Miért vallják magukat romának?

A 2001-es népszámlálás során 190 ezren vallották magukat romának, jóllehet még a legkonzervatívabb becslések is félmilliósra teszik ezt a számot, de a kompetens társadalomtudósok 6-800 ezer közötti becslésekkel dolgoznak. A nevesítetten a romák helyzetének javítását célzó állami programok és uniós támogatások tervezésekor azonban csak a hivatalos statisztikákra lehet alapozni, és a nagyságrendi statisztikai különbség miatt a rendelkezésre állónál is sokkal kevesebb forrást lehetett a célra költeni.

800 helyett 190 ezer

A tíz évvel ezelőtti népszámláláskor a válaszadók kizárólag egy nemzetiséghez tartozónak vallhatták magukat: ha valaki a roma rubrikába tette az ikszet, a magyar üresen maradt, de a kérdésre amúgy sem volt kötelező válaszolni. Az asszimilációs kényszer illetve a kisebbségekhez tapadó előítéletek távolítása miatt mindenesetre sok cigány mondta magát magyarnak.

Ennél azonban jóval prózaibb okok is közrejátszottak az irreális adatok születésében. A számlálóbiztosok kijelölése a helyi jegyző hatásköre, és 2001-ben a biztosok között csak elvétve voltak romák, akik az amúgy anonim összeírással kapcsolatos általános félelmeket eloszlathatták volna.

A romák körében, akik a többi kisebbségnél jóval gyakrabban tapasztalják a társadalmi előítéletek következényeit a hétköznapokban és az állami intézményekben (például önkormányzat, iskola, egészségügy), erősek az aggodalmak egy olyan, az állam nevében történő felméréssel szemben, aminek nem ismerik a célját, és nincsenek tisztában az önkéntesség és az anonimitás garanciáival (a kérdőívek szigorúan névtelenek, azokat a feldolgozás után megsemmisítik).

Az Ide tartozunk roma kampány, amit a Nyílt Társadalom Intézet Alapítvány (OSI) támogat, a civilek és az Országos Kisebbségi Önkormányzatok Szövetségének közös, a KSH által támogatott Sokszínű Magyarország című kampányának a része.

Sosem látott roma aktivitás

A népszámlálás két okból is különösen jó alkalom az OSI számára: a pontosabb statisztikák alapján a jövőben az állami és uniós erőforrásokkal jobban célozhatók a hazai romák, a kampány során pedig őszre széles körű, országos roma civil hálózat állt fel, ami a gyenge lábakon álló roma önszerveződés megerősödésének egyik legfontosabb feltétele.

A mostani kampányban a résztvevők egyöntetű véleménye szerint sosem látott civil aktivitás és információáramlás figyelhető meg az érintettek között. "A romák most azt vallják meg, hogy félnek-e vagy nem. Mi az OSI-nál azt szeretnénk, ha megnyugodnának, mert nincs mitől félniük. Azért, mert valaki romának vallja magát, még nem verik meg. A hagyományaink a büszkeségről és az önbizalomról szólnak. A legtöbb népszámlálásban ott vagyunk és részt veszünk, Szerbiában is nagyon hasonló történik – mondta az Indexnek még júniusban Zsejko Jovanovics, az OSI Roma Kezdeményezések (Open Society Roma Initiatives) programjának igazgatója.

Az Ide tartozunk februárban indult, az első körben nyolc, a romák által legsűrűbben lakott megyére koncentráltak. A megyeiek alá kistérségi koordinátorok tartoznak, és ők tartják a kapcsolatot a településeken élő helyi aktivistákkal: a szervezők a személyes kommunikációt tartják a legfontosabbnak, hogy a népszámlálásig lehetőleg mind a 2000, romák lakta településen értesüljenek a cigányok arról, hogy mi a nemzetiségükre vonatkozó kérdés jelentősége. A kampány a családok személyes megkeresése mellett helyi rendezvényekkel, rövid videóüzenetekkel, a helyi médiában elhelyezett anyagokkal dolgozik.

A szervezők semmiről senkit nem akarnak meggyőzni – mondja Setét Jenő, a kampány országos koordinátora. A válaszadókkal azt az összefüggést próbálják megértetni, hogy a csatorna, a köves út, a megfelelő iskola hiánya hogyan függ össze a KSH-statisztikákon alapuló állami programokkal és így az ő válaszukkal.

Kettős identitás

Setét szerint az idén először bejelölhető kettős nemzetiségi hovatartozás (azaz hogy nem a magyar ellenében vallhatja csak magát valaki romának) azért fontos, mert nem veszélyezteti az indentitást. A megfelelő információk birtokában aztán mindenki eldöntheti, hogy válaszol-e szenzitív kérdésre, és ha igen, mit.

A koordinátor úgy véli, tíz éve azért is születhettek irreális adatok, mert a nem roma biztos gyakran ki se ment a települések romák lakta részére, vagy ha nem talált otthon senkit, nem ment ki még egyszer. A magasan kvalifikált cigányokat pedig sokszor nem voltak hajlandók romának jelölni, mert a kategóriát nem egy népcsoport nevének, hanem minőségi jelzőnek fogták fel.

Félelem a nyilvántartástól

"Az emberekre az ódzkodás, a félelem a jellemző a szenzitív adatok szolgáltatásáról. Hiába névtelen a kérdőív, hiába védi az állam adatvédelmi szabályokkal a feldolgozást, az emberek félnek bevallani a jövedelmüket, a lakáshelyzetüket, a nemzetiségek a hovatartozásukat. Ahol pedig, mint Magyarországon, van történelmi előzmény, ott a listázástól való félelmek is élnek."

A listázástól való félelmet különösen intenzívvé teszik  az atrocitások és a romákat körülvevő társadalmi feszültség. "Ezekkel kapcsolatban két fontos mondanivalónk van: a cigányokat sosem lista miatt érte sérelem, hanem a látható etnikai jegyeik miatt. Nem kell lista, mindenhol tudható, hogy kik a romák és hol vannak. A cigánygyilkosok nem KSH-adatokból tájékozódtak."

A koordinátor szerint a cél a mintateremtés, hogy megmutassák: az a normális, ha bárki szabadon megvallhatja a hovatartozását, méltósággal és önérzettel. "Korábban a romákhoz vagy nem jutott el a népszámlálás aktusa, vagy nem vállalták a származásukat, a többségi identitást tartották fontosabbnak. Ahogy a határon túliaknál fontos, hogy a magyarok vállalják a nemzetiségi hovatartozásukat, az is fontos, hogy az itt élő kisebbségek is szabadon megvallhassák."

Az Ide tartozunk és a listázástól való félelem az összes, az üggyel foglalkozó netes fórumban komoly vitát generált. A roma identitás kulcskérdései, azaz hogy a roma büszkeséget milyen pozitív tartalommal lehet megtölteni, illetve hogy a kirekesztettség mennyiben identitásformáló erő, az elmúlt hónapok során rengeteg feszültséget a felszínre hoztak, és a visszafogott, pragmatikus érvek mellett természetes módon jelentek meg a különböző roma népcsoportok közötti ellentétek, sőt, a roma nacionalizmus és radikalizmus ma Magyarországon még furcsának ható hangjai is.

A jegyzők ellenállnak

A roma kampány sikere nem csak annak hatékonyságán és a romák meggyőzhetőségén múlik. A napokban derült ki, hogy országszerte a jegyzők rengeteg helyen szabotálják a roma származású számlálóbiztosok kijelölését.

Az Indexnek Bernáth Bálint, a roma kampány Hajdú-megyei koordinátora arról számolt be, hogy Hajdúhadházon, ahol ő is él, az előzetes megbeszélések ellenére a négy roma jelöltből egyet sem fogadott el a jegyző, aki szerinte azt válaszolta neki, hogy nem tartozik magyarázattal. Amikor Bernáth jelzése nyomán a KSH és az Ide tartozunk fővárosi központja is közbelépett, a jegyző szerinte egyedül neki felajánlotta a biztosságot, ha nem balhézik.

Mint mondta, a jegyző döntése mögött elsősorban az anyagiak állnak, vagyis hogy a munkát ismerős kapja, de az is közrejátszik, hogy a település vezetői nem akarják hogy hivatalosan is nyoma legyen, valójában hány roma lakik a városban. Bernáth biztos benne, hogy miként tíz éve, a biztosok most se mennek ki a romákhoz, és asztal mögött ülve töltik ki a kérdőíveket.

Nem tudja, ki roma, ki nem

Ha nem cigány végzi a kérdezést, nem lesz normális adat – mondja Bernáth, akinek megyei vezetőként tudomása van róla, hogy rengeteg helyen ugyanez a helyzet. Az Index borsodi, nógrádi és hevesi esetekről is tud. Az origo mai tudósítása szerint Tarnaleleszen a jegyző arra hivatkozott, hogy csúnya a kézírásuk.

Suba Tamás, a hajdúhadházi jegyző arról győzködte az Indexet, hogy ő nem tudja, ki roma és ki nem, így nem ezen az alapon döntött, hanem a jelöltek rátermettsége és végzettsége alapján. "Nincs nyilvántartásom az emberek származásáról" – közölte, egyben garanciát vállalt, hogy a számlálóbiztosok nem irodában ülve töltik majd ki az űrlapokat.

Setét Jenő szerint aki úgy érzi, a származása miatt nem lehetett számlálóbiztos, forduljon a megyei kormányhivatalokhoz, és tegyen panaszt az Egyenő Bánásmód Hatóságnál. Mint mondta, a népszámlálásról szóló törvényt ugyanúgy az Országgyűlés fogadta el, mint az egyenlő bánásmódról szólót, így a jegyzők a romák diszkriminálásával az államhatalmat negligálják

A beágyazott videókat az Ide tartozunk kampány hivatalos anyagai közül válogattuk.