A fideszes városoknak sem tetszik Hoffman Rózsa közoktatása

2011.01.10. 15:14 Módosítva: 2011.01.11. 14:16
A KDNP-s államtitkárság által vitára bocsátott új közoktatási törvénytervezet nélkülözi a konkrétumokat, egyes pontokban pedig a szakmaiságot, és nem veszi figyelembe a gazdaságossági és minőségi szempontokat, véli a Megyei Jogú Városok Szövetsége. A Szeged kivételével fideszes vezetésű városok szerint az érettségizők közérdekű munkája megvalósíthatatlan, és nem tudni, honnan lenne pénz ingyen tankönyvekre vagy felzárkóztató osztályokra. Kósa Lajos a szövetség elnöke az MTI-nek azt mondta: nem állásfoglalást adtak ki, szövetségük csak egy munkaanyagban fejtette ki a véleményét a koncepcióról.

"A kerettörvény szó helyett az általánosításokon alapuló esszé elnevezés használata lenne indokolt" - szerepel az új közoktatási törvény tervezetéről a Megyei Jogú Városok Szövetsége által készített anyagban. A KDNP-s vezetésű oktatási államtitkárság ezzel újabb figyelmeztetést kapott a Fidesztől, tekintve, hogy a megyei jogú városok Szeged kivételével mind fideszes vezetésűek, a szervezet elnöke pedig Kósa Lajos, társelnöke Szita Károly, egyik alelnöke pedig Cser-Palkovics András.

A megyei jogú városok tartoznak a legnagyobb iskolafenntartók közé, a legtöbb középiskola működtetése az ő kötelező feladatuk. A városok szerint több olyan jelentős költségnövelő elképzelés is szerepel a tervezetben, amely ellentmond a körültekintő gazdaságosság szempontjának, és nem tudni, kinek és milyen pénzből kellene finanszírozni ezeket.

Ide sorolják azokat a rendelkezéseket, amelyek nyolc szülő igénye esetén köteleznék a településeket arra, hogy óvodát, alsótagozatot, kisebbségi oktatást vagy középiskolai nulladik évfolyamot szervezzenek. Nem látják a forrását a nagyszámú pedagógia szakértő foglalkoztatásának, az ingyenes tankönyveknek az általános iskolák 1-8 osztályában, mint ahogy az iskolaérettséget vizsgáló szakértők diagnosztikai buszokkal való utaztatásának sem.

Az állásfoglalás szerint ezekhez több száz milliárdos költségvetési hozzájárulásra volna szükség, míg az oktatásra szánt 50 milliárd forint többlettámogatás még az új szervezeti keretek felállítására sem elegendő (kormányhivatal oktatási része, szakértők, tehetségkoordinátorok,  plusz testnevelés órák).

“Félő, hogy 1-2 falu létrehozza 8-9 tanulóval az iskolát, de közben a szülő meggondolja magát, és 1-2 tanulót elvisz. Év közben nem szabad változtatni, átszervezni az iskolát. Előfordulhat, hogy 3-4 gyerekkel működik majd tovább, vagy hogy egyik-másik tanuló iskoláról iskolára lesz áthelyezve” - olvasható az anyagban.

“Elképzelni sem tudjuk, hogy ki szervezi az évi 1400 érettségiző diákunk társadalmi tevékenységét. Ez 84 000 munkaóra évente. Mi van, ha megtagadja a diák, csak ezért nem érettségizhet?” - teszik fel a kérdést az anyagban a KDNP-s államtitkárság ötletéről, amely az érettségi előfeltételévé tenné a 60 órás kötelező karitatív munkát . A szervezet nem ért egyet azzal sem, hogy az emelt szintű érettségit hat tantárgyból kellene letenni .

A megyei jogú városok ugyanakkor több ponton támogatják a KDNP-s javaslatot. Koncepcionálisan egyetértenek a mindennapos testneveléssel, a tanárok munkájának külső ellenőrzésével vagy a leszakadókat a középiskolába átvezető felzárkóztató osztályokkal.

Mint beszámoltunk róla, a Hoffmann Rózsa által vezetett oktatási államtitkárság elképzelései ellen korábban felszólalt Pokorni Zoltán is. A fideszes oktatáspolitikus, korábbi oktatás miniszter arra figyelmeztetett: nem lenne jó átesni a ló túlsó oldalára, s meg kell tartani az oktatási rendszer eddigi eredményeit, de nem értett egyet az érettségizők karitatív munkájának kötelezővé tételével sem.

Csak munkaanyag

Sem állásfoglalást, sem nyilatkozatot nem tett közzé a közoktatási törvénytervezetről a Megyei Jogú Városok Szövetsége - közölte Kósa Lajos hétfőn az MTI-vel. Kósa elmondta: szövetségük a közoktatási koncepcióról fejtette ki a véleményét egy munkaanyagban, ebben rámutattak a szerintük problémás részletekre, amelyekről érdemes tovább egyeztetni. Ugyanakkor az olyan kérdésekben, mint a kistelepülési iskolák alsó tagozatainak ügye, a nagyvárosok nem érintettek. A közoktatási törvénytervezet kidolgozása többfordulós folyamat, s ők most az észrevételeiket küldték vissza a szaktárcának - tette hozzá. Hivatalos állásfoglalását csak a törvénytervezet későbbi fázisában alakítja majd ki a szövetség.