Ősszel 63 törvénnyel írják át az országot

2011.08.15. 21:51
Nem csökken a kormány törvényalkotási kedve. Az első év hatalmas lendületét nem töri meg a nyári szabadság, ősszel 63 törvényjavaslat elfogadtatását tervezi a kormány. Az új alkotmány hatályba lépése előtt még 28 sarkalatos törvényt el kell fogadni, ezek közül 13 nem is szerepel a tervben, amely így még bővülhet is. Ősszel tárgyalnak az új Munka törvénykönyvéről, az önkormányzati, a közoktatási, a választójogi törvényről, a polgárőrségről szóló és az elektronikus ügyintézést szabályozó jogszabályokról is.

A miniszterek szeptemberben újra feltűrik az ingujjukat, és csak az első évhez mérhető tempójú jogalkotásba kezdenek, legalábbis a parlamentnek benyújtott törvényalkotási program szerint. A törvényalkotási programot Kövér László házelnöknek benyújtó Semjén Zsolt általánosügyi miniszterelnök-helyettes indoklása szerint a csomag feszességét maga a kormányprogram, illetve az új alkotmányban, az Alaptörvényben megfogalmazott kívánalmak végrehajtása, ráadásul uniós tagságunkból fakadó kötelezettségeink teljesítése indokolja. A 63 törvényjavaslat közül 27-et nagy "terjedelmű szabályozásnak" minősít a benyújtott dokumentum. Tekintsük át részletesen, mire számíthatunk szeptembertől decemberig. A címekre kattintva részletesebb információkat olvashat.

Szeptember

1. A népszavazás kezdeményezéséről szóló törvényjavaslat

A törvényalkotási program nem tréfadolog, a kormány egyből jelzi benne, hogy nem pimf kis törvényekkel telik majd az ősz. 2012. január 1-én hatályba lép az új alkotmány, addig 32 sarkalatos törvényt kell megalkotnia a parlamentnek, ezek közül eddig négy készült el, két másikat nyújtottak be. Ilyen a népszavazás kezdeményezéséről szóló is. A tervezet (innen letöltheti .pdf formátumban) sok újdonságot nem tartalmaz. Kötelezően elrendelendő népszavazáshoz a jövőben is kétszázezer aláírásra lesz szükség, százezernél több, de kétszázezernél kevesebb aláírás esetén a parlament dönt a népszavazás kiírásáról. A törvény emellett meghatározza, mely kérdésekben kötelező helyi népszavazást tartani, például ha egy lakott területrészt átadna vagy elcserélne egy önkormányzat egy másikkal.

Szigorítanák viszont a népszavazás eredményességi feltételeit. A jelenlegi szabályozás szerint a népszavazás eredményes, ha a választópolgárok legalább egynegyede igennel válaszolt a feltett kérdésre - már amennyiben az elutasító szavazatok száma nem haladja meg ezt. A jövőben feltétel lesz, hogy a választópolgárok több mint fele érvényesen szavazzon, és az érvényesen szavazó választópolgárok több mint fele azonos választ adjon.

2. A kulturális örökség védelméről szóló 2001. évi LXIV. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat

A kulturális örökséget védeni kell, és bár eddig is védve volt, kormányunk szerint az eddigi szabályozás nem elegendő a szabályozás által elérni kívánt cél megvalósulásához, ezért pontosítani szükséges "a történeti és nemzeti emlékhelyekre vonatkozó fogalmakat", illetve az "emlékhelyek kezelésére vonatkozó főbb elemeket". A lényeg, hogy a jövőben az államigazgatás jelöli majd ki az emlékhelyeket (.pdf).

3. A katasztrófavédelemről és a hozzá kapcsolódó egyes törvények módosításáról szóló törvényjavaslat

A katasztrófavédelem nemzeti ügy. Olyannyira az, hogy ezt a kormány rögtön "a katasztrófavédelemről és a hozzá kapcsolódó egyes törvények módosításáról" nevet viselő, valójában teljes egészében új és sarkalatos törvényjavaslat (.pdf) 1. paragrafusának (1) cikkében ki is nyilvánítja. A törvénytervezetből arra következtetünk, hogy a kormány felkészült az adó- és vámkatasztrófák kezelésére is, amennyiben a Nemzeti Adó- és Vámhivatal is egyike a katasztrófák elhárításában szerepet játszó intézményeknek. A törvény újdonsága, hogy immár szabályozottan lehet veszélyhelyzetnek minősíteni a katasztrófák utáni helyreállítás időszakát, mely idő alatt a kormány akár államosíthat is magánvállalkozásokat.

4. Az állatok védelméről és kíméletéről szóló törvényjavaslat

A kormány eddig rendeletben szabályozta a veszélyes vagy veszélyesnek minősített kutyák tartását, de az Alkotmánybíróság szerint ez jogbizonytalanságot okozott, ezért 2010. szeptember 30-i hatállyal megsemmisítette. Hogy október 1-től ne lehessen teljesen szabályozatlanul kutyát tartani, a kormány most törvényben rendezi a kérdést.

5. Törvényjavaslat a hadisírok és a hősi emlékművek védelméről

A kormány úgy tapasztalta, hogy bár a hadisírok és hősi emlékművek gondozásáról a Genfi Egyezmények, kétoldalú kormánymegállapodások és a temetkezési törvény is rendelkezik, a szabályozás nem elég koherens, így ezt a területet egy törvényben újraszabályozza.

6. Törvényjavaslat a gyümölcsös ültetvények, illetve az ültetvényeknél kisebb, gyümölcsfával betelepített területek összeírásáról

A hatályos rendelkezések szerint legkésőbb 2012-ben újra össze kell írni a gyümölcsös ültetvényeket. Ehhez személyes adatokat is érintő adatátvételre lesz szükség, így a kormányban felmerült az igény a hatályos törvény kiegészítésére.

7. Törvényjavaslat a kereskedelmi és iparkamarákról

A kormány szerint bizonyos köz- és közigazgatási feladatok hatékonyabban láthatók el önkormányzati keretek között, így ezeket - például az engedélyezést, szakképzést, bejelentést, nyilvánosságra hozatalt, etikai szabályok érvényesítését - a kamarákhoz utalnák, melyeknek még a jogosítványait is erősítenék a gazdaság fejlesztése érdekében.

8. Törvényjavaslat a vidékfejlesztési, agrár- és élelmiszergazdasági kamarákról

Azt gondolhatnánk, hogy a cél ez esetben ugyanaz, mint az előbb, pedig nem. A kormány ezen javaslatával az élelmiszerlánc minden résztvevőjét európai elvet követve integrálná egy, az élelmiszerlánc minden, gyakran ellenérdekelt résztvevőjének összérdekét reprezentáló köztestületbe.

Október

9. Törvényjavaslat a civil szervezetek működéséről és támogatásáról

Kormányunk meglátása szerint a civil szervezetek működése túlszabályozott, átláthatatlan, a jogszabályok nehezen alkalmazhatóak. A cél, hogy a kiszámíthatóság és a jogbiztonság követelményének eleget téve garantálják a civil szervezetek megalakulásának és működésének szabadságát.

10. Törvényjavaslat a közoktatásról

Javaslatból már több is készült, ezeket aztán a miniszterelnök rendre elégedetlenül dobta vissza. Őszintén bízunk benne, hogy a nemzeti együttműködés kormánya ezúttal képes lesz az együttműködésre, hogy aztán az új szabályozással értékalapra helyezze az oktatást, amely eddig nyilvánvalóan nem értékalapokon nyugvott, hanem mindenféle liberális elképzelésen. A javaslat mindenesetre csak a kereteket jelöli ki, nagy szabadságot adva ezzel a kormánynak arra, hogy a részletkérdéseket rendeleti úton szabályozza, elkerülve azt, hogy mindenféle parlamenti képviselők próbáljanak beleszólni ebbe a nemzet egészét komolyan érintő problémába.

A sokféle bedobott, cáfolt, majd visszavont ötlet után jelenleg annyi látszik, hogy három éves kortól kötelező lenne az óvoda, az alsó tagozaton a jövőben akár 30 perces órákat is lehetne tartani, a tankötelezettség korhatárát nem 15, hanem 16 éves korra szállítanák le, az érettségi előtt a diákoknak 50 órás közösségi szolgálatot kell végezniük, a nyári szünetet nem rövidítik le, az önkormányzatok helyett az állam lesz az iskolák valódi gazdája, a tanárok munkaterhelését pedig emelik: a heti 40 órás munkaidő 80 százalékát, 32 órát kell majd az iskolában tölteniük.

11. Törvényjavaslat a Magyar Köztársaság 2010. évi költségvetésének végrehajtásáról

A költségvetéseket nem csak elfogadni kell, de végre is kell hajtani. 2011. októberében igazán időszerű lesz már eldönteni, hogy végül is sikerült-e végrehajtani az előző évi költségvetést, amit amúgy több tucatnyi alkalommal módosítottak év közben, de még visszamenőlegesen is.

12. Törvényjavaslat a személyszállítási szolgáltatásokról

Ha azt gondolta, hogy a személyszállítást eddig egységes normarendszer szabályozta, tévedett. A személyszállítási szolgáltatásokat eddig külön jogszabályokba foglalt, heterogén rendszer szabályozta, most viszont megalkotják az egységes új normarendszert, ami még a kormánynak a közösségi közlekedés szervezeti és működési korszerűsítéséről szóló koncepciójával is összhangban lesz.

13. Törvényjavaslat a társadalmi szervezetek nyilvántartásáról

Az egy dolog, hogy a civil szervezetek szabadon alakulhatnak és működhetnek, de a szabadságból nem lehet szabadosság, így illő őket nyilvántartásba venni. A kormány célja, hogy ez mind a nyilvántartottak, mind a nyilvántartók számára hatékony elektronikus ügyintézésben történjen.

14. Törvényjavaslat az elektronikus ügyintézésről

Ez pedig azonnal felvet egy újabb problémát, az elektronikus ügyintézés szabályozását. A kormány "nagy terjedelmű szabályozásának" a célja, mi más, mint egy átfogó, keretjellegű normarendszer kialakítása, amely úttörő módon még a szolgáltatást igénybe venni akaró állampolgár igényeit is figyelembe venné. A kormány a mobiltelefont is az elektronikus ügyintézés eszközének tekinti, végül is az is árammal működik.

15. Törvényjavaslat a kollektív befektetési formákról

A kormány az új és korszerű szabályozással két EU-s és egy EK-s irányelvet ültet át a hazai jogrendszerbe.

16. Törvényjavaslat az illetékről és a hiteles tulajdonilap-másolat igazgatási szolgáltatási díjáról

A kormány átfogóan felülvizsgálja a tárgyi díjmentességi köröket.

17. Törvényjavaslat a géntechnológiai tevékenységről

Júliusban nem kis izgalmat okozott a magyar mezőgazdaságban, hogy génkezelt vetőmagot találtak néhány kukoricaföldön - az látszólag senkit sem érdekelt, hogy szójából szinte csakis génkezelt létezik már. A kormány némi spéttel októberben reagál, és akkor is azért, mert erre kötelezi egy 2006-ban elfogadott országgyűlési határozat és egy ugyanabban az évben született törvény.

18. Törvényjavaslat egyes büntető tárgyú törvények módosításáról

A kormány szerint a törvényeket az Alaptörvény választójogból kizártak körét meghatározó rendelkezéséhez kell igazítani. Az új alkotmány szerint "nem rendelkezik választójoggal az, akit bûncselekmény elkövetése vagy belátási képességének korlátozottsága miatt a bíróság a választójogból kizárt". Hogy ez alapján mit kell változtatni, azt nem tudjuk, szerencsére nem is mi vagyunk a kormány.

19. Törvényjavaslat a bírósági végrehajtással kapcsolatos jogszabályok módosításáról

A kormány lesújt a tartozást önhibából felhalmozó nemfizetőkre, hatákonyabbá akarja tenni a követelések behajtását, ezzel egyben fokozza a visszatartó erőt.

20. Törvényjavaslat a nemzetiségek jogairól

Az új alkotmány rendelkezései szerint a magyarországi nemzetiségek jogait és onkormányzataik megválasztásának szabályait sarkalatos törvénynek kell meghatároznia.

21. Törvényjavaslat a Munka Törvénykönyvéről

Kevés javaslat kavart nagyobb vihart a nyáron az új munkatörvénykönyv kiszivárogtatott részleteinél. A kormány indoklása szerint célszerű lenne a kötelező törvényi szabályozást arra a munkavállalói körre korlátozni, amely a munkavállalók garanciális érdekeit védi. Ez pedig a munkavállalás alsó korhatára, a napi és a havi munkaidő maximális értéke, valamint a kötelező szabadság mértéke lenne. Az új törvénykönyv számos eddigi garanciális elemet eltörölne - így csökkenne az éjszakai pótlék, egyszerűsödhetnek a felmondás szabályai. A kormány szerint ezeket a munkáltatók és a munkavállalók kölcsönös megállapodásai szabályozhatnák, így rugalmasabbá válna a foglalkoztatás és jogszerű kereteket kaphatnának az atipikus foglalkoztatási formák - a részmunkaidő, a távmunka, az otthoni munkavégzés.