Ma kezdődik az egyeztetés a médiatörvényről Brüsszelben
Szakértői szintű egyeztetés kezdődik Brüsszelben az Európai Bizottság és a magyar kormány között a médiatörvényről. Az egyeztetést a magyar kormány javasolta, azt követően, hogy elküldte válaszlevelét az Európai Bizottságnak a testület médiatörvénnyel kapcsolatos aggályaira.
Az Európai Bizottságnak a médiatörvénnyel kapcsolatos aggályaira reagáló Navracsics Tibor miniszterelnök-helyettes, közigazgatási és igazságügyi miniszter azt írta: a kormány elkötelezett, hogy a magyar médiaszabályozás minden tekintetben megfeleljen az uniós jog által támasztott követelményeknek.
Az Európai Bizottság január 21-én küldte el a magyar hatóságoknak azt a levelet, amelyben a médiatörvénnyel kapcsolatos aggályait fejtette ki, választ kérve azokra. Kovács Zoltán kommunikációs államtitkár szerint már februárban módosíthatják a karácsonykor elfogadott jogszabályt, ha a szakértői tárgyalások során kiderül, hogy az szükséges.
Neelie Kroes, az Európai Bizottság médiabiztosa januári levelében három pontban kifogásolta a világszerte kritizált magyar jogszabályt: a törvény hatálya a más országokban bejegyzett vállalkozásokra is vonatkozik, a kiegyensúlyozott tájékoztatás elvárása a lekérhető audiovizuális médiaszolgáltatásokra is kiterjed, és regisztrációs kötelezettség vonatkozik az online médiára. A kormány korábban már jelezte, hogy e kérdésekben kész a kompromisszumra.
A bírálatok szerint ugyanakkor a médiatörvény a sajtószabadságot is sérti, amit az Unió alapjogi kartája véd. Bár Kroes konkrét kifogásai erre nem tértek ki, januári levelében megemlítette, hogy a magyar jogszabály a karta 11., sajtószabadsággal foglalkozó pontjával is ellentétes lehet.
"Mindenkinek joga van a véleménynyilvánítás szabadságához. Ez a jog magában foglalja a véleményalkotás szabadságát, valamint az információk és eszmék megismerésének és közlésének szabadságát anélkül, hogy ebbe hatósági szerv beavatkozhatna" – áll az érintett bekezdésben. Kérdés, hogy ha a tárgyalásokon konkrét, a médiahatóság hatáskörét érintő alapjogi szempontú kifogás merül fel, a kormány azt is hajlandó lesz-e rugalmasan kezelni.