Orbán álma könnyen teljesülhet

Számításaink szerint a választások első fordulójában a 386 parlamenti mandátumból 265 sorsa fog eldőlni. Ebből 212 mandátumot szerez a Fidesz-KDNP, 27-et az MSZP, 22-t a Jobbik és 4-et az LMP. A 212 fideszes mandátumból 120-at egyéni képviselők hoznak majd – a további 56 egyéni körzetben második fordulót tartanak, de az elsőt azok többségében is a Fidesz-KDNP jelöltjei nyerik, ám 50 százalék alatti eredménnyel –, további 92 képviselő területi listáról szerez parlamenti helyet.

Mandátumbecslésünk szerint az MSZP, a Jobbik és az LMP az első fordulóban csak területi listákról szerez képviselői helyeket. A további két országos listát állító párt, vagyis az MDF és a Civil Mozgalom parlamentbe kerülésére nem számítunk, kettejük közül az MDF szerepelhet ugyan jobban, ám aligha éri el országosan az 5 százalékot. A Civil Mozgalom területi listái becsléseink szerint 1 százalék körülii eredményt hoznak a szervezetnek.

Úgy véljük, hogy az első forduló után a Fidesz nagyon közel kerül a kétharmados kormányzás lehetőségéhez. Ehhez összesen 258 képviselői helyet kell szerezniük, ami a második fordulóban reálisan összejöhet. A második fordulóban 46 helyet kell megszerezniük abban az 56 körzetben, ahol szükség lehet április 25-i újrázásra.

Ebből az 56 körzetből 41 sima ügynek tűnik: ennyi helyen ugyanis a Fidesz-jelölt már az első fordulóban nyerni fog. Sőt, számításaink szerint a 41 körzet több mint felében, 27 helyen, a jelölt 45-49 százalék körüli eredménnyel végez. Vagyis normál esetben csak egy kicsi hiányzik majd a mandátumot jelentő több mint 50 százalékhoz. Ezeken a helyeken akár az országos átlagtól eltérő részvételi kedv is torzíthatja az eredményt annyira, hogy közülük néhányban mégis befut már most vasárnap a Fidesz jelöltje. Ha mégsem, akkor minden bizonnyal a második fordulóban gond nélkül sikerül győznie a fideszes jelöltnek.

Vagyis valójában csak 15 egyéni választókörzetben várható komoly izgalom, mindössze ennyi hely van az országban, ahol nem merjük borítékolni a Fidesz jelöltjének első- vagy második fordulós győzelmét. Ráadásul becslésünk szerint a 15 helyből tízben jók lehetnek a Fidesz esélyei, és csak 5 helyen merülhet fel, hogy nem a párt embere nyeri az első fordulót. Ebből a 15 billegő körzetből pedig elég lenne csupán 5-öt megnyernie a pártnak ahhoz, hogy teljesüljön a kétharmados álom.

Ahhoz, hogy a 15-ből 5 se jöjjön össze, valószínűleg az kellene, hogy a Jobbik és az MSZP jelöltjei kölcsönösen visszalépjenek egymás javára, és választóik tényleg átszavazzanak egymásra. Mivel ez egyáltalán nem reális, azt kell mondanunk, hogy nagyon jó eséllyel meglesz Orbán Viktor kétharmados többsége.

Persze mindez a fejtegetés csak akkor igaz, ha számításunk alapjai tükrözik a valós választói hangulatot. Az előző választások eredményeire és a közvélemény-kutatásokra alapoztunk ugyanis, és ezek azért csak közepes magabiztosságra adhatnak okot. Elsősorban azért, mert a kis pártok népszerűségét nagyon nehéz mérni, hiszen akár néhány tized százalékon is múlhat parlamentbe jutásuk.

Másodsorban pedig azért, mert az MSZP és a Jobbik szavazók arányát elég széles skálán mérték az utóbbi időben, mindkét erő esetében 12 és 20 százalék között, ami túl nagy különbség ahhoz, hogy nagyon bátrak legyünk. Ráadásul néhány időközi választástól eltekintve a Jobbik most először méretteti meg magát úgy választáson, hogy egyéni jelöltjeire kell szavazni, márpedig a helyi jelöltek népszerűsége vagy ellenszenvessége a párt országos népszerűségétől jócskán eltérő helyi eredményekhez vezethet.

Azonban hogy mégis kihozzuk a legtöbbet magunkból, a 2006-os országgyűlési választások, a tavalyi EP-választások és a márciusi kutatások adatain kívül figyelembe vettünk még néhány körülményt. Az egyéni körzeteknél esetenként figyeltünk a 2002-es parlamenti, illetve a 2006-os önkormányzati választások eredményeit is. Utóbbiak ott lehetnek érdekesek, ahol 2006-ban az országos trendekkel szemben MSZP-s polgármesterek győztek, és e polgármesterek most képviselőjelöltek. (Ilyen például Békés megye 2-es választókerületének központja, Gyula, ahol a 14 egyéni önkormányzati képviselőből 10 fideszes, a polgármester viszont MSZP-s, és ő a szocialisták jelöltje a mostani választáson). Szintén alaposabban néztük végig annak a 41 körzetnek az előző választási eredményeit, amelyben 1994 óta mindig szocialista jelölt kapta a parlamenti mandátumot.

Egyéni jelöltek

Várakozásaink szerint, mint írtuk, a 176 egyéni körzetből 161 helyen bizonyosan első helyen végez a Fidesz, és ebből 120 helyen meg is szerzi a fideszes jelölt a mandátumot az első fordulóban. Bács-Kiskun, Hajdú-Bihar, Veszprém és Vas megyékben szerintünk az összes körzetet elviszi a Fidesz már április 11-én. A maradék 41 erős fideszes választókörzetben is jellemzően 40 százalék fölötti, 27 helyen 45-49 százalékos eredményt jósolunk a párt jelöltjeinek. Azoknak az egyéni körzeteknek, ahol második fordulót kell rendezni, becsléseink szerint csaknem fele Budapesten van.

Vagyis mint már rámutattunk, 15 kérdéses választókörzet marad, és ezekből ötöt kellene majd hoznia mindenképpen a Fidesznek a második fordulóban. Lássuk hát e 15 izgalmas helyet 5 + 10-es bontásban!

5 kakukktojás lehet

Arra jelenleg nem látunk esélyt, hogy nem fideszes egyéni jelölt az első fordulóban mandátumot szerezzen. Viszont 5 körzetben lehetséges, hogy nem fideszes áll majd az élen.

Három olyan választókerület van, ahol szocialista, és kettő, ahol jobbikos jelölt állhat az első helyen április 11-én. A szocialisták vigyázó szeme Budapest 20-as egyéni választókerületére (Angyalföld), Békés megye 7-esre (Mezőkovácsháza) és Fejér megye 3-asra (Dunaújváros) szegeződhet. Míg a Jobbik legerősebb helye Borsod-Abaúj-Zemplén 5-ös (Ózd), Szabolcs-Szatmár-Bereg 3-as (Tiszavasvári) körzete lehet.

A drámai 10 körzet

Az igazán izgalmas küzdelmet a maradék tíz egyéni választókerület ígéri, itt különböző okok miatt lehetetlen vállalkozásnak tűnt megtippelni az eredményt.

Ebből a tízből egy budapesti: az észak-újlipótvárosi - belső-angyalföldi - vizafogói körzet, ahol a szocialista Szanyi Tibor ellenfele egy helyben jól ismert orvos lesz, akit az utolsó pillanatban indított Kosztolányi Dénes helyett a Fidesz. Szanyi mellett szól, hogy ez a választókerület az egyetlen, ahol a 2008-as vizitdíjas népszavazáson volt olyan szavazókör, (három is), amelyben a kormánypárti szavazatok száma meghaladta az vizitdíjat ellenzőkét.

A többi megjósolhatatlan körzetből ötben a 2009-es EP-választáson az országos átlagánál, és helyenként az MSZP-nél is jobb eredményt ért el a Jobbik. (Ezek korábban mind erősen MSZP-s körzetek voltak.) Ilyen Hevesben a hat egyéni körzetből három: Hatvan, Heves és Füzesabony. Hevesen például a 38 százalékos Fidesz mögött 34 százalékkal a Jobbik jött júniusban. Két hasonló körzetet találtunk Borsod-Abaúj-Zemplén megyében, ahol a kazincbarcikai és a tiszaújvárosi körzetben lehet kiegyensúlyozott a három nagy párt jelöltjének versenye.

További négy körzetben egy-egy jól ismert, függetlenként, de legalábbis nem a nagyobb pártok színeiben induló politikus kuszálhatja össze a szálakat. Ilyen a Pest megyei Vác, ahol a verőcei polgármester, a 2006-os Kossuth téri tüntetés résztvevőit gulyáságyúval megsegítő Bethlen Farkas indul független jelöltként.

Bekavarhatnak a most függetlenként induló, de korábban a Fidesz-KDNP színeiben mandátumot szerzett jelöltek: az egyikük az edelényi Molnár Oszkár, a másik Lentiben induló Nógrádi László.

Szintén kusza helyzet alakulhat ki körzet a szerencsi körzetben. Itt indul a monoki polgármester, a szociális kártyás ötletéről elhíresült Szepesi Zsolt, saját pártja jelöltjeként. Itt már önmagában az okot adhatna a bizonytalanságra, hogy hét jelöltből kell választani (van még ugyan néhány hely, ahol ennyien indulnak, de többen sehol). Ráadásul itt nemcsak jobbikos és fideszes, hanem MIÉP-es jelölt is hajt a jobboldali voksokra, míg az MSZP-s mellett MSZDP-s is számít a baloldali szavazók támogatására.

Listás helyek

Az országos listáról megszerezhető, legalább 58 mandátum sorsát nem merjük megbecsülni, ugyanis a töredékszavazatok eltalálása lehetetlen feladat. Ez a hiányosság viszont nem érinti a Fidesz kétharmadának becslését, ugyanis a sok várható egyéni győzelem miatt a Fidesz aligha kaphat egy-két mandátumnál többet az országos listáról.

A területi listákról kiosztható, legfeljebb 152 mandátumot viszont elosztottuk a közvélemény-kutatások alapján. Eszerint a Fidesz 92, az MSZP 27, a Jobbik 22, az LMP pedig 4 területi listás helyet szerez majd. (A Fideszen kívül a többi párt legalább még egyszer ennyi mandátumot kaphat még majd az országos listáról.)

A népszerűségi adatokat alapul véve arra a következtetésre jutottunk, hogy a szocialisták legfeljebb Vas megyében maradhatnak képviselői hely nélkül. A Jobbik pedig Somogyban, Tolnában, Vasban és Zalában nem juttat be senkit a listájáról.

Az LMP-től azt várjuk, hogy elsősorban Budapesten és Pest megyében ér el olyan eredményt, ami az országos 5 százalékos szint fölé löki, hiszen a párt a tavalyi EP-választáson már 4,88 százalékot kapott Budapesten, miközben az országos eredménye 2,6 százalék volt. Mivel a fővárosban jellemzően magasabb a választási részvétel az országos átlagnál, az itt erős pártoknak nagyobb esélyük van az 5 százalékos küszöb megugrására. (Ha például országosan nagyjából 50 százalékos a részvétel, az négymillió leadott szavazatot jelent, vagyis azt, hogy a parlamentbe jutáshoz nagyjából kétszázezer támogató kell. Ennek több mint felét hozhatja, ha az 1,3 millió fővárosi és 949 ezer Pest megyei szavazó hatvan százaléka szavaz, és erre a két listára egy párt 7 százalék körüli eredményt kap.)