Az lenne a vég, ha politikus lennék

3. A legjobb húzás

„Néha a sikertelenségben is van siker” – írta le Vágó Gábor, az LMP képviselője a párt ellenmondásos viszonyát az eddigi sikerekhez. Egyrészt vannak azok a húzások, amik azonnali eredményt hoznak. Ezek közül a leglátványosabb a nyolc költségvetési módosító volt, melyeket támogatott is a parlament, többek között a nemzeti parkok támogatásának növeléséről, valamint a Rádió C-nek és a PANKK-programnak juttatott támogatásról, összesen 834 millió forint értékben. Azt a képviselők is elismerik, hogy nem ezeken az ügyeken fordul meg Magyarország sosrsa, de ezeken a részterületeken nagyon jelentős támogatásokról van szó.

Vágó Gábor

Másrészt vannak a kevésbé látványos ügyek, a szakmapolitika, a módosítók megírása, amik rövid távon valószínüleg semmit nem hoznak (sőt, rengeteg energiát vonnak el, ami nagyon fontos szempont egy ilyen kis frakció esetében), mégis elengedhetetlenek ahhoz, hogy a párt hiteles maradjon, vélik a képviselők. Schiffer András szerint ezek közül a legfontosabb, hogy a Fidesz 29 pontja után rámutattak, hogy ez egy tőröl metszett neokonzervatív társadalomkép, amivel szemben van baloldali alternatíva, valamint, hogy az alapvető emberi jogi konfiktusok most már a politikai mainstream részeként jelennek meg olyan kézzelfogható ügyekben, mint a hajléktalanság.

És ott vannak az LMP parlamenti performanszai is. Ezek az ötletek általában Karácsony Gergelytől származnak. „Akkor kell bedobni ezeket, amikor egy intézkedés már nagyon gáz. Amikor az Alkotmánybíróság jogkörének korlátozásáról szavazott a parlament, felolvastunk egy Orbán-idézetet, amiben éppen az Alkotmánybíróságot védte. Látszott rajta, hogy az nagyon betalált. A leragasztott szájas képek pedig sok külföldi tudósításban jöttek vissza. Az a fontos, hogy erős képek szülessenek, erre pedig mindenképpen jók ezek az akciók” – mondta Karácsony.

Az LMP-hez hasonlóan a Jobbik képviselői is árnyaltan látják az eddigi sikereket. A Trianon-emléknapról és a határon túli osztálykirándulásról szóló döntéseket például sikernek tekintik, annak ellenére, hogy végül fideszes javaslatként valósultak meg, mert először a Jobbik vetette fel ezeket. Az értékelésekben ez visszatérő elem: a jobbikos képviselők szerint önmagában az is siker, ha bizonyos témákat (közbiztonság, a nyugdíjrendszer fenntarthatatlansága, a cigányok helyzete) felszínen tudnak tartani, és ezekből később akár fideszes javaslatként lesz valami.
Részben sikernek tekintik például a nyugdíjdöntést is – igaz, a Jobbik ebben az esetben a teljes államosítást látta volna jónak.

Így ami az LMP esetében a „más politika”, mint önmagában való részsiker, a Jobbiknál ez a Fidesz lépéskényszerbe hozása. „A kettős állampolgárságról szóló döntést a Fidesz nélkülünk is meghozta volna, a Trianon-emléknaphoz azonban már a mi parlamenti nyomásunk kellett” – említ egy példát Szabó Gábor. Volner János szerint pedig a Jobbik, mivel nem tömegpárt, nincs rászorulva arra, hogy választók széles rétegének ígérgessen, őszintén beszélhetnek az általuk fontosnak tartott problémákról, ez pedig hosszú távon sikeres lesz.

A második részből kiderül, mik voltak a legrosszabb húzások eddig, megnézzük, mit kezdett a két frakció a médiatörvénnyel szembeni ellenállással, és azt is, mi változott a pártokban, mióta képviselőik a parlamentben ülnek. Maradjanak velünk!

Kövesse az Indexet Facebookon is!

Követem!