Még mindig félnek a vörösiszap-károsultak

A vörösiszap-katasztrófa által sújtott három település teljes lakosságának egészségügyi vizsgálatát, a helyi vállalkozások, valamint az elköltözni szándékozók segítését és az élhető környezet kialakítását követeli a közjogi méltóságoktól az az egyesület, amely a károsultak nevében hozott petíciót hétfőn Budapestre a házelnöknek.

Az Esélyt az Életre a Vörösiszap Után nevű egyesület vezetője a
Parlamentnél a dokumentum átadása előtt azt mondta: Kolontár, Devecser és Somlóvásárhely valamennyi lakosát károsultnak tekintik, függetlenül attól, hogy ingatlanja károsodott-e a tavaly október 4-i iszapömléskor.

A köztársasági elnöknek, a miniszterelnöknek és az Országgyűlés elnökének címzett petíciót a három település mintegy másfél ezer lakosa írta alá.

A petícióban a szervezet úgy fogalmaz: az elmúlt hónapokban a helyiek és az illetékes szakemberek sokat tettek azért, hogy településeik élhetőnek tűnjenek, de a helyzetet nem tartják megnyugtatónak, mert a "vörös mocsok beivódott földjeikbe, vizeikbe és lelkükbe", a vörösiszap maró, gyilkos porát pedig naponta érzik a levegőben.

A katasztrófa- és rendvédelem, valamint az egészségügyi hatóságok
katonás, gyakran kioktató hozzáállása helyett valódi segítséget,
teljes körű tájékoztatást és minden lakos átfogó egészségügyi
vizsgálatát kérik nemzetközi szervezetek bevonásával.

Bízni kéne a szakemberekben

"Az alapvető probléma a vörösiszap-katasztrófánál a lúggal történt. A lúg viszont rapidhatású anyag, vagyis amikor elszakadt a gát, nagy tömegben megmart ugyan mindent, de aztán már nem okozott több gondot. Ami ott maradt utána, az a különböző vastagságban lerakódott vörösiszap volt. A nem szántóföldi területekről később elszállították ezt az iszapot, a szántóföldeken pedig megkezdődött a rekultiváció, vagyis ennek hosszabb távú hatása nem valószínű, hogy lesz" - mondta el kérdésünkre Németh Tamás, az MTA főtitkára.

Németh elmondta azt is, hogy a baleset ugyan nemrég történt, de a térség már évek óta ipari szennyezés alatt állt, az ott lakókat ráadásul információi szerint folyamatosan szűrik az eset óta.

"Bízni kéne a szakemberek véleményében, munkájában. Sokan működnek közre a katasztrófa felszámolásában, többek közt mi is, és bármikor hajlandóak vagyunk segíteni a jövőben is. Beszélni kell, el kell magyarázni mindent a lakosoknak, és nem szabad zokonvenni tőlük, ha félnek, ha pánikot éreznek, hiszen alig fél éve annak, hogy megtörtént a szerencsétlenség. Ilyenkor nagyon nehéz tárgyilagosnak maradni."

Mindenkit kártalanítanak

Bakondi György katasztrófavédelmi kormánybiztos hat hónappal a katasztrófa után azt mondta: június végéig minden károsult családot kártalanítanak. Az altábornagy tájékoztatása szerint minden érintettel megkötötték a házvásárlásra vagy a pénzbeli kártérítésre vonatkozó szerződést, az ingóságokért fizetendő kártérítésről szóló szerződések, valamint a vállalkozók kártalanítási szerződésének megkötése még folyamatban van.

Az egyesület viszont sérelmezi, hogy a lakosok adományaiból a
Magyar Kármentő Alapba befizetett csaknem kétmilliárd forintot olyan
célokra akarják fordítani, amely nem tetszik a helyieknek.

"Nem halastóra meg parkokra adakoztak az emberek, hanem a bajba
jutottak megsegítésére" - hangsúlyozta Almási János elnök, hozzátéve,
sokan vissza akarják adni az adományként korábban kapott műszaki
eszközöket is, mert a kártalanítás során sokkal nagyobb értékben
számítják be őket, mintha boltban vásárolták volna őket.