Érvénytelen lett a józsefvárosi népszavazás
További Belföld cikkek
- Tizenhárom autó ütközött az M6-oson, teljesen megbénult a forgalom
- Kiderült, miért növekednek folyamatosan a várólisták Magyarországon
- Légvédelmi eszközöket telepítenek Magyarország északkeleti részébe, a honvédek is készenlétben vannak
- Felfüggesztett börtönbüntetésre ítélték a mentőápolót, aki kórház helyett hazavitt egy ittas, gerincsérült férfit
- Veszélyre figyelmeztet a rendőrség, senki nincs biztonságban
Érvénytelen lett a vasárnapi józsefvárosi népszavazás, amelyben három, a hajléktalanokat érintő kérdésről nyilváníthattak véleményt a kerületben élők. A szavazásra jogosultaknak (57 835 ember) csak körülbelül egyhatoda, 9227 jelent meg. A népszavazás akkor lett volna érvényes, ha a választópolgárok több mint fele szavazott volna.
Az első kérdés arról szólt, akarják-e, hogy hatályban maradjon a kerületi képviselő-testület guberálást tiltó rendelete. A második kérdés arra vonatkozott, hogy a kerület rendeletben tiltsa-e meg a közterületen életvitelszerű lakhatást. A harmadik kérdés úgy szólt: "Támogatja-e Ön, hogy Józsefváros polgármestere még az idei évben tárgyalásokat folytasson a Fővárosi Önkormányzat vezetésével a hajléktalan ellátás színvonalának emelése és a kerület – hajléktalanokkal kapcsolatos – tehermentesítése érdekében?"
Mindhárom kérdésnél elsöprő többségbe kerültek az igenek. 100 százalékos feldolgozottság mellett az eredmények azt mutatták, hogy az első kérdésnél 86, a másodiknál 88, a harmadiknál 94 százalék volt az igenek aránya.
A népszavazás kiírását a kerület polgármestere, Kocsis Máté kezdeményezte, aki elsősorban a józsefvárosi lakosok érdekeire hivatkozva érvelt a tiltások mellett. A hajléktalanság mint élethelyzet kriminalizálása ellen tiltakozott számos civil szervezet, hajléktalan-ellátással foglalkozó szakember és ellenzéki politikus. Szabó Máté ombudsman megállapításaival egybehangzóan - egyebek mellett - azzal érveltek, hogy a hajléktalanság mint helyzet és a guberálás szankcionálása sérti az emberi méltósághoz való jogot, amíg az utcára kényszerültek számára nincs valós alternatíva, nem merülhet fel a szankcionálás.
Mivel a népszavazás érvénytelen lett, a feltett kérdésekről a képviselő-testület dönthet. Kocsis Máté vasárnap este az Indexnek azt mondta: a kerület vezetése a szavazáson részt vettek véleményéhez fog igazodni, tehát marad a guberálást tiltó rendelet, a kerület - a Budapest egészére érvényes, májustól hatályos fővárosi rendelet mellé - meg fogja hozni a saját rendeletét a közterületen életvitelszerű lakhatás tilalmáról, és tárgyalások fognak kezdődni a főpolgármesterrel. A polgármester hétfő reggeli sajtótájékoztatóján további bejelentéseket is tervez a következményekről.
"A rendkívül alacsony részvételi aránnyal a kerület lakosai egyértelművé tették, hogy nem a hajléktalansággal összefüggő közterületi kellemetlenségek kérdése az, ami őket leginkább foglalkoztatja" – közölte a szavazatok összeszámlálása után a Szeptember 25. Civil Összefogás. Az ellátó intézményeket, szociális munkásokat és hajléktalan embereket, így A Város Mindenkié, a Fedél Nélkül, a Menhely Alapítvány, a Tízek Tanácsa és az Új Szemlélet csoportot tömörítő, a hajléktalanok érdekeit képviselő összefogás közleménye szerint „a jelentős lakhatási gondokkal küzdő kerület lakosai egyértelműen nem támogatják a még náluk is nehezebb helyzetben élők további kirekesztését”, csak a lakosok „törpe kisebbsége gondolja úgy, hogy a hajléktalanság megoldása a kukázás és az utcán alvás tiltása.”
A kerületi MSZP a honlapján közleményt adott ki a népszavazás után Komássy Ákos elnök. Ő az alacsony részvételi arányt úgy értékelte: "Józsefváros polgárainak túlnyomó többsége, nem kér a szegényüldöző népszavazásból".
"Nagy sikernek tartom a mai napot" - mondta Kocsis Máté. Szerinte várható volt, hogy a részvételi arány nem lesz elég az érvényességhez, hiszen a részvételi arány az önkormányzati választáson is alig érte el a 30 százalékot Józsefvárosban. "Közel tízezer ember véleményét nem lehet figyelmen kívül hagyni" - fogalmazott.