Nem tudott Orbán sportos egy százalékáról

Azt lehet hallani, hogy a Fidesz-kormány alatt kevesebb minisztérium lesz, így ki van zárva, hogy megint legyen önálló sportminisztérium.

Valószínűleg a mostaninál kevesebb minisztérium és kisebb apparátus dolgozik majd, ezzel is kifejezzük a takarékos gazdálkodás iránti elkötelezettségünket. Az önálló minisztérium önmagában nem elegendő ahhoz, hogy a sport  a helyiértékén legyen kezelve. Az a fontos, hogy a leendő kormány számára a sport stratégiai ágazat legyen. A Fidesz miniszterelnök-jelöltjét ismerve biztosan állíthatom azt, hogy rajta tartja majd a szemét ezen a területen.

Hétfőn nem szavaztak az olimpiai törvényről, amelynek alapján majd, leghamarabb a 2020-as játékokra, pályázhatnánk, ez az új országgyűlésre marad. Miért fontos az olimpiai törvény?

Olimpiát rendezni az olimpiai bizottság nélkül nem lehet. A MOB, valamint a Magyar Paralimpiai Bizottság több kifogást fogalmazott meg az olimpiai törvényjavaslattal kapcsolatban, amelyek kezelése több időt vesz igénybe (megjegyzem, a Nemzeti Sporttanács és a Nemzeti Sportszövetségek Szövetsége sem támogatja ebben a formában a tervezetet). Nem látom értelmét annak, hogy az olimpiai bizottságok egyetértése nélkül, egy leköszönő parlament ilyen horderejű döntést hozzon. Meg kell várni a következő, széles társadalmi felhatalmazással rendelkező parlament megalakulását, le kell folytatni az illetékes sporttestületekkel az egyeztetéseket, majd ezután kell a törvényről szavaznia a képviselőknek.

Miért fontos nekünk olimpiát rendezni?

Sokan mondják, hogy irreális álmokat kergetünk, de kérdem én: tíz éve nem volt ugyanilyen irreális, hogy Rio de Janeiro 2016-ban olimpiát rendez? Vagy hogy Lengyelországban és Ukrajnában foci-Eb lesz? Vagy hogy Dél-Afrikában lesz valaha is focivébé?

Dél-Afrika győzelme azért nem annyira meglepő, mindenképpen Afrikának kellett adni a 2010-es vébét, és olyan sok esélyes nem volt.

Azért egy-két ország még rendezhetett volna Afrikából vébét. És egyáltalán nem vagyunk fejletlenebbek az olimpiát rendező vagy az eséllyel pályázó városoknál. Rio de Janeiro vagy Madrid GDP-je összevethető Budapest és hatszáz kilométeres vonzáskörzetének GDP-jével.

Pusztán ezért lenne fontos olimpiát rendezni?

Az olimpia rendezése négyszázötvenmilliárd forintnyi fejlesztéssel járna, és nemcsak a főváros profitálna belőle, hiszen a vitorlásversenyekre be lehetne vonni Balatonfüredet, Szegedet a vizes számokba, a labdarúgótornára Székesfehérvárt, Győrt és Debrecent. A fejlesztésektől a városok élhetőbbek lennének az olimpia után.

Jó, de a fejlesztésekhez miért kell olimpia?

Nem kell hozzá olimpia, de ad egy sorvezetőt. Ez olyan, mint egy fejlesztési terv. Az olimpia egy eszköz, a segítségével rendbe lehetne hozni a várost. A Nemzet Fejlesztési Terv pénzeit például sportos célra nem lehetett fordítani, ennek megfelelően nem lehet pályázni. Ez hiba volt. Nyolc év alatt elsorvasztották a sportot, a következő négy évben negyven milliárddal szeretnénk többet fordítani erre a területre.

Benne lehetünk abban az öt városban 2013-ban, amelyikből a NOB kiválasztja a 2020-as játékok színhelyét?

Nehéz megítélni. Majdnem minden adott a sikeres pályázathoz, a legjobb ötbe való bejutáshoz, de van egy nagy kérdés: elbírja-e az ország gazdasága?

Mikor kell eldönteni a jelentkezést?

Az új kormánynak már idén nyáron döntést kell hoznia, 2011-ben ugyanis be kell adnunk a jelentkezést. Ez komoly döntést igényel, miután a tanulmányok elkészítése, a pályázat kidolgozása és benyújtása ötszázmillió forintba kerül.

Egy másik nagy világesemény, amire beadtuk a jelentkezést, a 2012-es foci-Eb volt, de elbuktuk. Lát esélyt arra, hogy az új rendszerben (2016-tól tizenhat helyett huszonnégy csapat lesz az Eb-n) is pályázzunk?

A létszámbővítés kizárja az egyedüli rendezést – nemcsak nálunk, a többi közép-európai országban is. A valamelyik szomszédos országgal közös rendezés viszont elképzelhető.

Milyen sportágakban kellene világversenyt rendeznünk? Például miért nem állunk rá arra, hogy fociban BL- vagy Európa Liga-döntőt rendezzünk? Ahhoz csak egy stadion kell, Bukarest például 2012-ben EL-döntőt rendez.

Minden sporteseményt meg akarunk pályázni, ahol reális esélyünk van a rendezésre. Európa Liga-meccsekre például hamarosan lehet pályázni. Sokat ártott ugyan az úszó-Eb háromszori helyszínváltoztatása, a sok ígéret és a kevés megvalósítás. A turizmus egyik legdinamikusabb ága éppen a sportturizmus. Nemzeti marketingstratégiát lehet erre alapozni, a rendező város bekerül a hírekbe, élő közvetítésekbe – ha ezt az időt reklámban kellene megfizetni, akkor irgalmatlan költség volna.

Az idei triatlon vb-t is majdnem lemondta a kormány, az utolsó pillanatig kellett érvelnem Bajnai miniszterelnök úrnál a rendezvény megmentéséért. Pedig nemcsak Európából, hanem valamennyi földrészről jönnek a sportolók, szurkolók, míg a várost a közvetítések alatt be lehet mutatni.

A sportturizmus fellendítéséhez fejlett infrastruktúra kell, és ebben nagyon rosszul állunk. Felmerült, hogy kellene egy MLSZ-stadion a Fehér úton. Szükség van rá? Vagy inkább a Puskás-stadionnal kellene kezdeni valamit?

MLSZ-stadion nem kell. A Puskás-stadiont viszont rendbe kell hozni, de nem önmagában, hanem a környékét is, ez egy harminchat hektáros terület. Itt felépülhetne végre egy ötezerfős kongresszusi központ, szállodák, egy helyre költözhetnének a sporthivatalok, felépülhetne egy tíz-tizenötezres atlétikai pálya – ha az új Puskás-stadion labdarúgóaréna lenne, futópálya nélkül.

És megéri felújítani a Puskás-stadiont, vagy le kéne dózerolni, és teljesen újat építeni?

A szakemberek szerint megéri inkább új stadiont építeni a régi helyén.

Mikorra lehet kész? A kétezres évek elején számtalan terv és határidő született már, a legoptimistább szerint két éve állnia kellene már.

2014-re állhat az új Puskás-stadion. A stadion építési munkái két évet vesznek igénybe. Az előkészítés gyorsaságától és a finanszírozás összerakásának időigényétől függ a befejezés valódi dátuma. Úgy szokás számolni, hogy 900 euróval felszorozzuk a férőhelyeket.

Lát esélyt az Orbán-kormány stadionrekonstrukciós programjának folytatására?

Igen, az a cél, hogy a nagyobb vidéki városoknak legyen új stadionjuk, de az osztrák példa lebeg a szemünk előtt, ahol kisvárosoknak is van gyönyörűen karbantartott párezres stadionjuk. Egy felmérés szerint az új stadionokban ötven százalékkal nő a nézők száma, az új nézőknek pedig negyven százaléka nő, vagyis családi eseménnyé válik a foci. Nemcsak stadionok kellenek azonban, hanem tornatermek, sportpályák, sportcsarnokok és uszodák is. Rengeteg a tennivalónk ezen a területen, mivel érdemi fejlesztések évek óta nem történtek.

Ehhez viszont rendet kell tenni a lelátókon. A Ferencváros most vezeti be a szurkolói kártyát, miközben a csapat ultrái élőláncot akarnak vonni a stadion köré, megnehezítve így az úgymond normális drukkerek bejutását.

A futballhuliganizmust már a nyáron megszüntetjük. Személyes beléptetési rendszert vezetünk be a stadionokba, amit mobil beléptető rendszerrel segítünk, a stadionokat kamerával szereljük fel, módosítjuk a Btk-t. A rendbontók szigorúbb büntetésekre és gyorsított eljárásra számíthatnak.

Lesz-e Debrecennek új stadionja? Egyáltalán: feladata-e egy kormánynak, hogy stadiont építsen egy jól szereplő csapatnak?

A döntés a város dolga, a kormánynak viszont segítenie kell abban, hogy Debrecennek legyen egy tizenkét-tizenötezer férőhelyes stadionja, ami ötven százalékkal bővíthető. Szeretnénk, ha Magyarország rendezné a 2013-as U20-as focivébét, ehhez addig négy hasonló méretű stadiont kell felépíteni vagy felújítani. A rendezésről még ebben az évben dönt a FIFA. A pozitív döntés azt jelentené, hogy azonnal neki kell állni a Puskás-stadion építésének.

Újraindítják a Bozsik-programot?

A Bozsik-program nemcsak a tömegesítést oldotta meg, hanem az elitképzést is egyben, és a 89-es korosztály kiteljesedhetett a tavalyi világbajnokságon. A helyesen versenyeztetett fiúk vb-bronzérmesek lettek az U20-asok közt, de az utánuk jövők már nem kapták meg az esélyt, mert 2003-ban ez a program megszűnt. Kisteleki István lemondása után nagyjából egyszerre lesz új MLSZ és új kormány. Összehangoljuk majd az elképzeléseket, de ahhoz fel kell állnia az új vezetésnek.

De a diáksport szerepe legalább ilyen fontos. A terveink: 1. Naponta legyen testnevelésóra. 2. A képzésben való részvételért cserébe ösztöndíjrendszert dolgozzunk ki az edzőknek. 3. Fejlesszük az infrastruktúrát, hogy a gyerekek szívesen menjenek el sportolni.

Egyébként örültek annak, hogy Kisteleki István, akinek nem volt éppen felhőtlen a viszonya Orbán Viktorral, lemondott az MLSZ-elnökségről?

Mondjuk úgy, hogy a futballtársadalom fellélegzett.

Tudott arról előre, hogy Orbán Viktor a költségvetés egy százalékára akarja emelni a sport támogatását?

Nem tudtam előre, de azért nem lepett meg a bejelentés. A 2006-os programunkban többek között ez is szerepelt. Eltelt négy év azóta, közben nemhogy nőtt volna a sporttámogatások mértéke, hanem folyamatosan csökkent.

Hány év alatt emelnék meg a támogatást?

Nem tudom, de a mostani 0,16 százalék abszurdan alacsony. A sportból hetvenmilliárd forint adóbevétele van az államnak, és ebből tizenhatmilliárdot ad csupán vissza, és ebben a Forma–1-nek adott több mint négymilliárd is benne van. Ez méltánytalan.

Az állami támogatás huszonkét százaléka személyi jellegű kiadás, ez is irreális világviszonylatban. Nincsenek túlfizetve a nem látványsportágakban versenyző sportolóink? Nálunk egy kajakos főállásban kajakos, miközben például a norvég Knut Hollmann négy órában dolgozott, mégis három olimpiát nyert.

A sportágak támogatásához képest az olimpiai jutalmazás valóban magas összegű. Ez persze nem azt jelenti, hogy a jutalmazást kell csökkenteni, hanem azt, hogy a felkészülésre fordítható összegeket kell jelentősen megemelni.

Hírlik, hogy olimpiai lottót vezetnének be, aminek a bevétele a sportot illetné. Hogyan kell ezt elképzelni? Párhuzamosan működne a meglévő lottókkal?

Az olimpiai lottó terve nem a miénk. Egy civil kezdeményezés, és jelenleg kidolgozás alatt áll. A brit példa adott: az 1996-os atlantai olimpián csúnyán leégtek, egy aranyat nyertek csupán, miközben olimpiát akartak rendezni. Akkor döntöttek úgy, hogy a szerencsejátékból befolyó bevételek huszonöt százaléka három területre megy: a sportra, a kultúrára és a művészetre. Ezek olyan területek, ahol nem szerencsés a politika direkt beavatkozása, mivel kormányok jönnek-mennek, ez viszont fixen kiszámítható bevétel. Az eredmény ismert: Pekingben az éremtáblázaton harmadikok lettek  tizennégy arannyal, még az oroszokat is megelőzték, és London rendezi a 2012-es olimpiát.

A Szerencsejáték Zrt. bevételeiből mennyi megy most a sportra?

Közvetlenül gyakorlatilag semmi. Van egy hétszázmilliós PR-keret, ebből kap egyharmadnyi támogatást a sport.

Mit akar kezdeni a Fidesz az online szerencsejátékos pénzekkel? Ezek a cégek nem fizetnek az államkasszába, a nyertesek nem adóznak a nyeremény után.

Vannak európai országok, ilyen például Dánia vagy Norvégia, ahol be vannak tiltva az online fogadójátékok, oldalaik blokkolva vannak. A Fidesz is korlátozni akarja ezek működését, de még nem tudjuk a megfelelő megoldást.

A sportfinanszírozási stratégiát nem akarják-e újragondolni? Ezután is fontosak lesznek a nem látványos, nem olimpia idején kevés nézőt érdeklő sportágak? Nem lehetne-e például tenisz-, kosárlabda-, atlétikautánapótlás-programot indítani, létesítményeket építeni, edzőket oktatni, idehozni? Később ezeket a sok nézőt vonzó sportolókat nem kell az államnak támogatnia.

Az elnök úr [Orbán Viktor] arra kérte a sportszövetségi elnököket, hogy készítsék el sportágaik fejlesztési koncepcióját. A MOB-ra bíznánk, hogy a sikeres olimpiai szereplés tekintetében milyen irányt javasol.

De akkor félő, hogy megint kizárólag a hagyományos magyar sportágak támogatására koncentrálnak, miközben a világ nem annyira érdeklődik a kajak-kenu vagy az öttusa iránt. Még egy átlagos magyar sportrajongó is gondban lenne, ha egy nem magyar öttusázó nevét kellene megemlítenie.

Én nem tartok ettől. Az atlétika, az úszás és a torna alapsportok, ezekben lehet kiskorukban a legtöbb gyereket mozgatni. Emellett nyilván fontosak a csapatsportágak: a labdarúgás, a kézilabda, a vízilabda vagy az utóbbi időszakban igen dinamikusan fejlődő jégkorong.

Ha van az általános iskolákban mindennapos testnevelés, vannak képzett testnevelők és edzők, akkor működik egy egészséges kiválasztási folyamat, amelynek révén valamennyi gyermek megtalálhatja a képességeinek legmegfelelőbb sportágat. Az a legfontosabb, hogy minél több gyermek sportoljon rendszeresen.

Az állam feladatának érzi-e, hogy azokat az edzőket visszahozzák Magyarországra, akik korábban elmentek külföldre? Pl. Kulcsár Győző hazajött, és lett Nagy Tímeának még egy olimpiai aranyérme. Ő még mindig aktív, pedig már hetven felett van. Osztrák vitorlásedző nem mehet külföldre, állami pénzből lehet fedezni a maradását.

Mindenképpen. Az amerikai vívást például a magyar edzők hozták fel. De a pekingi olimpián a magyar edzők több érmet szereztek más országoknak, miközben Magyarország három arany, öt ezüst és két bronzzal zárt. (Pars Krisztián pedig még mindig nem kapta meg az ezüstjét). Luxus, hogy a riválisainkat erősíti a magyar szürkeállomány.

A külföldre szerződött mesteredzők mellett további komoly veszteség a magyar sportnak az a tucatnyi sportoló, akik sikeres pályafutása után nem tud elhelyezkedni sportvezetőként vagy utánpótlásedzőként, és kényszervállalkozásokban próbálja megkeresni a kenyerét. Ez normális esetben nem fordulhatna elő. Valamennyiükre szükségünk lesz a következő években!