Dezső
13 °C
19 °C

Piszkálnak még egy kicsit az alkotmányon

2011.11.07. 13:11

A házszabálytól eltérve még hétfőn bevezethetik a hitelkamatplafont, és még módosítanak egy utolsót a már két hónapig sem hatályos alkotmányon. A héten kezdik tárgyalni a Munka törvénykönyvét is.

új hír érkezett, kattintson a megtekintéshez!
  • A héten a miniszterelnök nem válaszol azonnali kérdésekre, így közvetítésünk is véget ér. A nap hátralevő részében egyrészt szavaznak Rogán Antal, illetve a gazdasági bizottság kamatplafon-javaslatáról, amit ugyan csak ma terjesztettek a ház elé, de az LMP és a Jobbik is támogatta az eltérést a házszabálytól. Módosítanak egy utolsót a még éppen hatályos alkotmányon is, lehetővé téve az önkormányzati vagyon államosítását. Ma fogadják el a kulturális örökségvédelmi törvényt is.

    Kedden megkezdik a katonai nemzetbiztonsági szolgálatok összevonásáról szóló törvénymódosítás általános vitáját, illetve részletes vitával folytatják a filmtörvény, a korhatár előtti öregségi nyugdíjak megszüntetéséről szóló törvény és a bírósági és ügyészségi reform tárgyalását. Szerdán pedig 480 perces időkeretben tárgyalják a munka törvénykönyvét.

  • V. Németh Zsolt agrárállamtitkár szerint az elektronikus támogatásigényléshez a legtöbb gazda valóban segítséget kér, amit meg is kap. Ezután ismertette a szaktanácsadás menetét, ami tényleg elég bonyolult, mi legalábbis elég hamar elvesztettük a fonalat. De ez nem is fontos. A lényeg, hogy a kormány V. Németh szerint kezdeményezte a rendszer egyszerűsítését - ez esetben nem merült el a részletekben. A cél a térítésmentes tanácsadás és az egyszerűsített eljárás, egyben az állami kontroll fokozása. Ráadásul még idén megalakul az Országos Szaktanácsadási Bizottság, és egy bizottság mindenre megoldás, gondolnánk, de Egyed ránkcáfolt, mert nem fogadta el a választ. A parlament viszont igen.

    21
    Fotó: Barakonyi Szabolcs
  • A jobbikos Egyed Zsolt a túlbürokratizált mezőgazdasági szaktanácsadás reformjáról kérdezi az agrárminisztert. Példaként a túlbürokratizáltságra azt hozta fel, hogy 105 ezer támogatási kérelmet kellett segítséggel kitölteni az idén, mert annyira bonyolult a rendszer. Erről Egyed szerint a szocialisták tehetnek ugyan, de nem látja jelét, hogy változna a rendszer. A jelenlegi gyakorlatot "farkaselvűnek" és "neoliberálisnak" nevezte.

    20
  • Szatmáry Kristóf szerint a kormánynak a jövedéki adóra van hatása, az pedig emelkedett, mert nagy a költségvetés hiánya. Amúgy pedig az üzemanyagárat külső tényezők befolyásolják, mint például a kőolaj ára - ami csökkent az utóbbi időben -, vagy a forintárfolyam - amire a kormány szerint a kormánynak nincs ráhatása. Akárhogy is, a kormány nem számol áfabevétel-növekedéssel. Pál Béla nem fogadta el a választ, a parlament viszont igen.

  • A szocialista Pál Bélát az érdekli, tiltakozott-e már a Fidesz Matolcsy Györgynél a "soha nem látott magasságokba szökkent" benzinár miatt, amely gerjeszti az inflációt, a kormány mégsem tesz semmit. Ő is elmúltnyolcévezett, de fordítva. Azt idézte fel, hogy 2008-ban az akkor még ellenzéki Varga Mihály követelte az akkor még csak háromszáz forintos benzinár csökkentését, amire szerinte a kormány igenis képes. Most pedig a kormánynak még extra bevétele is származik a benzinár emelkedéséből, hiszen nő az áfa is.

    19
  • Halász "elmúltnyolcév" János államtitkár elmúltnyolcévezéssel ütötte el a válaszidő első perceit, majd arról beszélt, hogy "a kormány célja biztosítani az értelmes munka lehetőségét azoknak, akik erre képesek". Ezért "ösztönözni" kívánják a rehabilitálhatók ismételt munkába állását. Akit nem lehet rehabilitálni, az a jövőben is ellátásban részesülhet. Végül, keretbe foglalva a felszólalást, elmúltnyolcévezéssel fejezte be válaszát, amit Tóth elutasított, a parlament viszont elfogadott.

    18
  • A szocialista Tóth Csaba "Szimulált szimulátor?" címen szólal fel, kíváncsian várjuk, ez miről szól. "Miért szórakoznak az emberekkel" - kezdte felszólalását, amely, mint kiderült, a rokkantnyugdíjasok felülvizsgálatáról szól. Mint mondta, még mindig nem tudni, hogy hányezer leszázalékoltat akarnak újra munkába állítani, csak annyi derült ki, hogy új szabályok szerint vizsgálják majd felül a jogosultságokat - ezeket szerinte nyilván úgy alakítják ki, hogy kevesebb legyen a jogosult. Mint mondta, a rokkantnyugdíjasokat "nagyteljesítményű munkaszimulátorokkal" fogják tesztelni, amely felméri, milyen munkára lehetnek alkalmasak. Egyelőre azonban ezek a gépek még nincsenek, ahogy új szabályrendszer sem, de a felülvizsgálatok már zajlanak, ezek alapján eddig már három egész rokkantnyugdíjast találtak, aki valójában munkaképes lehet.

    17
  • Szathmáry Kristóf szerint semmit sem titkolnak, mert az összes adat elérhető az Államadósság-kezelő Központ honlapján. Innen tudható, hogy a júniusban még 1557 milliárd forint értékű vagyon július végén már csak 1370 milliárd forintot ért. 182 milliárd forintnyi vagyon van részvényekben. A nyugdíjpénztári vagyon átvételével 1400 milliárd forinttal csökkentették az adósságot, mondta - ami úgy igaz, hogy 1400 milliárd forintnyi magánnyugdíj volt magyar államkötvényben, azaz ennyivel eleve a magyar állam adósságát finanszírozták. Vágó nem fogadta el a választ, mert nem arra volt kiváncsi, hogy hány milliárd forint van részvényben, hanem hogy milyen részvényben van az a 182 milliárd forint. A kormánypárti képviselőket ez aligha érdekli, mert ők viszont elfogadták a választ.

  • Vágó Gábor, az LMP képviselője az 1557 milliárdos magánnyugdíjpénztári vagyon sorsáról érdeklődik, amit szerinte akár az államadósság csökkentésére is használhatnának, de azóta már sokat vesztett az értékéből. Pedig az adósság csökkentésére szükség lenne, mert az, részben a forint árfolyamának zuhanása miatt, folyamatosan nő. Vágó szerint nem tudni, hogy miből áll a pénztári vagyon, és ezirányú kérdésükre választ sem kaptak - pedig a kormány tízmilliárdos osztalékot remél a magánnyugdíjpénztárak államosított részvényvagyona után. Az is kérdés, hogy a részvények értéke mennyit zuhant az elmúlt hónapokban - a Mol-részvénycsomag értéke például százmilliárdot. Vágó szerint jobb gazdát kéne keresni a Fidesznél.

    16
  • Borbély Lénárd felszólalását nem közvetítjük.

  • Szathmáry Kristóf nemzetgazdasági államtitkár teljesen egyetért a jobbikos Z. Kárpáttal az otthonteremtés fontosságában, de a roma integrációs pénzek elvételére vonatkozó javaslatával már nem. Ezután felsorolta, hogy mi mindent tett eddig a kormány az otthonteremtés támogatására, például támogatja a meglévő ingatlan korszerűsítését, bővítését is, amit Z. Kárpát is javasolt. Ráadásul a kormány nem korlátozta az erre szánt keretet, annyit szánnak majd rá, amennyire igény van. Hivatkozott a gazdasági helyzetre is, amire Z. Kárpátnak is tekintettel kéne lennie. Z. Kárpát viszont nem volt tekintettel, és nem fogadta el a választ. A parlament viszont igen.

    15
  • Aggasztó tanulmányt talált a jobbikos Z. Kárpát Dániel, amely szerint a mostani gimnazisták 40 százaléka nem biztos abban, hogy nem hagyja majd el az országot. Ezt szerinte az otthonteremtéssel lehetne megakadályozni, és az otthonteremtés a gazdasági válság enyhítésére is alkalmas eszköz lenne, már ha magyar vállalkozásokat bíznának meg az új házak építésével, régiek felújításával. Ezzel szerinte akár százezer új munkahelyet is teremthetnének. Szerinte a mai fiatalok nem újonnan épült lakóingatlanokat vesznek, hanem már meglévő ingatlanjaikat bővítgetik, ezért a Jobbik ezt támogatná. Emellett hatvanmilliárd forintot költene a vidéki közbiztonság javítására, mert ami vidéken van, "az western vagy Chicago".

    14
  • Az LMP arra szólítja fel Kövér Lászlót, hogy pénteki kijelentései miatt haladéktalanul kérjen bocsánatot a strasbourgi Emberi Jogok Európai Bíróságától - mondta az MTI-nek Schiffer András. A parlament elnöke a HírTV Péntek 8 című műsorában a strasbourgi Emberi Jogok Európai Bíróságnak a vörös csillag viselésével kapcsolatban hozott engedélyező ítéletéről szólva azt mondta: "Strasbourgban néhány idióta, fogalma sem lévén arról, hogy az országban mi zajlott 50 éven keresztül (...) úgy gondolja, hogy a szabadságjoghoz tartozik, hogy valaki a vörös csillaggal demonstráljon” - tette hozzá a politikus.

    Schiffer András kifejtette: tiszteletben tartja Kövér Lászlónak az önkényuralmi jelképekről alkotott véleményét, még akkor is, ha nem ért azokkal egyet és személy szerint alkotmányjogilag is aggályosnak érzi a vörös csillagra vagy a horogkeresztre vonatkozó szabályozást. Mint mondta: Kövér László kijelentései azt tükrözik, a magyar politikai vezetés nem hajlandó tiszteletben tartani az európai normákat és intézményeket, és elfogadhatatlan, hogy "leidiótázza" a testületet. (MTI)

  • Czomba Sándor rövid válasza szerint "a kormány nem akarja és nem is fogja megnyomorítani a munkavállalókat". Bővebben, azért van szükség új munkatörvénykönyvre, hogy az emberek segély helyett munkából élhessenek, másrészt a régi már elavult. A törvényjavaslatban benne van a védett kor, nem változik a szabadságok száma, de a munkavállalók öt helyett már hét napról dönthetnek szabadon. "Tévedés, hogy a törvényjavaslat csorbítaná a kollektív jogokat" - jelentette ki, majd kifejtette, hogy ha mégis, az az európai uniós tagállamok gyakorlatának megfelel. Gúr nem fogadta el a választ, a parlamenti kormánytöbbség viszont igen.

    13
  • "Több hónapos agónia után" került a ház elé a Munka törvénykönyve, kezdte interpellációját a szocialista Gúr Nándor, aki szerint a tervezet a legrosszabb félelmeket igazolta vissza. Kifogásolta a térségenként változó minimálbér ötletét, ami szerinte nem a hátrányos helyzetű térségekben élőket fogja szolgálni, mert ő attól tart, hogy ott lesz alacsonyabb a minimálbér. "Kevesebb pénz jut az embereknek, mert a rendkívüli munkavégzéssel a túlórapénzeket is elvehetik" - mondta. Szerinte "csorbulhat" a munkavállalók jogának betartatása is. "Ezzel akarnak önök egymillió új munkahelyet teremteni?" - kérdezte végül.

    12
  • Ertsey Katalin, a párt képviselője maga is örömmel hallotta Rogán Antal szavait, amivel szerinte a fideszes képviselő valójában őt idézte másfél évvel ezelőttről. A javaslatot a Jobbik is magáénak érzi, Volner János szerint párttársa, Schneider Tamás javaslatának felpuhított változatát nyújtotta be Rogán Antalon keresztül a kormány. A lényeg, hogy ők is támogatják a javaslat házszabálytól eltérő tárgyalását, amit így már hétfőn el is fogadhat a parlament.

  • Utolsóként a kereszténydemokrata Hoffman Pál tartott történelemórát az 1956. november 4-i történésekről. Olvasata szerint a szovjetek "hiteszegően megtámadták a semleges Magyarországot". Aznap kezdődött szerinte a szabadságharc.

    Majd rátért Maléter Pál tököli elfogására, amiben szerinte nem csak a KGB, hanem az ÁVH tisztjei is részt vettek. Hoffman szerint ők ugyan 1989 óta keresik az megbékélést, de az lehetetlen azokkal, akik 1956-ban behívták az oroszokat, mert azok "ma is pocskondiázzák a szabadságharc szellemiségét": "Az oroszok után a nemzetközi tőke szolgálatába szegődve fenyegetik az országot" - pengetett miépes-jobbikos húrokat.

  • A kormány nevében válaszoló Czomba Sándor nem kívánt részletekbe menni, két nap múlva úgyis nyolc órában tárgyalják majd a Munka törvénykönyvét. Annyit azért elmondott, hogy a kormány javaslata csak a lehetőségét teremti meg a minimálbér egyoldalú emelésének.

    A részfoglalkoztatást pedig azzal próbálják kiterjeszteni, hogy a versenyszférában is kötelezővé tennék a kismamák részmunkaidős foglalkoztatását.

  • Kiss Péter "Európába, de mindahányan!" című felszólalása valójában a Munka Törvénykönyvéről szól, ami szerinte beleillik a kormány munkásokat sanyargató politikájának folyamatába. Elhibázottnak tartja, hogy az új szabályozás ahelyett, hogy az alapból kiszolgáltatottabb munkavállalónak kedvezne, egyenlő félként tekint a munkaadóra és a munkavállalóra.

    Pedig ez nem így van, és ezt bizonyítja, hogy a magyar munkavállaló a kirúgástól való félelmében inkább betegen is elmegy dolgozni, és vállalja a féllegális foglalkoztatást is. A munkaadókat is sérti a javaslat pár eleme, például a minimálbér egyoldalú emelése. Elhibázott koncepciónak nevezte azt is, hogy a részmunkaidős foglalkoztatás helyett inkább a túlmunkára ad lehetőséget a javaslat.

  • Szathmáry Kristóf szerint a kormány és az LMP nem értenek egyet, például a kormány szerint pont hogy átlátható a magyar gazdaságpolitika, a cél a kis- és középvállalkozások támogatása. Szerinte a Nyugatnak nem a kiszámíthatatlansággal van baja, hanem a multikat sújtó intézkedésekkel, "tehát ön összekeveri a szezont a fazonnal".

    A fő feladat tehát a hazai érdekek védelmének érvényesítése külföldön is. Amúgy a kormány szerint van bizalom az ország iránt. Ennek ellenkezője csak azért látszik, mert régen kiszámíthatatlan volt az ország, ezért, ha válság van, most is "árgus szemekkel figyelnek" a külföldi elemzők.

  • Az elempés Vágó Gábor szerint a szomszédos országokhoz képest is sokkal rosszabbul állunk, ezt szerinte bizonyítja a forint és a cseh korona, vagy a román lej keresztárfolyama.

    Szerinte Matolcsy György miatt gyengül folyamatosan a forint, nem a görögök miatt, ezért "ne is kenjük rájuk". Az ok szerinte a magyar gazdaságpolitika kiszámíthatatlansága, ami miatt nem indulnak új vállalkozások, nem érkeznek új befektetők az országba.

    A gazdasági koncepció hiányának vesztesei szerinte a kis- és középvállalkozások, bár ezután arról beszélt, hogy ezek azért vannak bajban, mert az állam tartozik nekik az elvégzett munkák díjával. Az eva sorsa is bizonyítja a gazdaságpolitika kiszámíthatatlanságát. "Eltotojázták a hitelválságot" - mondta, talán tudtán kívül is Vona Gábor múlt heti felszólalását idézve. Gazdasági válságtanácskozásra hívta a többi parlamenti pártot, amelyen elfogadhatnák azokat az alapelveket, amelyek alapján a külföld már kiszámíthatóbbnak láthatná a magyar gazdaságpolitikát.

  • A kormány részéről Szathmáry Kristóf nemzetgazdasági államtitkár válaszolt. Szerinte is igaz, hogy a világon máshol is szabályozzák a kamatszintet, tehát ezzel a lehetőséggel Magyarország is élhet.

    A javaslat amúgy nem előzmények nélküli, mondta, de nem árulta el, hogy mik az előzmények. A javaslatot mindenesetre támogatásáról biztosította.

  • Rogán Antal "reformértékűnek" nevezte a lényegében saját javaslatának tekinthető előterjesztést a hitelkamatplafon bevezetéséről. Ezt alátámasztandó meg is cáfolta a javaslat újszerűségére vonatkozó állítását, mondván a javaslat csak másolása azoknak a külföldi törvényeknek, amiket ott már évekkel ezelőtt meghoztak.

    A kamatplafon lényege, hogy korlátozza a kamat maximális mértékét, magyarázta a nyilvánvalót. A referenciakamat bevezetése pedig a jegybanki alapkamathoz - tehát egy referenciakamathoz - kötné a hitelkamatokat, folytatta az evidenciák kifejtését. Rogán meggyőződése szerint ez a szabály még a bankoknak is érdeke, nem beszélve az ügyfelekről, vagy a magyar politikusokról.

  • Dolga volt, azért nem ért rá elmenni a parlament oktatási bizottságának múlt heti ülésére, kezdte válaszát a kormány nevében Hoffmann Rózsa oktatási államtitkár.

    Ezután azzal védekezett, hogy Farkas a koncepcióra és előzetes hatástanulmányokra alapozta kritikáit, pedig a törvényben nincs szó arról, hogy pedagógusokat bocsássanak el, vagy iskolákat zárjanak be - ez Farkas állítása szerint is csak következik a törvénytervezetben szereplő kitételekből. Kiderült, hogy az 1993-as közoktatási törvény értékrendjében teljesen eltér a mostanitól - pedig a kereszténydemokraták annak születésekor is kormányon voltak. A megélhetési aggályokra azt mondta, lesz pénz, mert a kormány eltökélt. Éppen ezért semmi okuk nincs a törvény visszavonására.

  • A szombaton beterjesztett köznevelési törvény visszavonását követelte a jobbikos Farkas Gergely napirend előtti felszólalásában. Emlékeztetett rá, hogy a törvénytervezethez az összes párt közül a Jobbik viszonyult a legkonstruktívabban, azt még a Fidesz is keményebben bírálta náluk. De a szombaton beterjesztett tervezet eloszlatta reményeiket, mert szerinte egyrészt pedagógusok elbocsájtására készül a kormány, másrészt több száz kistelepülési iskolát zárhatnak be. Felemlegette a hatástanulmányt, amit Hoffmann Rózsa államtitkár úgy írt alá, hogy nem is tudott a létezéséről. Tiltakozott az oktatói óraszám emelése és az egész napos iskola koncepciója ellen is.

    03
  • Kövér ezután 90. születésnapja alkalmából köszöntötte a ház korelnökét, a fideszes Horváth Jánost.

  • Az egy perces gyászszünet után ismertették az alkotmányügyi bizottság fél órája született állásfoglalását arról, hogy Gyurcsány és kilenc társa kilépett az MSZP frakciójából, így a következő fél évben független képviselők lesznek, frakciót nem alapíthatnak.

  • Kövér László az egyiptomi buszbaleset áldozataira emlékezve nyitotta meg a parlament hétfői ülését.

    Fotó: Barakonyi Szabolcs
  • A kormánypárti képviselők 12 igen és az ellenzékiek 6 nem szavazatával általános vitára alkalmasnak találta az új Munka törvénykönyvéről (Mt.) szóló törvényjavaslatot hétfői ülésén az Országgyűlés foglalkoztatási és munkaügyi bizottsága. A törvénytervezet megtartja a védett kor intézményét, 20 nap marad az alapszabadság, és szerepel benne a rendkívüli felmondás jogintézményének megszüntetése is, ehelyett az azonnali hatályú felmondást vezetnék be. Az új törvénykönyv 2012. július elsején léphet hatályba. (MTI)

  • cikkünk a témában:

    Nem tárgyalt Dörner ügyéről a kulturális albizottság

    Határozatképtelen volt hétfőre összehívott ülésén az Országgyűlés kulturális bizottságának ellenőrző albizottsága, amely a kormánypárti képviselők távolmaradása miatt nem tudta érdemben megtárgyalni az Új Színház igazgatói kinevezésének ügyét. A meghívottak közül mások mellett Tarlós István főpolgármester és Szőcs Géza, a Nemzeti Erőforrás Minisztérium kultúráért felelős államtitkára sem ment el az ülésre egyéb elfoglaltsága miatt. A kormánypárti képviselők mellett hiányoztak az Új Színház leendő vezetői is; Dörner György kinevezett igazgató és Pozsgai Zsolt majdani főrendező levélben jelezte, hogy nem tud ott lenni.

    Karácsony Gergely (LMP), az albizottság elnöke azt mondta: "Egy olyan színdarabot játszunk, ahol van közönség, csak éppen a főszereplők nincsenek itt". L. Simon László, a kulturális bizottság fideszes elnöke előzőleg levélben jelezte: nem asszisztálnak ahhoz, hogy ellenzéki képviselők albizottsági ülést saját politikai céljaik szolgálatába állítsák. (MTI)