Így lesz a szavazatból mandátum

A magyar választási rendszer kétfordulós, kétszavazatos, töredékszavazat-visszaszámláló szisztéma. A rendszer a német modellen alapul, és az 1989. évi XXXIV. törvény szabályozza. Mivel a töredékszavazatok visszaszámítása bonyolult képlet szerint folyik, a rendszer egészét nem könnyű teljesen megérteni, de az alapjai elég világosak.

A nyolcmillió választó 386 országgyűlési képviselői mandátumról dönthet. A parlamentbe az a párt juthat be, amelyik eléri a – területi listákra leadott – szavazatok öt százalékát. A választók akarata két szavazattal érvényesül: egyet a választókerületükben induló egyéni képviselőjelöltre, egyet a megyéjükben állított valamelyik pártlistára adhatnak le.

A választókerület

Magyarország a lakosság száma szerint, a földrajzi viszonyokat figyelembe véve 176 választókerületre van osztva, mindegyik egy képviselőt küld az Országgyűlésbe, azaz átlagosan negyvenötezer ember dönthet egy egyéni képviselői helyről.

Miközben gazdasági, szociális és demográfiai okok miatt az eredeti állapotokhoz képest jelentős különbségek alakultak ki, a választókerületek határai 1989 óta változatlanok, ami mára súlyos aránytalanságokat eredményezett. A sűrűbben lakottá vált választókerületekben élők szavazatának relatív súlya jelentősen elmaradt az elnéptelenedő kerületekében leadottaktól. A helyzet megoldatlansága a magyar jogalkotás egyik nagy adóssága.

A 176 egyéni jelölt megválasztása

Egyéni képviselőjelölt az lehet, aki összegyűjtött 750 ajánlószelvényt (kopogtatócédulát). A jelöltek bármelyik bejegyzett párthoz vagy szervezethez tartozhatnak, de függetlenként is indulhatnak. A párthovatartozásnak a listák állításakor van jelentősége (lásd lejjebb).

Az első forduló akkor érvényes, ha azon az adott választókörzetben a választásra jogosultak több mint fele érvényes szavazatot ad le. Érvénytelen választás esetén két héttel később második fordulót tartanak, amelyen ismét indulhat az összes jelölt (akik persze időközben vissza is léphetnek).

Érvényes szavazással az első fordulóban az a jelölt kaphat mandátumot, aki abszolút többséget szerez, azaz begyűjti a szavazatok több mint ötven százalékát (ez hívják érvényes és eredményes szavazásnak). Azok szavazata sem vész el, akik vesztes jelöltre szavaztak. Ha pártjuk átlépi az ötszázalékos küszöböt, ezek a szavazatok töredékszavazatonként elszámolódnak (lásd később).

Eredménytelen választás esetén – azaz ha elegen szavaznak, de egyik jelölt sem szerzi meg a leadott szavazatok több mint felét – ugyanúgy második fordulót tartanak mint az érvénytelennél, de ezen már csak az első forduló első három helyezettje indulhat, ha a többi helyezett is 15 százalék fölött van, akkor ő(k) is.

A második forduló érvényességéhez huszonöt százalékos részvétel kell, a parlamenti mandátum elnyeréséhez pedig már csak relatív többség.

A területi lista (legfeljebb 152 mandátum)

A pártok az ország 19 megyéjében és a fővárosban állíthatnak listát, de csak akkor, ha az adott megye egyéni választókerületeinek negyedében, de legalább kettőben tudtak jelöltek állítani.

Hogy hány szavazat ér egy mandátumot, azt úgy számolják ki, hogy az összes leadott szavazat számát elosztják a kiosztható mandátumok száma + 1-gyel (15).

Van azonban a kétharmados szabály: ha egy pártnak van annyi fel nem használt szavazata, amennyi kiteszi a mandátumhoz szükséges szám kétharmadát, még egy jelöltje bejut. Ekkor viszont az így felhasznált szavazatok és az egy mandátum elnyeréséhez szükséges szavazatok közti különbséget levonják az országos listára átvitt szavazatokból.

A területi listára leadott, de mandátumot nem érő szavazatok sem vesznek el. A mandátumot érő szavazatok levonása után maradó szavazatok száma az országos listára átvitt szavazatokhoz adódik.

Az országos lista (legalább 58 mandátum)

Országos listát azok a pártok állíthattak, amelyek legalább hét területi listát tudtak állítani. Ezek 2010-ben a Civil Mozgalom, a Fidesz–KDNP, a Jobbik,  az LMP, az MDF és az MSZP.

Az országos lista kompenzációs lista, 58 mandátum, valamint a területi listákon el nem kelt mandátumok kiosztására szolgál, de nem lehet rá közvetlenül szavazni. Az országos listán tehát az első fordulóban a jelöltekre és a területi listára (pártra) leadott, de mandátumként még nem hasznosított szavazat oszlik meg az 58 képviselői hely plusz a területi listákon el nem kelt mandátumok között. (2006-ban például összesen 64 ilyen mandátumot osztottak ki).

Négy éve az SZDSZ 551 505, az MSZP 878 324, az MDF 467 335, a Fidesz–KDNP pedig 1 332 428 töredékszavazatot kapott. A mandátumokat a D’Hondt-féle számítás alapján osztották el.

A pártok töredékszavazatainak összegét egy sorban felírják egymás mellé, a következő sorba a felét, a következőbe a harmadát, negyedét stb. Ha elkészült a D’Hondt-mátrix, a sorok és az oszlopok között a legnagyobb számtól a kisebb felé haladva, minden kihúzott négyszöghöz tartozó párt kap egy mandátumot.

2006-ban 64 lépésből az SZDSZ 11, az MSZP 17, az MDF 9, és a Fidesz–KDNP 27 mandátumot szerzett.