A fideszes városoknak sem tetszik Hoffman Rózsa közoktatása
További Belföld cikkek
- Már csak a versenysportolók kaphatnak felmentést mindennapos testnevelés órák alól
- Kállay tárgyalássorozata, a kritikus sajtó és a parlamenti ellenzék kiborította Hitlert
- A NATO Magyarországon bővíti védelmi innovációs hálózatát
- Elkészült az új lift a Nyugati pályaudvaron
- Gyermekpornográfia miatt ítéltek egy férfit Keszthelyen
"A kerettörvény szó helyett az általánosításokon alapuló esszé elnevezés használata lenne indokolt" - szerepel az új közoktatási törvény tervezetéről a Megyei Jogú Városok Szövetsége által készített anyagban. A KDNP-s vezetésű oktatási államtitkárság ezzel újabb figyelmeztetést kapott a Fidesztől, tekintve, hogy a megyei jogú városok Szeged kivételével mind fideszes vezetésűek, a szervezet elnöke pedig Kósa Lajos, társelnöke Szita Károly, egyik alelnöke pedig Cser-Palkovics András.
A megyei jogú városok tartoznak a legnagyobb iskolafenntartók közé, a legtöbb középiskola működtetése az ő kötelező feladatuk. A városok szerint több olyan jelentős költségnövelő elképzelés is szerepel a tervezetben, amely ellentmond a körültekintő gazdaságosság szempontjának, és nem tudni, kinek és milyen pénzből kellene finanszírozni ezeket.
Ide sorolják azokat a rendelkezéseket, amelyek nyolc szülő igénye esetén köteleznék a településeket arra, hogy óvodát, alsótagozatot, kisebbségi oktatást vagy középiskolai nulladik évfolyamot szervezzenek. Nem látják a forrását a nagyszámú pedagógia szakértő foglalkoztatásának, az ingyenes tankönyveknek az általános iskolák 1-8 osztályában, mint ahogy az iskolaérettséget vizsgáló szakértők diagnosztikai buszokkal való utaztatásának sem.
Az állásfoglalás szerint ezekhez több száz milliárdos költségvetési hozzájárulásra volna szükség, míg az oktatásra szánt 50 milliárd forint többlettámogatás még az új szervezeti keretek felállítására sem elegendő (kormányhivatal oktatási része, szakértők, tehetségkoordinátorok, plusz testnevelés órák).
“Félő, hogy 1-2 falu létrehozza 8-9 tanulóval az iskolát, de közben a szülő meggondolja magát, és 1-2 tanulót elvisz. Év közben nem szabad változtatni, átszervezni az iskolát. Előfordulhat, hogy 3-4 gyerekkel működik majd tovább, vagy hogy egyik-másik tanuló iskoláról iskolára lesz áthelyezve” - olvasható az anyagban.
“Elképzelni sem tudjuk, hogy ki szervezi az évi 1400 érettségiző diákunk társadalmi tevékenységét. Ez 84 000 munkaóra évente. Mi van, ha megtagadja a diák, csak ezért nem érettségizhet?” - teszik fel a kérdést az anyagban a KDNP-s államtitkárság ötletéről, amely az érettségi előfeltételévé tenné a 60 órás kötelező karitatív munkát . A szervezet nem ért egyet azzal sem, hogy az emelt szintű érettségit hat tantárgyból kellene letenni .
A megyei jogú városok ugyanakkor több ponton támogatják a KDNP-s javaslatot. Koncepcionálisan egyetértenek a mindennapos testneveléssel, a tanárok munkájának külső ellenőrzésével vagy a leszakadókat a középiskolába átvezető felzárkóztató osztályokkal.
Mint beszámoltunk róla, a Hoffmann Rózsa által vezetett oktatási államtitkárság elképzelései ellen korábban felszólalt Pokorni Zoltán is. A fideszes oktatáspolitikus, korábbi oktatás miniszter arra figyelmeztetett: nem lenne jó átesni a ló túlsó oldalára, s meg kell tartani az oktatási rendszer eddigi eredményeit, de nem értett egyet az érettségizők karitatív munkájának kötelezővé tételével sem.