Nándor
6 °C
22 °C

Átírták az országot a nyári szünet előtt

2011.07.12. 00:56
Hat sarkalatos törvényt fogadott el és számos jogszabályt módosított a nyári szünet előtti utolsó ülésén az országgyűlés. Létrehozták az új ombudsmani rendszert és az adatvédelmi hatóságot, több ponton szigorították a médiatörvényt, szigorúbban büntetik a sporthuliganizmust, az utolsó pillanatban teljesen átírták az egyházügyi törvényt. Szeptembertől bevezetik a chipsadót, 250 milliárdot zárolnak a költségvetésben, indulnak a közmunkaprogramok, Magyarország az ingatlanberuházások központja lehet. Változások áttekinthető formában: a címekre kattintva kinyithatja, elolvashatja és visszazárhatja az elfogadott törvények összefoglalóját.

A kormány majd elköltözik a Parlamentből

2014-ig kiköltöztetik a kormányt a Parlamentből, a Kossuth térre mélygarázst építenének, a teret pedig parkosítják. A Kossuth Lajos tér teljes területe az állam tulajdonaként az Országgyűlés Hivatalának vagyonkezelésébe kerül. A térre épülő mélygarázst az állam üzemelteti, a felszínen így jelentősen megnő a szabad terület. A 2007 tavaszán kiírt építészeti tervpályázaton győztes pályamű a téren látogatóközpontot, parkokat, fasorokat és Dunához vezető járdákat alakítana ki. Arról egyelőre nem tudni, hova költözne a kormány, de mint Lázár János Fidesz-frakcióvezető utalt rá, egyelőre nincs is az államnak erre több tízmilliárd forintja. A képviselők név szerinti szavazáson - 39 igen és 307 nem szavazattal - elutasították a Jobbik módosító indítványát, amely eltávolította volna az Országház északi végénél lévő Károlyi Mihály-szobrot és a Szabadság téri szovjet emlékművet. A Kossuth tér rendezéséről bővebben itt olvashat>>>>

Létrehozzák Makovecz művészeti akadémiáját

A köztestületként működő, önkormányzás elvén alapuló Magyar Művészeti Akadémia feladata a magyar művészeti élet kimagasló teljesítményt nyújtó képviselőinek összefogása, a művészet elemzése, támogatása, oktatása, hazai és nemzetközi bemutatása és a magyar művészek képviselete. Az MMA-t legfeljebb 200 rendes tag, valamint levelező, pártoló és tiszteletbeli tagok alkotják. A köztestület 100 millió forint állami támogatást kap, székhelye a hamarosan elkészülő, felújított Vigadóban lesz. A Makovecz Imre által vezetett magánszervezetet, az MMA-t már korábban beleírták az alkotmányba és a Magyar Tudományos Akadémiával (MTA) egyenlő súlyú szervezetté tették. Az MTA hivatalos művészeti szervezete, a Széchenyi Irodalmi és Művészeti Akadémia (SZIMA) vezetése ezután lemondott.

Időközi választás: nem lesz részvételi küszöb

Az országgyűlési képviselők halála vagy mandátumról való lemondása után tartott időközi választásokon általában alacsony a részvétel. Ezek a választások eddig csak akkor voltak érvényesek, ha az első fordulóban a választásra jogosultak 50 százaléka, a másodikban 25 százaléka részt vett. Emiatt sok időközi választást meg kellett ismételni, ami jelentős többletköltséget okozott, és hosszabb ideig betöltetlenül maradt a mandátum. Kósa Lajos és Pálffy István indítványa alapján az időközi választásokat már nem kötik részvételi küszöbhöz.

Mindegy, hogy hányan mennek el az első fordulóban, az a jelölt lehet képviselő, aki megkapta az érvényes szavazat több mint a felét. Ha egyik jelölt sem kapta meg a szavazatok több mint felét, a második fordulóban azok indulhatnak, akik az első fordulóban legalább 15 százalékot értek el. Ha nincs legalább három ilyen jelölt, akkor az első fordulóban a legtöbb szavazatot elért három jelölt mehet tovább. Képviselő így a második fordulóban az a jelölt lesz, aki a legtöbb érvényes szavazatot kapta. Kósa Lajos zárószavás előtt módosító indítványa a második választási forduló érvényességi küszöbének eltörlését az egységes joggyakorlat érdekében az általános választásokra, valamint a területi listás választásra is kiterjesztette. Ezt a kiterjesztést azonban pusztán az egységes joggyakorlat érdekében teszik, 2014-től ugyanis megváltozik a választási rendszer.

Vagyonnyilatkozatot tesz az államfő

A jövő évtől hatályba lépő új alaptörvényhez kellett igazítani a köztársasági elnök jogállását és javadalmazását. A 2012. január 1-jén életbe lépő sarkalatos törvény nem változtat a köztársasági elnök és a volt államfők javadalmazásán. A köztársasági elnök havi tiszteletdíja a köztisztviselői illetményalap (38 650 forint) harminckilencszerese, azaz bruttó 1 507 350 forint. A törvény előírja az államfőnek, hogy az országgyűlési képviselőkével azonos vagyonnyilatkozatot tegyen, amelyhez köteles csatolni családtagjai nyilatkozatát is. A köztársasági elnök köteles igénybe venni a rezidenciát, két autót használhat, egyet személyes, egyet hivatali célokra. Halála esetén özvegye, illetve örököse egy összegben hathavi tiszteletdíjának megfelelő összeget kap. A törvény szerint a volt államfők is megkapják a mostani köztársasági elnöki tiszteletdíjat. Ők is használhatnak autót sofőrrel, két fős titkárságuk lehet, kérelmükre megfelelő lakást kaphatnak, amelyet haláluk után özvegyük is fenntarthat.

Aki nem megy közmunkára, nem kap pénzt

A kormány közfoglalkoztatási törvénycsomagjának legfontosabb eleme az új közmunkaprogram. A programban 200-300 ezer ember "aktivizálódhat". Az álláskeresési járadékot az eddigi 270 helyett legfeljebb 90 napig folyósítják majd. Az eddig inaktívak mozgósítását elsősorban az biztosítja, hogy aki nem fogadja el a felajánlott közmunka-lehetőséget, az elveszti a jogosultságot a foglalkoztatást helyettesítő támogatásra. A közmunka helyszíne akár háromórányi utazásra is lehet a közmunkás lakhelyétől, sőt, ezt meg is haladhatja, ebben az esetben azonban a foglalkoztatónak szállást kell adnia. Akit kirúgnak a közmunkáról, az elveszíti a segélyjogosultságát.

A határozott időre foglalkoztatott közmunkásokat az eddigi hírek szerint állami nagyberuházásokon, stadion- és gátépítéseknél alkalmaznák, legalább négyórás munkaidőben. Ez egyben azt is jelenti, hogy szociális jogosultságok megőrzése érdekében a négyórás közmunkát is el kell fogadni. Ilyenkor a bér 30-40 ezer forint között alakul, de problémát jelenthet az is, hogy a közmunka mellett lehetetlen jól fizető idénymunkát vállalni. Az álláskeresési támogatásra fordított összeg csökkentése a kalkulációk szerint mintegy 10 milliárd forinttal javítja a költségvetés egyenlegét.

Mivel a törvénycsomagban nincs nyoma, hogy a közmunkaprogram keretében az állam termelőeszközökre is költene, a közmunkások munkaintenzív foglalkoztatásáról, lényegében kubikolásról lesz szó. A törvénycsomag részeként, a szociális törvény módosításával az önkormányzatok számára lehetővé teszik, hogy a segélyjogosultságot az érintettek kertjeinek, udvarainak tisztaságához kössék. A szociális juttatások és járadékok állami elvárásokhoz kötésének szemlélete a teljes törvénycsomagot áthatja, és a csomagot éppen emiatt a nevelési célzata miatt érték a leghevesebb támadások. A törvény legtöbb rendelkezése szeptember 1-jén lép hatályba.

Kirúgásokat hozhat a bérkommandó

A parlament elfogadta a bérkommandó-törvényt (pdf formátumban itt, az előzményekről bővebben itt). A jogszabály alapján nem indulhat közbeszerzésen és elveszíti az állami támogatásokat az a vállalkozás, amelyik nem kompenzálja az adóváltozások veszteseit. Ilyenből jó sok van, mert a januártól hatályos szja-átalakítás csak a bruttó 300 ezer forint fölött keresők bérét emelte meg. Magyarán, mindenki, aki papíron ennél kevesebbet kap (mintegy nyolcszázezer-egymillió munkavállalóról van szó), fizetésemelésre számíthat, elméletileg. Hogy pontosan mekkorára, azt a kormány rendeletben határozhatja meg.

Ha a cégek nem a kormány elvárásai szerint viselkednek, a fenti retorziókon túl fölkerülnek egy interneten elérhető szégyenlistára, elesnek a részmunkaidős foglalkoztatáshoz kapcsolódó állami támogatásoktól, illetve a pályakezdők foglalkoztatására vonatkozó kedvezménytől is. Szakértők szerint a következő időszakban megszaporodnak a munkavállalók bérkompenzációra vonatkozó panaszai, a munkáltatók pedig, hogy a büntetéseket elkerüljék, munkahelyeket fognak összevonni és leépítésekbe kezdenek, hogy az így megspórolt pénzből tudják a kormány diktátumát teljesíteni. A törvény alapján a munkaadók 2012 januárjától két évig, 2014 januárjáig vegzálhatók.

Négy helyett egy ombudsman és két helyettes

Az új alaptörvény egységes ombudsmani rendszert alakított ki, a mostani négy országgyűlési biztos helyett egy ombudsman lesz, az alapvető jogok biztosa. Két helyettese foglalkozik a jövő nemzedékek érdekeinek, illetve a Magyarországon élő nemzetiségek jogainak védelmével. Az alapvető jogok biztosát és két helyettesét az országgyűlés választhatja meg kétharmados többséggel hat évre. Az ombudsman a jövőben nem csak állami szerveknél, hanem például bankoknál, cégeknél is eljárást indíthatna súlyos alapjogsérelem gyanúja esetén. Eljárást akkor indíthat a hatóságnak nem minősülő szervezeteknél, ha olyan súlyos alapjogsérelem gyanúja merül fel, amely nagyobb csoportokat érint. Ebben az esetben azonban a biztos vizsgálat lefolytatását például nem kérhetné, helyszíni ellenőrzést sem folytathatna, helyette felvilágosítást, tájékoztatást kérhetne. Megszűnik a korábbi adatvédelmi ombudsmani tisztség, egy másik törvénnyel viszont (lásd lejjebb) létrehozzák a Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóságot. Jóri András adatvédelmi biztos korábban keményen bírálta hivatala megszüntetésének tervét. Azt mondta: ez önmagában ellentétes az EU-s joggal.

250 milliárdot zárolnak a költségvetésben

Az elfogadott törvénymódosítás indoklásában a kormány elismeri, hogy a szigorra azért van szükség, mert bizonyos adóbevételek elmaradnak a várttól, illetve néhány kiadás magasabb lesz, mint amekkorára tervezték. Emlékezetes, a Matolcsy György által vezetett Nemzetgazdasági Minisztérium (NGM) korábban a váratlan világgazdasági turbulenciákra hivatkozva indokolta a GDP egy százalékát közelítő tartalékolást. A spórolás a minisztériumi előirányzatoknál zárolást jelent, ebből 187 milliárdos megtakarítás adódik. Néhány költségvetési szervnél – például a fővárosi és megyei kormányhivatalok földhivatalainál, a Magyar Nemzeti Közlekedési Hatóságnál, a Magyar Bányászati és Földtani Hivatalnál - befizetést ír elő a változtatás, az állami pénzalapoknál pedig egyenlegjavítást és maradványtartási kötelezettséget rendelt el. A kormány takarékoskodást vár a Munkaerőpiaci Alapnál, a Médiaszolgáltatás-támogató és Vagyonkezelő Alapnál pedig tartalékképzést rendelt el. Spórolás vár többek között az Állami Számvevőszékre, a bíróságokra és a Magyar Tudományos Akadémiára is, a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete pedig a tervezettnél 2,5 milliárd forinttal többet kell befizessen az államkasszába.

Az idei költségvetésről tavaly decemberben Naszvadi György, a Nemzetgazdasági Minisztérium államháztartásért felelős államtitkára a Heti Válasznak úgy nyilatkozott: "Egyet biztosan mondhatok: a 2011-es költségvetés sokkal jobb lesz, mint az idei. Bevételi és kiadási oldala egyaránt megalapozottabb, mint amilyenekhez az elmúlt években hozzászokhattunk. Csak a szokásos kisebb kockázatok vannak benne. Az adóbevételek terén csupán apróbb eltérésekre számítunk, és a kiadási oldalon sem érhet minket derült égből villámcsapás."

Ingatlanosok Luxemburgja épül

Elfogadták a szabályozott ingatlanbefektetési társaságokról (szit) szóló jogszabályt is. A változás kissé bonyolult, de fontos újításokat takar. A lényege, hogy az ingatlanfejlesztők és ingatlanberuházók társaságként mentesülnek a helyi adók és a társasági adó megfizetése alól, ha saját tulajdonban álló ingatlannal adásvételi, bérbeadási, üzemeltetési, ingatlankezelési vagy vagyonkezelési tevékenységbe kezdenek. Az adómentesség feltétele, hogy szit csak tőzsdén jegyzett és nyilvánosan működő részvénytársaság lehet (ez élénkítheti a tőzsdét is), viszont komoly belépési korlátot jelent, hogy szit-alapításhoz legalább 10 milliárd forintos kezdőtőke kell (Veres János volt pénzügyminiszter ezt hárommilliárd forintra mérsékelte volna, de a módosító elbukott).

Fontos megkötés az is, hogy a részvények legalább negyedét kisrészvényeseknek kell birtokolnia. A tervezet azt is kimondja, hogy a szitek a nyereségüket (amit alaposan megdob az adómentesség) nem tarthatják a cégben, ennek 90 százalékát minden évben osztalék formájában ki kell fizessék a tulajdonosaik között. Erre lényegében azért van szükség, hogy az extraprofitból valamit az állami is lásson (az osztalék idén januártól 16 százalékos kulccsal adózik).

A kormány arra számít, hogy a szitek felpörgetik az ingatlanpiacot, illetve az adó- és illetékkedvezmények becsatornázzák a költségvetésbe az offshore struktúrákon keresztül most elszivárgó ingatlanpiaci profitokat. Az intézkedés tipikus esete lehet annak, hogy az alacsonyabb adóterhelés fehérítő hatásaként nő az adóalap, így alacsonyabb adókulcs mellett is több adó csorog be az államkasszába, mint a korábban.

Az eredeti törvényjavaslathoz képest két fontos változás került az elfogadott jogszabályba. A legfontosabb két változás (pdf) (amivel tényleg regionális központ lehetünk), hogy az egyes beruházásokat lebonyolító, a szitek által létrehozott projektcégek nem csak belföldi gazdasági társaság lehetnek, illetve, hogy a szitek külföldi ingatlanokba is fektethetnek majd. Az eredeti tervek szerint adómentesség csak a belföldi befektetések után járt volna, a módosítással azonban sok külföldi befektetőt csábíthatunk ide, akik nem magyarországi projektekben gondolkodnak, adózni mégis itt fognak. Egy másik módosító elveszi a sziteknek eredetileg beígért illetékkedvezményt, arra hivatkozva, hogy ez idegen az illetékek rendszerétől, illetve, hogy így is épp elég adókedvezményt kapnak a cégek. Egy másik, zárószavazás előtt benyújtott módosító az illetéket 2 százalékban határozza meg. (A kormány a szokásos trükkel élve a zárószavazás előtt a törvényhez csapott egy oda nem illő módosítót, ami a nyugdíjpénzek elszámolását pontosítja.)

Szigorították a médiatörvényt

Rogán Antal és Puskás Imre előterjesztésére salátatörvényben módosították a tavaly decemberben elfogadott médiatörvényt (médiaszolgáltatásokról és a tömegkommunikációról szóló törvény), a sajtószabadságról és a médiatartalmak alapvető szabályairól szóló törvényt, az elektronikus hírközlésről szóló törvényt, a Nemzeti Audiovizuális Archívumról szóló törvényt, illetve a közigazgatási hatósági eljárásról, a műsorterjesztés és digitális átállás szabályairól szóló és a polgári perrendtartásról szóló törvényt. A legfontosabb változások:

  • a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóságnak (NMHH) fizetendő díjak és bírságok adók formájában behajtható köztartozásnak minősülnek, a frekvenciapályázatokon a jövőben nem indulhatna, akinek tartozása van
  • az NMHH elnökének és elnökhelyettesének távozásuk esetén a 12 havi nettó jövedelmüknek megfelelő kártalanítás járna a rájuk vonatkozó egyéves elhelyezkedési tilalom miatt
  • a médiatanács évente dönthet arról, hogy hány közszolgálati rádióadó és televíziós csatorna működjön
  • csak a jogsértő tartalom közzétételétől számított 3 hónapon belül lehet majd kezdeményezni hatósági eljárást, a médiahatóság hivatalból csak a jogsértő tartalom közzétételétől számított 1 éven belül indíthat eljárást
  • pontosították, hogy a rádiókban a zenére fordított évi teljes műsoridő 35 százalékában kell magyar műveket sugározniuk, a magyar zenei műsorszámok éves átlagban legalább 25 százalékának öt évnél nem régebbinek kell lennie
  • ezután nemcsak a reklámok, hanem a műsorelőzetesek hangereje sem lehet nagyobb, mint a környező műsorszámoké
  • a gyűlöletkeltő és kirekesztő tartalmak tilalmánál egyértelműen csak az egyes csoportokat, közösséget sértő tartalmakat tiltják (a szövegben eddig a személyek szó is szerepelt, de ezt most kivették a törvényből)
  • a médiaszolgáltatók mellett ezután a műsorterjesztőknek is kell olyan technikai megoldásokat alkalmazniuk, amelyekkel korlátozzák a kiskorúakra káros tartalmakat
  • az újságírókat az NMHH nem, csak a bíróság vagy a nyomozó hatóság kötelezheti  forrásaik felfedésére a nemzetbiztonság és a közrend védelme, bűncselekmények elkövetésének felderítése vagy megelőzése érdekében
  • a médiahatóság elnöke rendeleteket alkothat a frekvenciafelosztás és a frekvenciasávok felhasználási szabályairól, valamint a frekvenciahasználati jog átruházásának szabályaról
  • a szolgáltatónál térítésmentesen le lehet tiltatni emelt díjas szolgáltatásokat vagy meghatározott típusú számokra kezdeményezett kimenő hívásokat, a szolgáltató köteles biztosítani az egyes emelt díjas szolgáltatások előzetes tiltását és a tiltás díjmentes feloldását az előfizetők kérésére
  • a nyilvános elektronikus hírközlési szolgáltatást nyújtó szolgáltatók a fogyasztókkal legfeljebb 24 hónapra szóló szerződést köthetnek, illetve a szolgáltatók lehetővé teszik az előfizetőknek maximum 12 hónapos szerződések megkötését

Chipsadó szeptember 1-től

Szeptember elsejétől sújtja a népegészségügyi termékadó, ismertebb nevén a chipsadó a törvényhozók által egészségtelennek minősített, előre csomagolt ételeket, ami egyes termékek árát akár 50-60 százalékkal is növelheti. Hogy ezeket mi alapján válogatták ki, és miért csak az előrecsomagolt termékekre vonatkozik a törvény, nem derült ki az előterjesztésből. Energia- és üdítőitalok, csomagolt édességek és a jégkrémek, étkezési porok és sós snackek között még a must is rajta van azon a listán, amit népegészségügyi okokra hivatkozva formálisan - a dohánylobbi által átvert jövedékiadó-emelés elhalasztását egyébként megszavazó - fideszes képviselők kezdeményeztek. Az utolsó pillanatban, zárószavazás előtti módosító javaslatként elfogadták a fideszes Ágh Péter javaslatát, amely az ételízesítőknél a kilónkénti 500 forint helyett 200 forintra csökkenti az adót.

A chipsadót a gyártónak kell megfizetnie, abból idén 5 milliárd, 2010-től évi 20 milliárd forintos bevételt várnak az előterjesztők. A költségvetésbe befolyó pénzt egészségügyi célokra kell költeni, egy felmérés szerint azonban húszmilliárd forint csak például néhány ezer forintos béremelésre elég az egészségügyben. Ágazati szereplők és elemzők azt mondják, akár már idén több gyár bezárását és számos munkahely elvesztését eredményezheti a százmilliárdos nagyságrendű piaci szektort húszmilliárddal terhelő törvény, ami főként a magyar vállalkozásokat sújtja (akik, ha Brüsszel rábólint, iparűzési adókedvezményt kapnának cserében). Elemzések szerint a chipsadó hatására csökkenhet az egészségtelennek nyilvánított termékek forgalma, így az azokból származó áfabevétel is, de nem biztos, hogy a fogyasztásuk tényleg csökken, mert nőhet azok a magánimportja és a feketegazdaságban értékesített termékek aránya.

Egyszerűbb közbeszerzési törvény

Elfogadta a parlament hétfőn a Széll Kálmán-terv tavaszi bemutatásakor megígért új közbeszerzési törvényt, a jogszabály ősszel lép hatályba. A törvény a kormányzati szándékoknak megfelelően egyszerűsíti, gyorsítja és rugalmasabbá teszi az eljárásokat, sőt, a szakértők szerint túl rugalmassá is, amivel az eddiginél nagyobb teret enged a közbeszerzési korrupciónak. Bár az utolsó pillanatban felülírták azt a sokat kifogásolt javaslatot, hogy a közbeszerzési vitákban első fokon eljáró döntőbizottság tagjai kormányhivatali alkalmazottak legyenek - az újonnan létrejövő Közbeszerzési Hatóság az országgyűlésnek alárendelt intézmény lesz -, a jogszabálynak így is több aggályos pontja maradt.

Ezt jól érzékelteti, hogy az előterjesztéshez száznál több módosító javaslatot nyújtottak be. Ilyen például az, hogy a most megalkotott törvény csak egy keretjogszabály, nagyon fontos részletkérdéseket kormányrendelet szabályoz majd. A törvény értelmében hirdetmény közzététele nélküli tárgyalásos eljárást lehet indítani legalább három ajánlattevő meghívásával, ha a beszerzés becsült értéke nem éri el a törvényben meghatározott szintet, miáltal ezekben az eljárásokban lényegében megszűnnek az átlátható közbeszerzések. A törvény feljogosítja uniós értékhatárokat el nem érő beszerzések esetén az ajánlatkérőket önálló eljárási szabályok kialakítására, így négy eljárásból nagyjából háromban az ajánlatkérők kedvük szerint alakíthatnak bizonyos szabályokat. A kkv-k részvételét támogatná, hogy az ajánlatkérő a közbeszerzési eljárásban való részvétel jogát fenntarthatja bizonyos árbevételt el nem ért cégeknek - szakértők szerint ez csak arra jó, hogy ügyeskedésre késztesse a pályázókat.

Kedvezmény a fontos vállalatoknak

Elfogadta a parlament azt a Rogán Antal nevét viselő törvényjavaslatot, amely a csődtörvény módosításával lehetővé teszi, hogy különleges elbírálást kapjanak a kormány által nemzetgazdasági szempontból kiemeltnek minősített vállalatok; a törvényt a hatályba lépésekor már folyamatban levő csődeljárásoknál és felszámolásoknál is alkalmazni kell bizonyos feltételek esetén. Hogy kik kerülhetnek a kivételezetti körbe, rugalmasan szabályozzák, lényegében bármely olyan cég, amelyről a kormány egy rendeletben kimondja, hogy nemzetgazdasági stratégai szempontból kiemelt jelentőségű tevékenységet folytat. A törvény elvileg gyorsabb, átláthatóbb és egységesített csőd- vagy felszámolási eljárást biztosít ezeknek a vállalatoknak, amely során a felszámolóbiztos vagy a csődgondnok egy állami nonprofit cég lesz.

Az elfogadása előtt a jogszabály tervezetét értékelők számos ponton kritizálták az elképzelést. Egyfelől azért, hogy objektív döntési kritériumok híján a kormány diszkrecionális döntési lehetősége visszaélésekre adhat lehetőséget. Az állami csődgondok vagy felszámolóbiztos kinevezése is aggasztó, a fizetési nehézségekkel küzdő cégek egyik legnagyobb hitelezője ugyanis az elmaradó adó- és járulékbevételek miatt maga az állam, vagyis ezeknél a cégeknél a felszámolást lényegében az egyik és gyakran a legnagyobb hitelező végzi el. Cégjogi szakértők szerint a sebtében átvert törvényt egy bizonyos cégre szabhatták, ám arról csak találgatások vannak, mely vállalkozásról lehet szó.

Tizennégy egyházat ismer el az országgyűlés

A sarkalatos egyházügyi törvény tervezetét KDNP-s képviselők nyújtották be. Indoklásuk szerint a Németh-kormány idején elfogadott, 1990-es egyházügyi jogszabály túl nagyvonalú volt. Ennek tudható be, hogy ma legalább 350 egyház működik, és több esetben visszaéltek az egyházak alapításával.

A törvény eredetileg három kategóriába sorolta volna az egyházakat és felekezeteket, de ezt az utolsó pillanatban jelentősen megváltozatták. Eredetileg az "elitcsoport" a "bevett és elismert" egyházak közé a 116 évvel ezelőtti, 1895-ös egyházügyi törvény által meghatározott egyházak kerültek volna: a katolikus, református, evangélikus egyházak és a zsidó felekezetek mellett az unitárius, a baptista és az ortodox egyházak. A második kategória a jelentős közcélú tevékenységet ellátó egyházaké lett volna, itt mások mellett a Hit Gyülekezete, a Magyar Metodista Egyház és a Krishna-tudatúak voltak felsorolva, összesen nyolc egyház. A harmadik kategóriába az országos lefedettségű, illetve világvallásokhoz kötődő, jelentős nemzetközi kapcsolatokkal rendelkező egyházak kerültek, összesen 23-an (például mormonok, iszlám közösség, Jehova tanúi, örmény egyház). A többi egyháznak újra kellett volna regisztráltatnia magát.

Hétfőn este a zárószavazás előtt  az alkotmányügyi bizottság alapvetően megváltoztatta a törvény szövegét. Eszerint az országgyűlés csak 14 egyházat és felekezetet ismer el automatikusan: ebbe a körbe a korábbi elismert, történelmi egyházak közé bekerült a Hit Gyülekezete is. A többi vallási közösséget nem nevesítik és nem kategorizálják. Ezek nyilvántartásba vételéről a Fővárosi Bíróság helyett az országgyűlés dönthet, kétharmados többséggel. A nyilvántartásba vételi kérelem kritériumai közül törlik a legalább ezer tagot. A kérelmet az egyházakkal való kapcsolattartásért felelős miniszternek kell benyújtani, aki azt az Országgyűlés elé terjeszti.

A kivételezett státuszú egyházak különböző privilégiumok révén az ország oktatási és kulturális közéletének a többi egyháznál jóval befolyásosabb szereplői lesznek. Ez a kritikusok szerint egyrészt a vallásszabadság korlátozását jelenti, ugyanakkor a hitéleti elvek állami vizsgálata és az egyes egyházakkal igen szorosra fűzött intézményes kapcsolat sérti az állam és az egyházak különválasztásának alkotmányos alapelvét.

Két év börtönt kaphatnak a sporthuligánok

A sporthuliganizmus elleni fellépés jegyében öt törvényt (a sportról, a rendőrségről, a büntető törvénykönyvről, a szabálysértésekről, a személy- és vagyonvédelmi, valamint a magánnyomozói tevékenység szabályairól szóló törvényt) módosított a parlament. A sportrendezvények rendjének megbontása szabálysértésből bűncselekménnyé válik. Szeptembertől akár két év szabadságvesztéssel is büntethetik azokat, akik megzavarnak egy sportrendezvényt, bemennek a nézők által elzárt területre, a pályára vagy oda bármit bedobnak. Három évig terjedő büntetés jár, ha a rendbontást csoportosan, felfegyverkezve vagy különös visszaesőként követik el. Az elkövetők őrizetbe vehetők, előzetes letartóztatásuk elrendelhető. A rendőrség bírságot is kiszabhat, ami 200 ezer forinttól 2 millió forintig terjedhet.

Ha valaki randalírozik egy sportrendezvényen, annak adatai bekerülnek az egységes sportrendészeti nyilvántartásba, ez alapján kitilhatják a rendezvényekről. 2012. július 1-től minden kiemelt kockázatú NB I-es labdarúgó-mérkőzésen kötelező lesz a stadionokban a beléptető rendszer használata és a névre szóló jegyértékesítés, így a kitiltott szurkolók nem is juthatnak be a mérkőzésekre. A jövőben a sportrendezvényre utazáskor vagy az onnan való távozáskor elkövetett jogsértés is járhat kitiltással. A sportrendezvény rendezője jogot kap arra, hogy a rendvényről eltávolított rendbontót a rendőrség kiérkezéséig három órán keresztül visszatartsa. Kötelezővé teszik a biztonsági referensek alkalmazását.

Fegyveres és fegyver nélküli katonai szolgálat

Az új alaptörvény miatt volt szükség a honvédelemről és a Magyar Honvédségről, valamint a különleges jogrendben bevezethető intézkedésekről szóló törvény elfogadására. A törvény a honvédelem alapjait, a Magyar Honvédség működését és a rendkívüli intézkedéseket írja le. Bár általános hadkötelezettség továbbra sincs, az alaptörvény szerint rendkívüli állapot vagy az Országgyűlés döntése szerint megelőző védelmi helyzetben a nagykorú, magyar állampolgárságú férfiak katonai szolgálatot teljesítenek, illetve lelkiismereti alapon fegyver nélküli szolgálatot.

A honvédelmi törvény olyan szabályokat határoz meg, hogy az utóbbi lehetőséggel senki ne élhessen vissza. Ha a lelkiismereti okra való hivatkozás alaptalan, azaz nem függ össze “a kérelmező személyiségét meghatározó valamely lényeges vallási, erkölcsi vagy egyéb természetű meggyőződéssel”, elutasíthatják a kérelmet. Megszűnik a polgári szolgálat lehetősége. Ezt az alaptörvény sem teszi lehetővé, és a honvédelmi törvény is csak csak fegyveres vagy fegyver nélküli szolgálatot nevesít.

Nem hívható be katonai szolgálatra - mások mellett - az, aki 18 évesnél fiatalabb, aki katonai szolgálatra alkalmatlan, aki legalább három kiskorú gyermek eltartásáról gondoskodik, aki gyermekét egyedül neveli és az, aki betöltötte 40. életévét.

Megváltozik a megyei védelmi bizottságok vezetése, amelynek rendszere az előterjesztők szerint nem volt hatékony. Ezeket a testületeket a megyei közgyűlések elnökei helyett a jövőben a kormánymegbízottak vezetik. A honvédség két új feladatot is kap: közreműködik a közmunkaprogramok irányításában, illetve feladata lesz a katonasírok, emlékművek, emlékhelyek gondozása (egy decemberi törvénymódosítás a hopnvédség feladatává tette a Szent Korona és a hozzátartozó egyes nemzeti kincsek őrzését és védelmét is).

Hatóság védi a személyes adatokat

A kormány által benyújtott új információs önrendelkezési és információszabadság-törvény az 1992-es adatvédelmi törvény helyébe lép. Elődjével ellentétben az új jogszabály egésze nem kétharmados, az Alaptörvény csak a Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóság létrehozásáról szóló szabályozás elfogadását köti minősített többséghez. Miután megszűnik az adatvédelmi ombudsman intézménye, feladatait részben ez a hatóság veszi át. A hatóság a jövőben akár tízmillió forintig terjedő bírsággal is sújthatná a személyes adatokkal visszaélőket. Pozitívum, hogy az új jogszabály szerint kétség esetén minden adatkezelési művelet esetén azt kell vélelmezni, hogy ahhoz az érintett nem járult hozzá.

Az adatkezelésre és az adatnyilvánosságra vonatkozó szabályozás változásai összességükben mégis az állami és az üzleti szféra érdekeit szolgálják az állampolgár és a nyilvánosság rovására. Ez nemcsak abból fakad, hogy a törvény által szabályozott alapjogi védelmet gyengítő jogszabályokat az eddiginél könnyebben lehet megváltoztatni, hanem a jogszabály konkrét rendelkezéseiből is. Változik a közérdekű adatok törvényi definíciója: a nem közvetlenül közfeladatok ellátására fordított közpénzek sorsára vonatkozó információk nem lesznek nyilvánosak. Az átláthatóság csökkenése növeli a korrupció lehetőségét. Az új törvény lehetővé teszi a személyes adatoknak az érintett hozzájárulása nélküli kezelését, ha a hozzájárulás megszerzése lehetetlen vagy aránytalanul sokba kerül. Sőt, a személyes adatot tovább lehet kezelni vagy akár el is lehet adni még akkor is, ha az érintett visszavonta az adat kezeléséhez adott hozzájárulását.

Változik a földtörvény

A haszonbérletet, a családi gazdaság fogalmát és a pályázat nélküli földalapi földvásárlást is szabályozza az a több földügyi törvényt módosító javaslat, amelyet hétfőn fogadott el az országgyűlés. Az új szabályok szerint a Nemzeti Földalap csak versenyeztetéssel adhat el földet. A módosítás kiveszi az általános szabály alól például az állami cégeket, így az állami gazdaságok jogutódait is. A földalapi pályázat kijátszható volt azzal, hogy akinek a földre elővásárlási vagy előhaszonbérleti joga van, az nem pályázik, hanem a győztes pályázóval szemben él ezzel a jogával. Ezt zárja ki a módosítás. A földalap kötelezettsége lesz, hogy a pályáztatásnál a családi gazdaságokat erősítő feltételeket határozzon meg. Maga a törvény is tesz hasonló kikötést, amikor például nemcsak közeli, hanem távolabbi hozzátartozó is ajándékozhat földet a mezőgazdasági termelőnek.

Szintén a családi gazdaságot erősíti az a szabály, amely a családi gazdálkodó körébe beveszi annak a testvérét is. A gazdálkodó elhalálozásával így a testvér is továbbviheti a családi gazdaságot. Ha egy közös tulajdonban lévő föld egyik tulajdonostársa akarja eladni a maga tulajdoni hányadát, elővásárlási joga van a többi tulajdonostársnak, és ha ők nem élnek ezzel, csak akkor vásárolhatja meg idegen a földet. A módosítás az államot azonos sorba helyezi a tulajdonostárssal. Új szabály, hogy a kisajátítással állami tulajdonba került földet is a Nemzeti Földalapba kell helyezni. Ennek az a magyarázata, hogy természetvédelemre, vízgazdálkodásra és erdőtelepítésre is sajátítható ki föld.