Jónás, Renátó
4 °C
10 °C
Index - In English In English Eng

Miről szól a józsefvárosi népszavazás?

2011.09.24. 11:55
Vasárnap népszavazáson nyilvánítanak véleményt a nyolcadik kerületiek arról, mit szólnak a guberálás betiltásához, a hajléktalanság mint élethelyzet büntetéséhez, és akarják-e, hogy Józsefvárosban kevesebb legyen a hajléktalan. Jogi szempontból valódi tét csak a kukázás esetében van, de a józsefvárosi hajléktalanpolitika bírálói szerint erkölcsi döntés előtt áll a kerület. Összegyűjtöttük az érveket és a tényeket.
1. kérdés: Támogatja-e Ön, hogy hatályban maradjon Józsefváros Képviselő-testületének kukázást tiltó rendelete?

Mi az alaphelyzet? 2010 decemberében szavazta meg a kerületi képviselő-testület a közterületek, ingatlanok rendjéről és a köztisztaságról szóló 2007-es önkormányzati rendelet módosítását. Január elsejétől tilos „a közterületre kihelyezett, valamint az ingatlanok közös használatú területeire elhelyezett hulladékgyűjtőket - ide tartoznak utcai szemétgyűjtő edények, szelektív hulladékgyűjtő szigetek, társasházak kukái - kiborítani, azokból kommunális és egyéb hulladékot kivenni”. A bírság 50 ezer forintig terjed.

Mi történik, ha az igenek nyernek? A rendelet hatályban marad, de előbb-utóbb az Alkotmánybíróság elé kerül. A Társaság a Szabadságjogokért nevű jogvédő szervezet januári beadványában 44, a néma koldulást és a guberálást tiltó önkormányzati rendeletet támadó beadvánnyal fordult az Alkotmánybírósághoz.

Mi történik, ha a nemek nyernek? A polgármester azt ígéri, ha a népszavazás nem is lesz érvényes és eredményes, mert túl kevesen mennek el, ha a nemek lesznek többségben, visszavonják a guberálást tiltó szabályt.

2. kérdés: Támogatja-e Ön, hogy Józsefváros Képviselő-testülete rendeletben tiltsa meg Józsefvárosban a közterületen történő életvitelszerű lakhatást?

Mi az alaphelyzet? Már most is tilos a „közterületen életvitelszerű lakhatás” Budapest egész területén. A fővárosi önkormányzat április 27-én megszavazta a fővárosi közterületek rendjéről szóló rendelet módosítását, ami májusban hatályba is lépett. A módosítással létrejött az új tilalom: aki a közterületet életvitelszerű lakhatás céljára használja, szabálysértést követ el, és ötvenezer forintig terjedő pénzbírsággal sújtható. A fővárosi rendelet vonatkozik az összes budapesti közterületre, tehát a józsefvárosiakra is. Idén a józsefvárosi rendészet adatai szerint 2 szabálysértési feljelentés volt a kerületben emiatt.

Mi történik, ha az igenek nyernek? Bár létezik már az egész Budapestre vonatkozó tilalom, a józsefváros képviselő-testület meg fogja hozni a saját rendeletét. Ez nem mehet szembe a fővárosi, már meglévő rendelettel, viszont lehet annál részletesebb, például alaposan körbeírhatja, mi számít a kerületben „közterületen életvitelszerű lakhatásnak”.

Mi történik, ha a nemek nyernek? Józsefváros nem hoz saját rendeletet, de attól még erre a kerületre is érvényes marad az átfogó budapesti tilalom.

Mivel indokolják a tiltásokat?

A lakosok érdekei: A polgármester szerint a józsefvárosiakat zavarják a hajléktalanok, sok a panasz. A guberálók kiborogatják a kukákat, szemetelnek, és a guberálással együtt jár a fertőzésveszély.

Mint az ittas vezetés: A polgármester a hajléktalanság mint helyzet kriminalizálását az ittas vezetés büntetésével állítja párhuzamba. Nem csak azt büntetik, ha valaki részegen balesetet okoz, hanem azt is, aki részegen egyáltalán kocsiba ül. Ennek analógiájára tiltaná magát a közterületen életvitelszerű lakhatást, és nem csak azokat a hajléktanokat, akik valamit elkövetnek, ugyanis a jelenlegi jogszabályok csak a tettenéréskor adnak lehetőséget a szankcionálásra, ennek a valószínűsége pedig szerinte szinte egyenlő a nullával.

Elindul valami: A polgármester szerint azzal, hogy a hajléktalanokat kitiltják Józsefvárosból, lépéskényszerbe teszik a többi önkormányzatot. „Akkor fog elindulni egy közös gondolkodás, ha mindenhol megjelenik a probléma” – mondta.

Érvek a tiltások ellen

Alapvető jogok sérelme: Az ellenzők – számos civil szervezet, hajléktalan-ellátással foglalkozó szakemberek, ellenzéki pártok – érvelése alapvetően megegyezik azzal, amit az állampolgári jogok országgyűlési biztosa, Szabó Máté megállapított . Eszerint a hajléktalanság mint helyzet és a guberálás szankcionálása sérti az emberi méltósághoz való jogot, de a jogállamiság elvét, a jogbiztonság követelményét is, továbbá visszásságot okoz az önrendelkezéshez és a személyes szabadsághoz való joggal összefüggésben is. A hajléktalanság krízishelyzet, nem tudatos választás következménye, amíg az utcára kényszerültek számára nincs valós alternatíva, nem merülhet fel a szankcionálás.

Visszatartó erő, betartathatóság hiánya: Az 50 ezer forintos pénzbírságot a guberálásra kényszerülők és a hajléktalan emberek úgysem tudnák befizetni. Ha a pénzbüntetést elzárásra váltják át, az sokba kerül az adófizetőknek: egy rab egynapi ellátása 8000 forint. Az eljárás alá vont emberek jelentős része egyébként – lakóhely hiányában - elérhetetlen. Másrészt a lebukás veszélye is kicsi. “Nem tudok minden hajléktalan mellé közterület-felügyelőt állítani” – mondta a polgármester is, aki ugyanakkor azt ígérte: ha a népszavazás támogatni fogja, lesz egy erős, összehangolt közrendvédelmi akció.

Fölöslegesség: A lakosságot zavaró jelenségek – szemetelés, köztéri alkoholfogyasztás, köztéri vizelés, erőszakos koldulás, hangoskodás - egyébként is szabálysértésesnek számítanak. A Józsefvárosi Közterületi és Parkolási Rendészettől kapott tájékoztatás szerint a kerületben köztisztasági szabálysértések (elsősorban közterületen szükséglet végzés) miatt 2010-ben 19 esetben szabtak ki helyszíni bírságot, összesen 182 ezer forint értékben, 2011-ben 21 esetben, összesen 178 ezer forint értékben. Szabálysértési feljelentést köztisztasági szabálysértés miatt tavaly 76, idén 195 esetben tettek. A másik leggyakoribb közterületi szabálysértés Józsefvárosban a szeszesital fogyasztása. Emiatt 2010-ben 6 esetben szabtak ki összesen 48 ezer forint helyszíni bírságot, idén pedig 17 esetben 210 ezer forintot. Szabálysértési feljelentést emiatt tavaly 232, idén 121 esetben tettek. Kevéssé ismert tény, de a józsefvárosi zöldterületek védelméről szóló 2007-es kerületi rendeletben szerepel, hogy közterületen ideiglenes szálláshelyet létesíteni tilos. Ez alapján tavaly 3 szabálysértési feljelentést tettek, idén 23-t.

3. kérdés: Támogatja-e Ön, hogy Józsefváros polgármestere még az idei évben tárgyalásokat folytasson a Fővárosi Önkormányzat vezetésével a hajléktalan ellátás színvonalának emelése és a kerület – hajléktalanokkal kapcsolatos – tehermentesítése érdekében?

Mi az alaphelyzet? Ez a kérdés nem váltott ki akkora indulatokat, mint a másik kettő, típusában is más, ezért kezeljük külön. A józsefvárosi hajléktalanpolitika bírálói sem vonják kétségbe, hogy Józsefvárosban a többi kerülethez képest aránytalanul sok hajléktalanellátó intézmény működik. Pontos számokat ugyanakkor nem könnyű erről találni. Mi a Menhely Alapítvány diszpécserszolgálata által összeállított, 2011 szeptemberi, a fővárosi hajléktalanellátó helyeket felsoroló kiadványt vettük alapul. Számításaink szerint a menedékhelyek körülbelül egyötöde található a nyolcadik kerületben (1023-ból 215), az átmeneti szállók férőhelyeinek nagyjából 15 százaléka van itt (2667-ből 397). Úgynevezett fűtött utcából csak egy van Budapesten, a 140 férőhelyes józsefvárosi. A 35 nappali melegedőből 6 van ebben a kerületben, a 8 népkonyhából 5.

Kocsis Máté azt mondja: becsléseik szerint mindössze 60-70 ember lehet, aki Józsefvárosban vált hajléktalanná, miközben “bizonyos települések sportot űznek abból, hogy ide küldik a hajléktalanokat”. A polgármester szerint a kerületnek közvetett módon több száz millió forintjába kerülnek az ott élő hajléktalanok, mert rontják a kerület megítélését, esnek az ingatlanárak, többet kell költeni közrendvédelemre, utcatakarításra, egészségügyre.

Mi történik, ha az igenek nyernek? Kocsis Máté szerint a főpolgármester, Tarlós István nyitott arra, hogy tárgyalások induljanak. A polgármester olyan rendszert szeretne, amelyben arra a településre, kerületre hárulna az ellátás költsége, ahol az adott ember hajléktalanná vált. Sok gócú, kis létszámú ellátást kellene létrehozni, tette hozá. Persze arra nincs garancia, hogy a tárgyalások eredménnyel is fognak járni. A józsefvárosi férőhelyek számát más kerületek rovására lehetne csökkenteni, és szinte kizárt, hogy a többi kerület lelkesen fogadná ezt.

Mi történik, ha a nemek nyernek? Nem valószínű, hogy az aránytalanság problémájára ne próbálna így is valamilyen megoldást keresni a kerület.

Népszavazási kisokos

Mikor lesz? A szavazás szeptember 25., vasárnap reggel hattól este hétig tart.
Mi kell az érvényességhez? A szavazás akkor lesz érvényes, ha a választópolgárok több mint fele szavazott, és akkor lesz eredményes, ha a szavazók több mint fele azonos választ ikszelt be az adott kérdésre.
Mi történik, ha eredménytelen lesz a népszavazás? A kérdésekről az önkormányzat képviselő-testülete dönthet.
Mi a célja? A polgármester azt mondja: elsősorban azért kezdeményezte a népszavazás kiírását, hogy megtudja, a józsefvárosiak mit gondolnak a hajléktalansággal kapcsolatos vitatott kérdésekről.
Mennyibe kerül? A kerület 30 millió forintot költ rá.
Kik szavazhatnak? Azok a választópolgárok, aki Józsefvárosban lakóhellyel rendelkeznek: körülbelül 60 ezer ember. A kerületbe bejelentkezett hajléktalanok 2700-an vannak. A polgármester szerint a népszavazási kampány kezdete óta közel ezer új lakcímbejelentés történt.
Mit mutat a közvélemény-kutatás? A Policy Solutions megbízásából a Medián idén májusban 1200 embert kérdezett meg személyesen az elmúlt hónapok budapestieket érintő intézkedéseiről, köztük a hajléktalanok kitiltásáról. Ez bizonyult a legnépszerűbbnek. A megkérdezettek 40 százaléka teljesen, 32 százaléka “inkább” egyetért vele, és mindössze 13 százalék mondta, hogy egyáltalán nem ért egyet a hajléktalanok kitiltásával. Ebben az ügyben a felmérés szerint teljes a politikai konszenzus: minden parlamenti párt szavazói között többségben vannak az egyetértő vélemények. Nem véletlenül szokták az ellenzők a józsefvárosi népszavazást ahhoz hasonlítani, mintha a halálbüntetés visszaállításáról kérdeznék az embereket. Bár nemzetközi szerződésekből eredő kötelezettségek miatt a halálbüntetésről nem lehet népszavazást tartani, a közvélemény-kutatások rendre azt mutatják, hogy a többség örülne, ha újra lenne Magyarországon halálbüntetés.