Eszter, Eliza
9 °C
21 °C
Index - In English In English Eng

Hosszabb gyes, dráguló gyermekétkeztetés

2010.12.23. 08:15
Újra három évig jár majd a gyes, de csak korlátozottan lehet mellette dolgozni. Az a munkanélküli, aki nem tartja rendben a lakását, udvarát, búcsút mondhat a szociális juttatásnak. A rezsi kifizetéséhez csak olyanok kapnak segítséget, akiknek nincs vagyonuk. A bölcsődei étkeztetés drágul, a tanyagondnokokból is közfeladatot ellátó személy lesz, a segítséget kérő fiatalkorú drogosok megússzák a lebukást a szüleik előtt. Szavaz a parlament a kormány salátatörvényéről, amely nyolcvan oldalon keresztül sorolja a változó szabályokat szociális, gyermekvédelmi, családtámogatási és foglalkoztatási ügyekben.

Munkanélküliek, rezsi kifizetésével küszködők, családok, szociális otthonban élők, örökbefogadók: szinte nincs olyan, akit ne érintene a karácsony hetében elfogadandó nyolcvanoldalas szociális salátatörvénynek valamelyik rendelkezése. Végigvesszük a legfontosabb változásokat.

Újra három évig jár a gyes

5807990

Két év helyett újra három évig jár a gyermekgondozási segély, de szigorodnak a folyósítás feltételei. Eddig a törvény csak azt kötötte ki, hogy aki gyest kap, a gyerek egyéves koráig nem folytathat kereső tevékenységet, de ezután már korlátozás nélkül lehetett dolgozni. A módosítás bevezeti azt a szabályt, hogy a gyesen lévő a gyerek egyéves kora után csak heti maximum harminc órát dolgozhat. Az időkorlát alól azok mentesülnek, akik otthonról dolgoznak, vagy tartósan beteg vagy fogyatékos gyereket, vagy ikreket nevelnek. Akik év végén még az új időkorláton túl dolgoznak gyes mellett, március 31-ig kapnak haladékot arra, hogy alkalmazkodjanak az új szabályhoz.

Ugyanez a harminc órás limit vonatkozik ezentúl a gyermeknevelési támogatásban részesülőkre, vagyis azokra, akik három vagy több kiskorút nevelnek, és a legkisebb gyerek még nem múlt el nyolc éves. Az ő esetükben ezzel bővül a lehetőség a pénzkeresetre, mert eddig napi négy óra volt számukra a munkával tölhető idő maximuma.

A három évig járó gyes vonatkozik azokra a gyerekekre is, akik 2010. április 30., azaz  két évre csökkentő törvény hatályba lépése után, de még a visszaállító törvény hatályba lépése előtt születtek.

A salátatörvény bevezeti az örökbefogadói gyermekgondozási segélyt: ha valaki tíz évesnél kisebb gyereket fogad örökbe, hat hónapon át kap gyest, nem számít, ha a gyerek elmúlt már három éves. Az indoklás szerint ettől azt reméli a kormány, hogy elősegíti a három évesnél nagyobb gyerekek örökbefogadását.

Újdonság az is, hogy a hármas, négyes, ötös vagy hatos ikreket nevelő szülők nemcsak dupla gyest kapnak majd, mint eddig, hanem a gyes alapösszegének annyiszorosát, ahány ikergyerekük van.

Vizsgálják a rezsivel bajlódók vagyonát

DEGER20021202001

Jövőre megszűnik a gáz-és távhőtámogatás jelenlegi rendszere, ehelyett egységes rendszer alakul ki a lakhatással összefüggő szociális ellátásokra. Lakásfenntartási támogatást többen kaphatnak majd, mint korábban, mert feljebb emelik a jogosultsági jövedelemhatárt: az öregségi nyugdíjminimum 150 százalékáról 250 százalékra. Az indoklás szerint így az energiatámogatási rendszer alsó két jövedelmi kategóriájába tartozó közel egymillió háztartás továbbra is jogosult lesz állami támogatásra. Az indoklás szerint szélesebben körben kaphatnak támogatást azok, akik nem gázzal vagy távhővel, hanem például fával, palackos gázzal vagy fűtőolajjal fűtenek.

Szeptembertől nem fog számítani, hogy a rezsi a háztartás összjövedelmének mekkora részét viszi el, az erre vonatkozó szabály kikerül a törvényből. Megjelenik ugyanakkor egy új feltétel: csak akkor jár lakásfenntartási támogatás, ha a háztartás egyik tagjának sincsen vagyona.

A jogosultságot nem egyszerűen az egy főre jutó jövedelem alapján számolják, hanem úgynevezett fogyasztási egységek alapján. A törvény különböző arányszámokat rendel a háztartásban élő felnőttekhez, gyerekekhez, figyelembe veszik például azt is, hogy egyedülálló szülőről vagy fogyatékkal élő felnőttről van-e szó.

A lakásfenntartási támogatást eddig is lehetett természetben nyújtani, de a módosított törvény kifejezetten rögzíti, hogy elsősorban ilyen formában kell adni. Ezek a változások a salátatörvény többi rendelkezésével ellentétben nem év végén, hanem csak jövő szeptember 1-jén lépnek hatályba.

Koszos udvarért ugrik a pénz

A salátatörvény átírja a nem dolgozó aktív korúak ellátásának szabályait. A munkanélküliek ezentúl nem rendelkezésre állási támogatást (rát), hanem úgynevezett bérpótló juttatást fognak kapni. Az új név az indoklás szerint jobban illeszkedik „a szabályozás filozófiájához”. A juttatás összege továbbra is az öregségi nyugdíjminimum marad, de a folyósítás feltételei keményebbek lesznek. A jogosultság feltételeit nem kétévente, hanem évente vizsgálják felül, és csak az kaphatja meg ezt a pénzt, aki az ellenőrzés előtti egy évből legalább harminc nap munkaviszonyt tud igazolni. A harminc napba beleszámít az egyszerűsített foglalkoztatás, a háztartási munka, a munkaerő-piaci programban és képzésben való részvétel, ha az legalább fél évig tartott. Ha a harminc nap nem jön össze, figyelembe veszik azt is, ha valaki közérdekű önkéntes tevékenységet folytatott.

A törvény megengedi a helyi önkormányzatoknak, hogy a bérpótló juttatásra rászorulóknak még egy plusz feltételt írjanak elő: a lakókörnyezet rendben tartását. A lakókörnyezet alatt a törvény az illető által lakott lakást vagy házat, annak udvarát, kertjét, a kerítéssel kívül határos területet, járdát érti. A rendben tartás pedig a törvény szerint azt jelenti, hogy biztosítani kell az ingatlant állagát, rendeltetésszerű használhatóságát és higiénikus állapotát.

A bérpótló juttatásra jogosultaknak munkaügyben ezentúl nem az önkormányzatokkal, hanem a munkaügyi kirendeltségekkel kell együttműködniük, mert januártól az egész közfoglalkoztatási rendszer átalakul. Megszűnik a közhasznú foglalkoztatás támogatása, a közcélú munka, a közmunka. A foglalkoztatáspolitikáért felelős államtitkár, Czomba Sándor október végén mutatta be a Nemzeti Közfoglalkoztatás Programjának vázlatát, ehhez igazodik a törvénymódosítás is. A közfoglalkoztatásnak Czomba szerint alapvetően négy új típusa lesz: országos közmunkaprogramok, önkormányzati teljes és részmunkaidős közmunka, valamint vállalkozók közmunka támogatása. Az új rendszert egy kormányrendelet részletezi majd.

A törvény megpróbálja arra ösztönözni az álláskeresőket, hogy a lakóhelyüktől eltérő településen vállaljanak munkát. Akik így tesznek, és még azelőtt kapnak munkát, hogy lejárna az álláskeresési járadék folyósítási ideje, a maradékot egy összegben megkapják.

Drágul a gyermekétkeztetés

A bölcsődékben a gyermekétkeztetés intézményi térítési díjának alapja az élelmezés nyersanyagköltsége plusz a nyersanyagköltség legfeljebb 50 százalékát kitevő rezsiköltség egy gyerekre jutó napi összege lesz. Eddig csak a nyersanyagköltséget kellett megfizetni, a rezsiből semmit. A drágulás az eredeti törvényjavaslat szerint érintette volna az óvodákat és iskolákat is, de egy elfogadott módosító javaslat leszűkítette a drágítást a bölcsődékre. A leginkább rászoruló családok gyerekei ingyen ehetnek a bölcsiben, az oviban és az iskola első hét évfolyamán, 2011-től a törvénymódosítás kiterjeszti az ingyenességet a rászoruló nyolcadikosokra is.

C OGY20010208035

Elvált szülők felezhetik a családi pótlékot

A családi pótlékot a főszabály szerint csak az egyik szülő veheti fel. A törvénymódosítás az elvált szülők esetében lehetővé teszi az osztozkodást. Ha jogerős bírósági döntés, akár egyezség alapján a szülők egyenlő időszakokban felváltva gondozzák a gyereküket, a családi pótlékra 50-50 százalékos arányban mindkét szülő jogosult.

A munkaügyi hatóság is felel a gyerekmunkáért

A gyermekvédelmi törvény módosítása a munkaügyi hatóságot is beemeli a gyermekvédelmi jelzőrendszer tagjai közé. Ennek az a célja, hogy a gyermekmunka kitudódjon. Az indoklás szerint a közelmúlt gyakorlati tapasztalatai azt mutatták, hogy ha a munkaügyi hatóság észlelt gyermekmunkát, például autópályaépítésen, nem kereste meg a gyermekvédelmi rendszert. A változtatás értelmében ezentúl ha a munkaügyi hatóság nem tesz eleget jelzési kötelezettségnek, fegyelmi felelősségrevonást indíthat ellene a szociális és gyámhivatal.

Terjesztenék a családi napközit

Az elfogadott törvény rögzíti, hogy az önkormányzat a bölcsődés korú gyerekek ellátására vonatkozó kötelezettségének családi napközik működtetése formájában is eleget tehet.

Védik a lebukástól a drogos kamaszokat

Nem szükséges többé a törvényes képviselő beleegyezése vagy utólagos jóváhagyása ahhoz, hogy a 16-18 évesek szenvedélybetegek részére nyújtott ellátásra jelentkezzenek. Vagyis a szülőnek nem kell feltétlenül megtudnia, ha szenvedélybeteg a gyereke, és kezeltetni akarja magát. Az indoklás a tapasztalatokra hivatkozik, miszerint a “16-18 éves korosztály már kapcsolatba kerül az alkohollal és a drogokkal, és sokszor a kitudótástól való félelem tartja vissza őket a segítségkéréstől”. “A szabályok ezáltal biztosítani tudják, hogy a fiatal szerhasználó önmaga dönthessen a szolgáltatás igénybevételéről, hozzásegítve őt a káros tevékenység leküzdéséhez” - magyarázza az indoklás, amely hozzáteszi, hogy azért továbbra is változatlanul törekedni kell a szülővel való együttműködésre.

Együtt tartanák a megszorult párokat

A családok átmeneti otthonába ezentől a válsághelyzetben lévő várandós anyával bemehet az élettársa vagy férje is, ha a nő ezt kéri. Az indoklás szerint így “az apa nem idegenedik el gyermeke anyjától, illetve a közös lakhatási megoldások keresésére is nagyobb esély van”.

Adattenger örökbeadásnál

A gyermekvédelmi törvénybe bekerül egy új fejezet a nyílt örökbefogadást elősegítő tevékenységről. Az örökbefogadást elősegítő magánszervezekre vonatkozó szabályokat már eddig is tartalmazta egy 2002-es kormányrendelet, ezeket emelik most törvényi szintre, néhány módosítással. A magánszervezetek szolgáltatásának része  a családgondozás keretében végzett tanácsadás és segítségnyújtás a szociális válsághelyzetben lévő, különösen a terhességét eltitkolni szándékozó várandós anya számára. A módosítás kiegészíti ezt azzal, hogy a tanácsadás “a gyermek saját családjában nevelkedése érdekében” történik. A gyerek és az örökbe fogadni szándékozó kapcsolatfelvételének előkészítését is csak akkor lehet elkezdeni, ha az első pont nem járt sikererel.

000 Hkg1903593

Örökbefogadásnál bővül a kezelhető adatok köre. Ilyenné válnak a válsághelyzetben lévő anya és vér szerinti szülő, valamint az örökbe fogadó szülő családi helyzetére vonatkozó adatok: házasság, élettársi kapcsolat vagy bejegyzett élettársi kapcsolatának (amelyet kizárólag azonos nemű párok köthetnek) ténye, gyerekei száma , hogy kivel él egy háztartásban,. Ha a várandós anya hajlandó elárulni, akkor az is kezelhető adattá válik, hogy miért titkolja a terhességet. “Ez annak érdekében történik, hogy a számukra szükséges segítség tervezhető legyen, illetve a tevékenység jogszerűsége ezen keresztül is ellenőrizhető legyen” – magyarázza az indoklás.  A gyerek és a szülő megismerheti egymás adatait, a szülő is a másik szülőit, de igazolniuk kell az adatok megismeréséhez fűződő jogos érdeket.

Felügyelt kapcsolattartás

A bentlakásos otthonban, helyettes szülőnél vagy nevelőszülőnél nevelkedő gyerekek és szüleik, hozzátartozóik esetében a módosítás bevezeti a felügyelt kapcsolattartás fogalmát. Ezt a gyámhivatal rendelheti el, ha úgy látja, így lehet megakadályozni vagy megelőzni a gyerek bántalmazását. Vannak esetek, amikor egyáltalán nem kell elősegíteni a kapcsolattartást, például ha a szülő távoltartás alatt áll a gyerek ellen elkövetett cselekmény miatt.

Ha a szülővel nincs ilyen probléma, és pénzhiány nehezítené a kapcsolattartást a gyerekével, a módosított törvény értelmében a helyi önkormányzat rendkívüli gyermekvédelmi támogatás formájában segítségheti őt, például állhatja az utazási költséget.

Több pénz az ápolásért és a nevelőszülőknek

Eddig a mindenkori öregségi nyugdíjminimumhoz igazodott az ápolási díj mértéke, most viszont egy külön, a költségvetésben meghatározott alapösszeghez fog igazodni. Az indoklás szerint azért, hogy lehessen azt fokozatosan emelni. Ennek első lépcsőfokaként a havi alapösszeg 2011-től ezer forinttal emelkedik.

A nevelőszülők a három év alatti gyerekek után is azt a megemelt nevelési díjat kapják, ami korábban csak fogyatékos vagy tartósan beteg gyerek után járt.

Védik a tanyagondnokokat

A salátatörvény bővíti a közfeladatot ellátó személyek körét a falu-és tanyagondnokokkal, valamint az intézményi ellátásban foglalkoztatott ápolókkal, gondozókkal, szociális, mentálhigiénés munkatársakkal. Ezentúl tehát ők is fokozottabb büntetőjogi védettséget élveznének munkavégzésük során. A btk. szerint aki közfeladatot ellátó személyt jogszerű eljárásában erőszakkal vagy fenyegetéssel akadályozza, intézkedésre kényszeríti, vagy eljárása alatt, illetőleg emiatt bántalmazza, bűntettet követ el, és három évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.

DEGER20100723028

Rosszul járhatnak a vagyonos szociálisotthon-lakók

Tartós bentlakásos intézményi ellátásban a személyi térítési díj eddig attól függött, mennyi a jövedelme az ellátásra szorulónak. A módosítás értelmében viszont hiába nagyon alacsony valakinek a jövedelme, ha van ingatlan- vagy pénzvagyona, akkor ki kell fizetnie a magasabb díjat. Az indoklás szerint erre fenntartói igény van, az “növeli a
szolgáltatások finanszírozásában az egyéni öngondoskodás és felelősségvállalás szerepét, és kiterjeszti a fenntartók bevételi forrásainak körét, mely hozzájárul a biztonságos mőködtetéshez.”

Saját kontóra lehet szépítgetni

Eddig a szociális intézmények nem fogadhattak el pénzt az ellátottaktól a térítési díjon és az egyszeri hozzájáruláson kívül. A módosítás megenged egy kivételt: ha valakinek van elég pénze, és önként vállalja a költségeket, akkor kérheti, hogy az intézmény azon részeit, ahol a mindennapjait tölti, saját költségére ízlésük és kényelmük szerint alakíthassa.

Nő az engedély nélküli működésért kiszabható bírság

A szociális igazgatási bírság eddig egységesen  legfeljebb 200 ezer forint volt. A módosítás ehhez képest jelentősen emeli az engedély nélkül nyújtott szociális szolgáltatásért kiszabható bírságot: 500 ezer forintra. A fenntartóra kiszabható bírság viszont csökken, maximum 50 ezer forint lehet, ha a fenntartó nem teljesíti jelentési kötelezettségét vagy valótlan adatot szolgáltat. Más szabályszegéseknél a szociális igazgatási bírság marad 200 ezer forint.

Köszönjük, hogy olvasol minket!

Ha fontos számodra a független sajtó fennmaradása, támogasd az Indexet!