Tíz mandátumról dönthetnek a határon túliak

Aktív regisztrációhoz kötnék a magyarországi kisebbségek választójogát, vagyis azoknak, akik a legközelebbi, már az új választójogi törvény alapján rendezett parlamenti választáson pártlista helyett kisebbségi listára kívánnak szavazni, ezt előre jelezniük kell, derült ki Áder János felszólalásából a magyar külügyminisztérium amúgy a határon túliak szavazati jogáról rendezett konferenciáján. Ugyancsak regisztrálniuk kellene azoknak a határon túliaknak is, akik részt kívánnak venni a magyarországi választáson, ők aztán kizárólag a pártlistára szavazhatnának.

Áder elmondása szerint a magyarországi választók esetén nem történne változás, marad a passzív regisztráció, azaz a felnőttkorú, szavazástól el nem tiltott lakosság automatikusan bekerül a névjegyzékbe, és továbbra is két szavazatot adhat le, egyet az egyéni képviselőre, egyet a pártlistára.

Változás azonban, hogy a jövőben nem területi listákra, hanem közvetlenül az országos listára lehet szavazni. Változnak a listaállítás feltételei is, az országos induláshoz a jövőben elegendő lesz kilenc megyében és Budapesten legalább 27 egyéni képviselőjelöltet állítani - ez még úgy is könnyítés, hogy ehhez a jövőben több ajánlószelvényt kell majd összegyűjtenie a jelölteknek.

Ez utóbbi László Róbert, a Political Capital választási elemzője szerint könnyítés lehet az ellenzéki pártoknak, akik adott esetben nyilvános szövetségkötés és az ezzel járó arculatvesztés nélkül is együttműködhetnek, amennyiben csak az országos listaállításhoz szükséges számú jelöltet indítanak egyéni körzetben, így nem versenyeznek egymással, viszont országosan gyűjthetik a szavazatokat a pártlistára. A másik lehetőség, hogy az ellenzéki pártok egyéniben külön, de listán közösen indulnak, így az egyéniben keletkező töredékszavazataik a közös listát gyarapítják.

Ugyanis a töredékszavazatok elszámolása is változik, az egyéni jelöltekre leadott, mandátumot nem eredményező szavazatok összessége a pártlistára kerül, és ide kerülnek be a határon túl leadott szavazatok is. Hevenyészett modelszámítással ez azt jelentené, hogy ha a választáson a szokásos 4-4,5 millió választó vesz részt, az országos listára az eredendően leadott szavazatokon túl 1,7-2 millió töredékszavazat is kerülhet, és ha a határon túl akár csak 30 százalékos a részvétel, az ott leadott félmillió-hatszázezer szavazat mintegy nyolc-tíz százalékát tenné ki a listára kerülö összes szavazatnak.

Mivel most már biztos, hogy legfeljebb kétszáz fős lesz a parlament, és mert a választójogi reform előkészítői törekednének rá, hogy az egyéni körzetek ne léphessék át a megyehatárokat, így listáról legfeljebb száz mandátumot lehetne szerezni, azaz a határon túliak legfeljebb tíz képviselői hely sorsáról dönthetnek.

A kétszáz képviselői helyen felül lehetnek képviselői a kisebbségeknek. A kisebbségek több szempontból is kedvezményesen szerezhetnek mandátumot, például nem szükséges egyéni jelöltet állítaniuk, azaz ajánlószelvényt sem kell gyűjteniük. A törvénytervezet koncepciójában erről ugyan nincs szó, de Áder a konferencián említette, hogy mandátumot is kedvezményesen szerezhetnének, azaz a mandátumszerzéshez szükséges szavazatszám harmada-fele - hogy mennyi, az még nem tisztázott - lenne az amúgy egy mandátumot eredményező szavazatszámnak - ha az országos listára kerülő szavazatszámra vonatkozó számítással élünk, egy mandátum megszerzéséhez körülbelül 70 ezer szavazatra lesz szükség, kisebbségi mandátumot így 25-35 ezer szavazattal lehetne szerezni.