Ilona
17 °C
33 °C

Megadja az állampolgárságot a Fidesz

Mit akar a Fidesz? - külügyek

2010.01.31. 23:59 Módosítva: 2010-02-01 08:39:45
A Fidesz külpolitikai terveitől kérdeztük Németh Zsoltot, a parlament külügyi bizottságának az elnökét. Szerinte a magyar politika kötelessége megadni a kettős állampolgárságot a határon túli magyaroknak. A Fidesz-kormány stratégiai szövetségre készül Romániával és Lengyelországgal, és a szerb kormányt is leendő szövetségesének tartja, de a mostani szlovák vezetéssel nincs kibékülve. Maradnak a magyar katonák Afganisztánban és Koszovóban is. Az orosz gazdasági nyomulást kordában tartanák, de az USA-nak sem adnának meg bármit.
Németh ZsoltFotó: Barakonyi Szabolcs
Németh Zsolt
Fotó: Barakonyi Szabolcs

Az elmúlt hetekben a fideszes EP-képviselők erősen támadták Maros Sefcovicot, a szlovák biztosjelöltet, ami nagyon heves reakciót váltott ki Fico miniszterelnökből. Megérte egy öt évvel ezelőtti szerencsétlen mondatba ilyen szinten belekötni, amikor a Fidesz kormányra készül? Egyébként is sok a konfliktusa két ország között, nem a feszültség enyhítése lehetne a cél?

Nézze, itt nem belekötésről volt szó, hanem a képviselőink áttekintették a jelölt úr életét, és ennek kapcsán kérdéseket tettek fel. Azt gondolom, hogy az ezzel kapcsolatos szlovák reakció látványos megnyilvánulása annak a végletes hungarofóbiának, ami az elmúlt három esztendőben jellemezte a szlovák politikát.

Bármi, ami Magyarországon történik, az automatikusan a szlovák választási kampány részévé is válik, hiszen ott júniusban parlamenti választások lesznek. A szlovák kormánypárt számára az SNS teherré vált, és úgy próbálnak koalíciós partnerüktől megszabadulni, hogy kiveszik kezükből a magyarellenes kártyát.

Nagyon komoly vitáink voltak a Dzurinda-kormánnyal is, mert másképpen értelmeztünk bizonyos jogelveket. De arra az elmúlt esztendőkben volt csak példa, hogy alapvető emberi jogokat vett semmibe a szlovák politika. Az, hogy már nyíltan ötödik hadoszlopnak és hazaárulónak nevezik a felvidéki magyarokat, az azt jelzi, hogy nem a demokratikus jogállami alapelvek értelmezéséről vitázunk immár.

Ezzel együtt azzal a szándékkal, amit a kérdés sugall, egyetértek. El kell indítani egy hosszú távú konszolidációt.

Miközben a Fico-kormánnyal feszült a Fidesz viszonya, addig a Băsescu-féle román vezetéssel jóval kiegyensúlyozottabb a kapcsolat. Băsescu legutóbbi választási honlapján például közös képpel szerepelt Orbán Viktorral. Miközben Sólyom Lászlót a románok is megalázták, amikor márciusban mondvacsinált okokból nem adtak neki leszállási engedélyt Marosvásárhelyen. Politikai-ideológiai szövetség miatt számít a román vezető kormánypárt barátibbnak? Az a baj, hogy Fico baloldali kormányt vezet, míg Băsescu jobbközép iránya elfogadhatóbb?

Úgy vélem, hogy a magyarellenesség kormányzati rangra csak Szlovákiában emelkedett. Romániával alapvetően más minőségű kapcsolatunk van. Ami nem azt jelenti, hogy megszületett volna a mennyei béke. De az jó alap a párbeszédre, hogy a jogállamiságnak alapvető normáit Románia tiszteletben tartja. Ha az érzékeny kérdésekről akarunk beszélni, akkor nincs tabukérdés. Fel lehet vetni Székelyföld területi autonómiáját is. Az is derűlátással tölt el, hogy a kisebbségi törvény elfogadását a kormányprogramba foglalták.

Ehhez fontos adalék, hogy van egy jó személyközi kapcsolat a két jobbközép testvérpárt között, tehát a román liberális demokrata párt és a Fidesz, illetve Băsescu elnök és Orbán Viktor között.

06

Decemberben Temesváron egy konferencián arról beszélt, hogy lengyel–magyar–román stratégiai együttműködésre lenne szükség. Ez a V4 (visegrádi négyek, vagyis Csehország, Lengyelország, Magyarország és Szlovákia együttműködési fóruma – szerk.) helyébe lépő, vagy azzal legalább egyenértékű szövetségi rendszer igényéről szólt, vagy inkább annak az aktuális helyzetnek, hogy nyárra várhatóan mindhárom országban jobbközép kormány lesz hatalmon?

Közép-Európában a pártpolitikának a külpolitikával való nagyon szoros összekapcsolásától óvakodni kell. Nem pártpolitikai megfontolásai vannak ennek a célkitűzésnek sem.

Az Antall-kormány egyik legfontosabb kezdeményezése volt, hogy a visegrádi együttműködést sikerült összehozni, és például láttuk, hogy a NATO-csatlakozás Lengyelországra, Magyarországra és Csehországra terjedt ki első körben. Viszont a reális gyakorlati tartalma nem nagyon tudott a NATO- és EU-integráció után kibontakozni.

Most, az energiaválságot követően tudatosodott Közép-Európában, hogy amikor a régióról beszélünk, nem pusztán gazdasági kérdések, hanem alapvető biztonságpolitikai megfontolások húzódnak az együttműködés mögött.

Fontosnak érzem, hogy utaljak az energiadiverzifikációs kihívásokra. Az észak-déli infrastrukturális korridor kialakítása immáron megkerülhetetlen feladat. Ehhez Romániára és Lengyelországra is nagy szükségünk van, és bízom benne, hogy ez több országra is kiterjed, hiszen nem lehet megkerülni Szlovákiát. Ugyanígy fontos számunkra a horvátországi LNG terminál, a lengyel–cseh–magyar és a román–magyar gázvezetékek összekapcsolása, a Mol által kidolgozott Newnets program, és a Nabucco vezeték.

Az egy plusz csak, hogy Lengyelországnak mai vezetése elkötelezett az együttműködés mellett, és román viszonylatban ez ugyanígy elmondható.

A Szerbia és az EU között decemberben érvénybe lépett vízummentesség után lehet még értelme a határon túli magyarok kettős állampolgárságának?

Mielőtt erre válaszolnék, szeretnék kitérni arra, hogy ahogy Romániával kapcsolatban fontosnak éreztem elmondani, hogy vannak derűlátásra okot adó fejlemények, ez Szerbiával kapcsolatban is érvényes. A külhoni magyarok autonómiatörekvésének első látványos gyümölcse, hogy a délvidéki magyarok számára megnyílt a kulturális autonómia megvalósításának lehetősége. Magyarország elkötelezett, hogy segítjük Szerbiát az EU-s csatlakozási folyamatában.

A vajdasági magyarok az elmúlt évtizedekben talán a leghangosabban fogalmazták meg a kettős állampolgárságra vonatkozó igényüket. De ez nem volt azonos az akadálymentes közlekedéssel kapcsolatos igényükkel. 2004. december 5. óta ennek a szimbolikus jelentősége is megnőtt. Akkor a határon túli magyarokat egy nagyon durva pártpolitikai játék eszközévé alacsonyította az MSZP, és ezzel nagyon mély sebet ütöttek. A magyar állampolgárság megadása egyéni kérelemre olyan elvárás, aminek a magyar politikának meg kell felelnie.

A kérelmek elbírálásakor nemzetiségi igazolást, nyelvtudást érdemes nézni, vagy pedig azt, hogy az igénylő felmenői valaha magyar állampolgárok voltak-e?

Személy szerint úgy gondolom, hogy mind a kettőt nézni kell. Abban az indítványban, amit mi már benyújtottunk a parlamentnek, a felmenők egykori magyar állampolgársága és a magyar nyelv ismerete egyaránt feltétel. Ezt az MSZP nem támogatta. Fontosnak tartom, hogy lehetőség szerint konszenzus alakuljon ki, és olyan törvényt fogadjunk el, ami élvezi a külhoni magyarok, és a magyarországi politika széles spektrumának támogatását is.

05

A következő kormány időszakára esik a soros magyar EU-elnökség. Hogy áll a felkészüléssel a Fidesz? A szlovén elnökség idején a kormányfő kötelezővé tette nyelvvizsgák letételét minisztereinek, hogy a tanácsi üléseket vezetni tudják.

A magyar EU-elnökség lehetőség arra, hogy Magyarország nagyon megkopott nemzetközi reputációját helyre tudjuk állítani. Hogy az alkalmazkodási kényszeréről elhíresült magyar külpolitikát karakteresebbé tegyük, és feltegyük újra a térképre Magyarországot. De ez sok munkát igényel, hogy ne kudarc legyen belőle. Olyan nagy nyilvánosságot jelentő szerep ez, hogy kis botlás is komoly visszhangot válthat ki.

Csak fél év lesz a parlamenti választások és az elnökség kezdete között, és ez nem túl kellemes. A lengyelek minden valószínűség szerint egy évvel előre hozzák a parlamenti választásokat, hogy elkerüljék ezt a helyzetet.

A felkészülés sok ponton aggodalmat kelt bennünk. A költségvetési vonatkozásokat említeném először. A minap kaptuk a tájékoztatást, hogy az idei költségvetési előirányzatoknak jó 30 százalékát ingatlaneladásokból kellene a külügyminisztériumnak előteremtenie. Ma nem úgy áll a nemzetközi ingatlanpiac, de a kormányzat sem, hogy felelősséggel végrehajtson ilyen feladatokat. Félő, hogy a felkészülési költségvetés összeomlik az idén.

Problémásnak érzem a logisztikai felkészülést is. A slágertéma a reptéri gyorsforgalmi út állapota. Sőt, egyáltalán a városnak az állapota. Kérdéses, hogy mennyire lesz képes Budapest minden nap nagy delegációk fogadására. A kulturális rendezvényekre elkülönített mindössze pár százmillió forint pedig kétségessé teszi az esélyt, hogy Magyarország ki tudja használni az elnökséget arra, hogy megmutassuk a magyar kultúrát, gasztronómiát, borászatot.

A miniszterek kiválasztásakor mindenféleképpen kiemelt elvárásként kívánjuk kezelni, hogy a magyar kormányzat tagjai képesek legyenek felkészülten a tanácsüléseket vezetni, és a megfelelő nyelvi és szakmai háttérrel rendelkezzenek ehhez.

Jól értem, hogy az a fő cél, hogy botrány nélkül végig tudjuk vinni az elnökséget, és nagy saját témák napirendre tűzése (mint most a spanyoloknál a titkosszolgálati együttműködés erősítése) legfeljebb hab lehet a tortán? Túlélésre kell játszanunk?

Azt azért nem mondanám, hogy túlélésre kell játszanunk, mert akkor a kudarc kódolva van. Nagy ambícióink kell hogy legyenek. A magyar elnökségi program összeállítása a körmünkre ég. Novemberben kell olyan formában lennie, hogy a bizottság dönteni tudjon róla. A Fidesz kezdeményezései közül kiemelném a víz kérdéskörét – Duna, ivóvízforrások, árvízvédelem, öntözés. A másik kérdés a regionalizmus, amit a víz mellett sikerült a hároméves stratégiai keretprogramba szerepeltetni. Nagy valószínűséggel fontos kérdés lesz még a nyugat-balkáni bővítés ügye is.

02

Említette, hogy a közép-európai összefogás biztonságpolitikai kérdés is. Nyilván Oroszország lehet a veszélyforrás. Tudja, hogy Putyin orosz miniszterelnök és Orbán Viktor miről tárgyaltak tavaly késő ősszel?

Kaptam erről tájékoztatást az elnök úrtól.

Van valami, ami ebből a nyilvánosságra tartozik?

Fontosnak tartjuk azt, hogy világos legyen, semmiféle érzelmi oroszellenességnek nincs helye a magyar külpolitikában. Ma fogadom az orosz parlament külügyi bizottságának elnökét, azt hiszem, hogy már ez is az Orbán–Putyin-találkozónak a következménye. (Az interjú január 21-én készült – szerk.)

Rendkívüli mértékben aláásta Magyarország nemzetközi tekintélyét az az ingamozgás, ami a magyar külpolitika orientációját jellemezte. Hiába volt az orosz elvárásoknak megfelelni akaró külpolitikai vonalvezetés, mégis elvesztette a jelenlegi kormányzat a hitelét Moszkvában is.

A jövőben világos elvi keretek között, egy pragmatikus és intenzív kapcsolatépítésre törekszünk. Az elvi keretek sorában fontosnak tartom, hogy hangsúlyozzuk: Oroszország részéről az érdekszféra-politika számunkra nem elfogadható. Illetve vannak olyan stratégiai vállalatai Magyarországnak, a Mol, az OTP, a Richter, amelyek ellenséges felvásárlási szándékkal történő megkörnyékezése nem fogadható el a mi részünkről.

Azt is fontosnak érzem, hogy világossá tegyük: Magyarország számára az intenzív együttműködés nem jelentheti azt, hogy letennénk az energiadiverzifikációs törekvéseinkről. Ám ez nem Oroszország ellen irányul. A Déli Áramlattal szemben sem elvi kifogásunk van, de a Nabucco továbbra is prioritást élvez. A Déli Áramlat esetében azt se feledjük, hogy a mai napig nem láthatjuk, hogy mi van az erről szóló magyar-orosz szerződésben. Márpedig az átláthatóság nagyon fontos lenne. Ennek megfelelően át fogjuk tekinteni a Déli Áramlattal kapcsolatos szerződéseket. A jelenlegi kormányzatnak abba kéne hagyni azokat a próbálkozásait, hogy kész helyzetet teremtsen a következő kormányzat számára.

Az USA-hoz fűződő viszonyban leginkább a külföldi katonai missziók támogatása lehet a fő kérdés. Kell-e bővíteni, vagy akár fenntartani a magyar részvételt? Afganisztán esetében a mostani kormány újabb vállalásokat tett.

A NATO, illetőleg az Egyesült Államokkal való kapcsolatunk középpontjában a biztonságpolitika áll. Továbbra is úgy gondoljuk, hogy Magyarország számára a washingtoni szerződés 5. cikkelye a legerősebb biztonsági garancia. (E cikkely kimondja, hogy bármely tagállam elleni külső támadást a NATO visszaveri – szerk.) Ez nem jelenti azt, hogy ne támogatnánk az EU védelmi erőfeszítéseit, de Európának még fejlődnie kell, hogy megbízható partnere legyen a NATO-nak.

04

Amerika-politikánkra ugyanakkor az is érvényes, hogy nem helyeselhető semmifajta szolgalelkűség. A nemzetközi missziók esetében a magyar támogatás előfeltételének világos nemzetközi felhatalmazásnak kell lennie. Ezt Medgyessy Péter elfelejtette figyelembe venni, amikor aláírta a nyolcak levelét, és ez nagyon komoly elvi törést jelentett a magyar-amerikai kapcsolatokban.

Az afganisztáni missziót a magunk részéről a NATO legfontosabb missziójának tartjuk, ezért elkötelezettek vagyunk a folytatása mellett. Bár nagyon sajnálatosnak tartom, hogy Bajnai Gordon elfelejtette egyeztetni a felajánlását. Ez az együttműködési törés Bajnai esetében fordult elő először, Szekeres Imrét ez nem jellemezte. Fontosnak érezzük, hogy e felajánlás megvalósításakor nem szenvedhet kárt a koszovói missziónk, ott továbbra is biztosítani kell a magyar jelenlétet.

Fontos még megjegyezni, hogy az emberi jogok, a jogállamiság, a piacgazdaság olyan alapvető értékek, amelyek az Egyesült Államokkal összekapcsolnak bennünket. Ez a Fidesz atlantizmusának a lényege.

Az elmúlt időszakban több gyanús ügy került elő a külügyminisztérium környékén: a moszkvai ingatlaneladás, a New York-i adósságtárgyalás kiszervezése. Eddig lényegi eredményt nem hoztak a tárcánál elrendelt belső vizsgálatok. Várható komolyabb vizsgálat, felelősségre vonás? Például a New York-i ügyben érintettnek tűnő Horváthné Fekszi Márta éppen most vette át a magyar ENSZ-misszió vezetését. Vagy a magyar diplomácia tekintélyét megőrzendő túl kell lépni ezeken?

Mi ezekben a kérdésekben nem kívánunk hallgatni. A nyomozás immáron a legfelső szinten zajlik. Egytől egyig végére járunk, nem fogunk semmit sem a szőnyeg alá söpörni. Ez a személyzeti döntésekre is kiterjed majd.