidéki képviselője a privát munkahelyén a vagyonnyilatkozata miatt
- Török Gábor szerint Menczer Tamás kocsmai szintre ment le, a Nézőpont elemzője nekiment a politológusnak
- Index-értesülés: Gyurcsány Ferenc kihívója randalírozott hajnalban Budapesten, rendőrségi ügy lett belőle
Kötelező iskolakezdés hétéves korban, ingyenes, de az iskola tulajdonában álló tankönyvek az általánosban, a gimnáziumokban három idegen nyelv. Az érettségi előfeltétele 60 órányi társadalmi munka, kötelező lesz egy természettudományos tárgyból is záróvizsgát tenni - tartalmazza a közoktatási törvény most megjelent vitaanyaga. A tanárok munkáját szakértői bizottságok minősítenék, és a magasabb fizetéshez a pedagógusoknak is vizsgázniuk kell.
Megjelent a Nemzetierőforrás-minisztérium honlapján az új közoktatási törvény és a hozzá kapcsolódó pedagóguséletpálya-modell vitaanyaga. Az anyag bevezetője szerint “az új törvénynek szakítania kell a jelenleg hatályos szabályozás látszólagosan értéksemleges és döntően az egyéni jogokra alapuló szemléletével, és meg kell teremtenie a nemzeti fejlődés szolgálatába állított közoktatási rendszer és intézményei működésének alapvető szabályait.” A dokumentumok tavasszal kerülhetnek az Országgyűlés elé a felsőoktatási törvény koncepciójával együtt, és még a nyár előtt elfogadják azokat. Összefoglaltuk a legfontosabb változtatásokat, az egyes menüpontokra kattintva láthatóvá válnak a részletek.
Tankötelezettség
- Tankötelezettség alsó határa - Míg ma a gyermek - iskolaérettségétől függően - 6-8 éves kora között mehet iskolába, a koncepció szerint a törvény elfogadása után a hetedik életévét betöltött gyermeknek mindenképpen be kell iratkoznia az iskolába. A sajátos nevelési igényre és a különleges bánásmódra való jogosultságot szakértői bizottságok állapítanák meg, amelyek - mint korábban megírtuk, diagnosztikai buszokkal mennének el a településkre, hogy a gyermekeket helyben viszgálják.
- Nulladik évfolyam - A javaslat mindenképpen az iskola megkezdésére kötelezné a gyermekeket: a hétéves kort elért, de az iskolai tanulásra még nem képes gyermekeknek legalább nyolc fő esetén előkészítő osztályt kellene szervezni. Ők kis csoportokban, egyéni fejlesztő munkával iskolai körülmények között szokhatnak hozzá ahhoz, hogy mit jelent például a csengetés, vagy a minimális mértékű házi feladat elkészítése
- Tankötelezettség felső határa - A tankötelezettség nem 18, csak 17 éves korig tartana. Ennek fő oka az, hogy várhatóan 2012-től módosul a szakképzés rendszere, és az erősen gyakorlatorientált képzés csak három éves lesz. A szakiskolákban nagyon magas volt a bukások aránya. Ezt most azzal csökkentenék, hogy a közismereti tárgyak arányát drasztikusan csökkentik, és a szakmai képzésére koncentrálnak. A tankötelezettségben ez nem okoz jelentős változást. A mai szabályok szerint is akár már 16 éves korban megszüntethető a tankötelezettség, ha valaki leérettségizik, szakmát szerez, megházadosik vagy gyermeke lesz.
Ingyenes tankönyvek
- 2013-tól felmenő rendszerben az általános iskolában tanulók ingyen kapnak tankönyveket, de a könyvek az iskola tulajdonában maradnak. A hátrányos helyzetű és háromgyermekes családok gyermekeinek ingyenes tankönyvellátása a felmenő rendszer kifutásáig érvényben marad.
Középiskolai felvételi, nyelvoktatás
- Felvételi - Azokban az érettségit adó középiskolákban, ahol az előző három év átlagában a jelentkezők száma meghaladja a felvehető létszámot, felvételi vizsga szervezhető. A javaslat nem tenné kötelezővé a hat- és nyolcosztályos iskolákba jelentkezőknél sem a központi írásbelit, mint ma. Ezt annak idején éppen azért vezették be, hogy a 10-12 éves gyerekeket ne tegyék ki a szükségesnél nagyobb stressznek, és egyenlő feltételekkel induljanak. A javaslat ezt eltörli, ahogy olvasható benne: "a vizsga írásos része lehet a központi felvételi dolgozat, de az iskola tanárai is összeállíthatják az írásbeli és a szóbeli vizsga kérdéseit, és ők értékelik a tanuló munkáját." Az írásbeli vizsgát az iskolák szóbeli meghallgatással, alkalmassági vizsgával egészíthetik ki. Ezek szabályait az intézmények pedagógiai programja tartalmazza.
- Előny a hátrányos helyzetűeknek - A vitaanyag szerint a felvételi kérelmek elbírálásánál a halmozottan hátrányos helyzetű tanulókat az iskola pedagógiai programjában meghatározottak szerint előnyben kell részesíteni. A sajátos nevelési igényű tanulóknak a felvételi vizsgán hosszabb felkészülési időt lehet adni és a vizsga szervezésével alkalmazkodni kell az adottságaikhoz (szóbeli-írásbeli vizsga kiváltása).
- Áthidaló évfolyamok - Ha a tanulót az általános iskola után nem veszik fel sehova, akkor a tankötelezettség biztosítása érdekében a megyék nulladik "hídévfolyamokat" szervezhetnek ezeknek a diákoknak (ha legalább nyolc tanulónak van erre igénye). A módosítás nem túl jelentős, eddig nagyon kevés gyerek volt, aki nem tudott valahol továbbtanulni. A javaslat azt szolgálja, hogy ezek a fiatalok se kallódjanak el, felzárkózzanak és a következő évben be tudjanak lépni a középfokú oktatásba.
- Nyelvoktatás - A hat és nyolc évfolyamos gimnáziumokban a két kötelező idegen nyelv mellett egy harmadik idegen nyelv tanulása is kötelező lenne. A vitaanyag szerint a nyolc évfolyamos gimnáziumban a negyedik idegen nyelv fakultatív tanulásához szükséges feltételeket is meg kell teremteni.
Érettségi
- 60 órás társadalmi tevékenység - Új elem, hogy az érettségi vizsga megkezdésének feltétele lesz a tanuló által önként választott, 60 órás társadalmi tevékenység. Ezt az érettségire jelentkezés időpontjáig kell elvégezni és ennek be kell kerülnie a középiskolai bizonyítványba is. Az elképzelések szerint a diákok például nyugdíjasotthonokban, szociális intézményekben vagy fogyatékos gyermekek érdekében végezhetnek társadalmi munkát. A később, levelezőn érettségizőknek 26 év fölött már nem kell ilyen társadalmi tevékenységet igazolniuk.
- Érettségi hat tantárgyból: A javaslat szerint nem öt, hanem hat tantárgyból kellene érettségizni, ami jelentősen növeli a diákok terheit. Az eddigi kötelező magyar, történelem, matematika, idegen nyelv és egy kötelezően választandó tantárgy mellett egy természettudományos tantárgyból (biológia, fizika, kémia, vagy a humán tagozatokon választható természettudomány tantárgy) kellene vizsgát tenni. A módosítást a természettudományos képzés színvonalának és presztizsének esése indokolja: ha érettségizni kell belőle, a diákok komolyabban veszik. A koncepció azt nem vállalta be, hogy valamelyik korábbi tantárgyat kivegye az érettségi tárgyak közül.
Pedagógus-életpálya
- A pedagógusok új előmeneteli rendszerének lényege, hogy a magasabb fizetést nemcsak a katedrán töltött időhöz, hanem minőségi követelmények teljesítéséhez kötnék. A különböző fokozatokhoz eltérő illetmények tartoznak, ugyanakkor megmarad a háromévenkénti béremelési automatizmus is. Alapvetően átalakulna a (középiskolai) tanárképzés is, amely az orvos vagy jogászképzéshez hasonlóan osztatlan, hatéves képzés lenne. Az új pedagógus előmeneteli rendszert leghamarabb a 2012/2013-es tanévben vezetnék be. A már pályán lévő pedagógusokat először a 2017/2018-as tanév végéig minősítenék.
- Pedagógusjelölt - A tanárképzésben az óvópedagógusok és a tanítók képzési ideje négy év, a középiskola tanároké hat év. Az utolsó évet a tanárjelölt már nagyrészt az iskolában tölti. A pedagógusjelölti évben a hallgatók hallgatói munkadíjat kapnak, amely a mindenkori minimálbér legalább 90 százaléka.
- Gyakornoki időszak - A pályakezdő gyakornokok kötelező óraszáma tanítók és tanárok esetében 19 óra, óvodapedagógusok esetében 27 óra. Nem vállalhatnak túlórát, nem lehetnek osztályfőnökök. Alapbérük a mindenkori minimálbér 160 (óvodapedagógusok, tanítók), illetve 200 százaléka (szaktanárok). A gyakornoki fizetés lesz a viszonyítási alapja az életpályamodell felsőbb szintjein meghatározott bérnek. A pályakezdő szakasz 2-4 évig tart, és minősítő vizsgával zárul. Aki megfelelt a vizsgán, továbblép az életpálya következő szakaszába. Aki másodszorra sem felelt meg, nem léphet a pedagóguspályára, jogviszonya megszűnik.
- Pedagógus I. - Minden tanárnak kötelező ebbe a fokozatba továbblépni. Feltétele, hogy megfeleljen a gyakornokság lezárását jelentő minősítő vizsgán. Alapbére a gyakornoki fizetés 110 százaléka. Lehet osztályfőnök és vizsgáztató tanár. Legkorábban a fokozatban töltött 6., legkésőbb a 9. évben kell minősítő vizsgát tennie a Pedagógus II. fokozat eléréséhez.
- Pedagógus II. - Ennek elérése is kötelező minden pedagógusnak. Feltétele a legalább 8 éves pedagógusi gyakorlat, és a minősítés megszerzése. A Pedagógus II. fokozatot elérő pedagógus kezdő alapbére a gyakornoki fizetés 150 százaléka (a fokozaton belül 2-12 fizetési kategória lesz). A fokozatot elérő pedagógus lehet munkaközösség-vezető, vizsgaelnök, emelt szintű érettségiztető - ha rendelkezik szakvizsgával -, intézményvezető és mentortanár. Akik elérték a Pedagógus II. fokozatot, egyéves alkotói szabadságra pályázhatnak. Az alkotói szabadságon töltött idő munkajogi szempontból a fizetés nélküli szabadsággal azonos elbírálás alá esik, ideje alatt a pedagógusok állami ösztöndíjat kaphatnak. A Pedagógus II. fokozatban minimálisan 6 évet kell eltöltenie a pedagógusnak, ezután léphet a mesterpedagógusi fokozatba.
- Mesterpedagógus (Pedagógus III.) - Nem kötelező szint. Az érheti el, aki megszerezte a pedagógus-szakvizsgát, 14 éves pedagógusi munkaviszonya van, valamint megkapta a második minősítést. A fokozatot elért pedagógus legkisebb alapfizetése a gyakornoki alapfizetés 200 százaléka. A mesterpedagógus is kötelezhető többletfeladat ellátására. Ehhez a fokozathoz maximálisan 10 fizetési kategória tartozik.
- Tudóstanár - Ez sem kötelező. Ezt a fokozatot az érheti el, aki tudományos fokozattal rendelkezik és rendszeresen publikál, legalább 14 éves pedagógiai gyakorlattal rendelkezik, és megszerezte a második minősítést. A Tudóstanár minimális alapbére a Pedagógus I. alapbérének 220 százaléka. A tudóstanári fokozathoz maximálisan 10 fizetési kategória tartozik.
- Minősítő bizottságok - A tanárok munkáját háromtagú minősítő bizottságok értékelik, és ők adják ki a magasabb fokozatba lépéshez szükséges minősítést. A bizottság egyik tagja a megyei kormányhivatal oktatási osztálya által delegált szakértő, a másik a pedagógusképző intézmény oktatója, a harmadik pedig a fenntartó szándékait is képviselő intézményvezető, vagy az általa az intézményből kijelölt mesterpedagógus/tudóstanár.
Kövesse az Indexet Facebookon is!
Követem!
