Nem baj, ha ételre sem elég a segély

Eltörölné a Fidesz-KDNP az alkotmányos előírását annak, hogy a magyar állampolgárok jogosultak a megélhetésükhöz szükséges ellátásra, ha megbetegszenek, rokkanttá válnak, árvaságra jutnak, megözvegyülnek vagy önhibájukon kívül munkanélkülivé válnak. A szerdán nyilvánosságra hozott alkotmánytervezetben már nem a megélhetésről van szó, mint a hatályos alkotmányban, hanem csak arról, hogy ők a „törvényben meghatározott támogatásra” jogosultak.

Nem egyértelmű, mit jelent a megélhetés biztosítása a gyakorlatban. A szociális ellátásról, vagyis a segélyekről rendelkező törvény szerint akkor nem biztosított a megélhetés egy családban, ha az egy főre jutó havi jövedelem nem haladja meg az öregségi nyugdíjminimum 90 százalékát, ami most 25 650 forintot jelent.

A létminimum, amelyet a KSH szokott kiszámolni minden évben, ennél jóval nagyobb összeg. A KSH definíciója szerint a létminimum “biztosítja a magánháztartásokban élők számára a folyamatos életvitellel kapcsolatos szerény – a társadalom adott fejlettségi szintjén konvencionálisan alapvetőnek minősülő – szükségletek kielégítését”. A létmimimum-számításnak az az alapja, mennyibe kerülnek épp az élelmiszerek.

Külön összeget számolnak ki aktív és nyugdíjas háztartásokra, ezen belül is az egyes háztartástípusokra. Például 2009-ben egy tipikus, két szülőből és két gyerekből álló háztartás létminimumértéke 217 570 forint volt havonta, míg az egyedül élő nyugdíjasoké 67 522 forint volt. Az átlag havi 75024 forint volt. A legtöbb szociális juttatás ma sem elég a létminimum eléréséhez. A munkanélkülieknek járó bérpótló juttatás például havonta csak 28 500 forint.

Az Alkotmánybíróság számos határozatában értelmezte az alkotmány most eltörölöni akart, megélhetésről szóló részét. Az Ab álláspontja szerint az alkotmányossági mérce az, hogy a szociális ellátásnak olyan minimumot kell nyújtania, ami biztosítja az emberi méltósághoz való jogot. A jogalkotó a gazdaság helyzetére, az ellátó rendszerek teherbírására tekinthettel szabadon alakíthatja a szociális ellátások körét, határozhatja meg a rászorultaknak járó ellátás feltételeit és mértékét is, de csak addig, amíg valamely, az alkotmányban rögzített elv - például az emberi méltóság - nem sérül, mondta ki az Ab.

Az öregeké az egyetlen olyan rászorultcsoport, amelyet nem érint a megélhetés biztosítására vonatkozó követelmény eltörlése. A hatályos alkotmányban a rászorultsági esetek felsorolása az öregséggel kezdődik. Az új változatban külön, új bekezdést alkottak az idősekről, és ebbe a szövegrészbe belefogalmazták a megélhetés biztosítását. "Magyarország az időskori megélhetés biztosítását a társadalmi szolidaritáson alapuló egységes állami nyugdíjrendszer fenntartásával és önkéntesen létrehozott társadalmi intézmények működésének lehetővé tételével segíti elő" – áll a Fidesz-KDNP tervezetében. Az időseknek kedvez az az új elem is, hogy nem csupán a szülőknek írja elő az alkotmány, hogy gondoskodniuk kell kiskorú gyerekeikről, hanem a nagykorú gyerekeknek is előírja, hogy gondoskodniuk kell rászoruló szüleikről.

Az alkotmánytervezet szociális biztonsággal foglalkozó részébe újdonságként bekerült az is, hogy “törvény a szociális intézkedések jellegét és mértékét a szociális intézkedést igénybe vevő személy közösség számára hasznos tevékenységéhez igazodóan is megállapíthatja.” Ez a bekezdés már most is létező intézkedések mögé tesz alkotmányos hátteret. A munkanélküliek csak akkor kaphatnak segélyt - új nevén bérpótló juttatást - , ha igazolni tudják, hogy az előző egy évben legalább harminc napot dolgoztak. Az előírt harminc napba pedig beleszámít az is, ha valaki közérdekű önkéntes tevékenységet végzett.

Kövesse az Indexet Facebookon is!

Követem!