Salamon
7 °C
14 °C

Harmincperces órák is lennének az iskolában

2011.07.08. 11:04
Az alsó tagozaton a jövőben akár 30 perces órákat is lehetne tartani, a kisebb gyerekek ugyanis nem tudnak ennél hosszabb időt végigülni, mondta az MTI-nek adott interjúban Hoffmann Rózsa államtitkár. Az új közoktatási törvény szeptemberben vagy októberben a parlament elé kerülhet, és egyelőre nem változik a nyári szünet időtartama. Emelkedik a tanárok óraszáma, Hoffmann szerint a pedagógusoknak azt kell mérlegelniük, hogy akarnak-e életpályamodellt jobb fizetésért, némileg keményebb munkafeltételekkel, vagy maradjon minden a régiben.

Finiséhez ért az új közoktatási törvény koncepciójának megalkotása, és várhatóan szeptemberben, legkésőbb októberben kerül a parlament elé a tervezet, mondta Hoffmann Rózsa oktatási államtitkár az MTI-nek adott interjúban.

Több művészeti oktatás

A kidolgozás alatt álló új nemzeti alaptantervről elmondta: rendelkezni fog az óraszámokról, és ezen belül valószínűsíthető, hogy alsó tagozaton mindennap lenne művészeti óra. A heti kötelező órák száma így két-hárommal nőhet, de mivel az oktatási rendszert az egész napos iskolák felé mozdítanák el, bele fog férni az időbe.

Az államtikár elmondta, arra is szeretnék megteremteni a lehetőséget, hogy - ha van rá fogadókészség - 45 perc helyett akár 30 percesek legyenek az órák az alsó tagozaton, természetesen megfelelő időbeszámítással. Régi problémája a közoktatásnak, hogy a hatéves gyerekek 45 perces órákat nem képesek végigülni - mondta az államtitkár.

Nemrégiben felvetődött, hogy le lehetne rövidíteni a nyári szünetet, ám ezzel kapcsolatban kifejtette: évek óta sokszor felröppennek hasonló vagy más ötletek a tanév beosztásával kapcsolatban, várják a javaslatot tevő konkrét, kimunkált terveit. Jövőre még nem változhat semmi, hiszen már kiadták a 2011-12-es tanév rendjét szabályozó rendeletet. A tanított órák számát és a szüneteket tekintve Magyarország egyébként a középmezőnyben van Európában - tette hozzá.

Több munka magasabb fizetésért

A közoktatási törvény szerint a tanároknak a heti 40 órás munkaidő 80 százalékát, 32 órát kell majd az iskolában tölteniük a tanároknak, tanítóknak. Az államtitkár szerint a nagy többség ezt elfogadja, az igazgatók feladata lesz, hogy ügyeljenek az arányos terhelésre. Nekik kell beosztaniuk, hogy mennyi legyen a tanítási óra (egyelőre sajnos nem lesz kevesebb, mint a mostani mérték), és mennyi teljen el egyéb elfoglaltságokkal. Minden felmérés azt mutatja, hogy az igazi pedagógusi hivatástudattal rendelkezők ma ennél több időt töltenek az iskolákban - jelentette ki.Hoffmann Rózsa szerint

Az államtitkár elmondta, hogy a túlóra és a fizetett alkalmi helyettesítés fogalma megszűnik ugyan, de a pedagógus-életpályamodell a mostaninál jóval magasabb fizetést biztosít, és ez a két változás egyszerre fog életbe lépni. "A tét az, hogy akarnak-e életpályamodellt jobb fizetésért, némileg keményebb munkafeltételekkel, vagy maradjon minden a régiben, a minimálbér körüli, nagyon nehéz megélhetést nyújtó bérezéssel."

Nem lesznek tömeges elbocsátások

A szakszervezetek állításával szemben szó sincs arról, hogy 30-40 ezer pedagógus utcára kerülne, ezt semmiféle számítás nem támasztja alá. A gyermekszám visszaesése miatt néhány ezres csökkenéssel számolni kell ugyan, de központi elbocsátásokra nem készülnek. A várható létszámcsökkenést ellensúlyozni fogja a közeljövőben nyugdíjba vonulók amúgy is magas aránya. A foglalkoztatottak számát a fenntartó javaslatára a kormányhivatalok határozzák majd meg - tette hozzá.

"Az elképzeléseinket harminc pedagógus szakmai szervezet és a széles közvélemény támogatja" - mondta az államtitkár. Úgy látja, hogy az életpályamodell 2013 szeptemberében életbe léphet. Hoffmann Rózsa úgy véli, nincs realitása az őszi pedagógussztrájknak. Ezzel együtt a pedagógus-szakszervezetek mindent el fognak követni, hogy forszírozzák, hiszen a politikai érdekük ezt kívánja - mondta.

Jövő szeptembertől kísérleti jelleggel elkezdődik az új szakmai ellenőrzési rendszer kipróbálása is. A nyolcvanas évek közepén ugyanis megszűnt a szakfelügyeleti rendszer, amely ezt a funkciót töltötte be, s azóta nem működik egy egységes alapokon nyugvó, hatékony szakmai kontroll - tette hozzá.

Az állam bele fog látni az iskolák életébe

A koncepció egyik sarkalatos pontja a nagyobb állami szerepvállalás, amely az intézmények fenntartására és a tanügy irányítására egyaránt vonatkozik majd. Jelenleg ugyanis az oktatást irányító miniszternek vagy államtitkárnak nincs lehetősége arra, hogy belelásson az iskola életébe, és ha bajt észlel, intézkedjék. Az új törvény megteremti annak jogi kereteit, hogy meghatározzák, milyen ismereteket kell megtanulnia minden gyermeknek, aki magyar iskolába jár.

A tervek szerint megmarad a jelenlegi fenntartói szerkezet, de az állam lesz az intézmények valódi gazdája. Az önkormányzatok átvehetik a fenntartó szerepét, ha biztosítják a működéshez szükséges forrásokat, a felújítás költségeit, és mindennapos pedagógiai munkához szükséges tárgyi körülményeket. Ha nem teljesítik a vállalt feladatukat, visszaveheti az állam az iskolát. Új elemként lép be a központi bérfinanszírozás, így az ország minden egyes pontján ugyanazt a bért kapják meg a pedagógusok az életpályamodell szerint. Ez nagy könnyebbséget jelent majd az önkormányzatok többségének (akkor is, ha a költségvetés értelemszerűen visszavesz majd valamennyit), hiszen legtöbbjüknek óriási teher manapság a bérek kifizetése. Az ütemezés időpontjáról még nincs döntés, többféle dátum szerepel a javaslatok között. A költségvetési és a közoktatásról szóló törvény együttesen rendezi majd ezt a kérdést - mondta Hoffmann Rózsa.