Orbán: Egyértelmű és jól hallható igen

Szűk félórányi találkozót követően Sólyom László köztársasági elnök a Sándor-palotában bejelentette, hogy Orbán Viktort, a Fidesz-MPSZ elnökét kéri fel kormányalakításra. Sólyom arról beszélt, hogy a választói akarat most ér célba: az új Országgyűlés és a kormány megalakulása ünnep, amiben rendkívüli öröm számára részt venni.

Egy ember van

Az államfő bejelentette, hogy május 14-re szándékozik összehívni az új parlament alakuló ülését. Mint mondta, egy olyan ember van, aki megfelelő parlamenti többséggel rendelkezik. A kérdésére, hogy rendelkezik-e szükséges támogatottsággal és vállalja-e a kormány vezetését, Orbán a tanácskozáson igennel felelt.

Sólyom a menetrendet ismertetve bejelentette, hogy a parlament egyszerre szavaz majd a kormányfő személyéről és a kormányprogramról. Ezután tehet majd javaslatot a miniszterelnök az új kormányra, akinek tagjait az államfő fogja kinevezni.

Sólyom után Orbán Viktor beszélt röviden. Mint mondta, megköszönte az államfőnek a kormányalakítási felkérést, amire ő "egyértelmű és jól hallható" igennel válaszolt. Orbán kifejezte pártja nagyrabecsülését, amiért a köztársasági elnök az elmúlt években sokat tett a magyar demokrácia védelméért és minősége megőrzéséért.

Nem Sólyom tehet róla

Orbán elmondta: biztosította Sólyomot, hogy nem a rendszerváltás élharcosai tehetnek arról, hogy oda jutott az ország, ahova, amiért most új politikai és gazdasági rendszer megalakítására kapott felkérést a választóktól. A Fidesz nemzeti konzultációs heteket indít, hogy a nemzeti együttműködés keretében módot adjon "a legfontosabb kérdések nyílt, egyenes megvitatására a választókkal". A leendő kormányfő végül megköszönte a szavazóknak, hogy újra jó érzés magyarnak lenni,

Sólyom és Orbán találkozója azért vált többé a kormányalakítási megbízásról szóló protokolleseménynél, mert Pokorni Zoltán kedden a TV2 reggeli műsorában következőket válaszolta a riporter Sólyom második elnöki mandátumára vonatkozó kérdésére: „...ha úgy fogalmazná meg a kérdést, hogy szerintem két-három év múlva Sólyom László lesz-e a köztársasági elnök, akkor azt a választ adnám, hogy szerintem nem”.

Több mint protokoll

Mindennek fényében a közös sajtótájékoztatón mindkét politikus udvariasnak és óvatosnak tűnt. Sólyom ünnepről és az öröméről beszélt (ezt négy éve nem tette meg), Orbán pedig megköszönte Sólyomnak a kiállását a demokrácia védelméért, és megtisztelőnek nevezte, hogy pont tőle kap kormányalakítási megbízást, amivel szintén túlment kicsit a protokolláris minimumon.

A köztársasági elnök és a parlamenti választás húszévente esik azonos időpontra. Pokorni fenti kijelentésének emellett az ad jelentőséget, hogy fideszes politikus a köztársasági elnök nyáron esedékes megválasztásáról és Sólyom hivatalban tartásáról eddig nem nyilatkozott.  Pokorni a magánvéleményének adott hangot, ezért nem lehet tudni, hogy szavai egybe esnek-e a párt hivatalos álláspontjával.

Ki lesz az államfő?

Szavai ugyanakkor abból a szempontból is érdekesek, hogy nem az elnökválasztás közvetlen kimeneteléről, hanem két-három éves távlatról beszélt, ami ismét tápot adhat az Orbán Viktor köztársasági elnöki ambícióival és a jelenlegi alkotmányos berendezkedés átalakításával kapcsolatos szóbeszédnek.

A Köztársasági Elnöki Hivatal nem kívánta kommentálni Pokorni megjegyzését, az Index azonban úgy tudja, hogy a Sándor-palotát váratlanul érték a tévében elhangzottak. Sólyom második elnöki mandátumához fűződő terveiről a Heti Válasznak adott januári interjújából lehet következtetni. Akkor azt mondta, hogy akit felkérnek a tisztség betöltésére, annak "erkölcsi felelőssége nagyon komolyan mérlegelni", amivel legalábbis nem  zárta ki az újrázás lehetőségét.

Sólyom és a Fidesz

Az elnök és a Fidesz kapcsolata korrektnek mondható, ugyanakkor nem lenne meglepő, ha a párt a jelenleginél kevésbé autonóm személyiséget látna szívesen az államfői poszton. Arra, hogy a Fidesz és Sólyom kapcsolata nem felhőtlen, két konkrét ügy utalt.

Az egyik a párt 2007 februári "polgári engedetlenségi" kordonbontása volt a Kossuth téren, amit Sólyom erős kritikával fogadott: "a jogállamot nem lehet nem jogállami eszközökkel megvédeni". A másik eset Majtényi László 2007 májusi jelölése volt az állampolgári jogok országgyűlési biztosi posztjára: Majtényi kifejezetten nem kívánatos figurának számít a Fidesz köreiben.

Ha a Fidesz valóban nem Sólyomban gondolkodik és Pokorni megjegyzése egyeztetett kommunikációs lépés volt, az a politikai protokoll durva megsértése lenne. Ez esetben ugyanis nem tették lehetővé a méltóságteljes elvonulást, azaz hogy Sólyom nyilvános külső ráhatás nélkül jelenthesse be: nem kívánja folytatni.