Botka ugrott Mesterházy startjelére

„Mindenkire szükségünk van, de nem mindenkire ott, ahol eddig” – indította el némileg váratlanul, de a tagság hosszan tartó ünneplését kiváltva a tisztújítási harcot Mesterházy Attila az MSZP november 12-i alapszabály-módosító kongresszusán tartott nyilvános beszédében. A felhívásra pedig egy jelentkező azonnal akadt is, Botka László – aki az elmúlt egy évben meglepően hátrahúzódott – már a sajtó kiküldése után mondott beszédében jelezte, hogy érdekelt a küzdelemben. „Nem eléd, nem mögéd, de melléd állok” – mondta nagy tapssal fogadott felszólalásában, reagálva Mesterházy egyértelműen az öregek csoportjának címzett mondatára.

A címzettek – Kiss Péter, Lendvai Ildikó, Szekeres Imre, Puch László – közül értesüléseink szerint érdemben senki sem reagált a piszkálódásra, így lényegében az MSZP-nek az elmúlt másfél év harcai után sikerült békés kongresszust tartania – az egységre jellemző, hogy az új alapszabályt a küldöttek 98,3 százaléka szavazta meg. Egyhangú támogatást kapott a párt új politikai programja, az Összefogás az új köztársaságért című kiáltvány is.

Felszínre került törésvonalak

Botka László már az ülés zárt részében elhangzó beszédét több forrásunk is úgy értékelte, hogy ezzel elindult a tisztújítási harc – Mesterházy jövő márciusra tervezi a tisztújító kongresszust.

Hogy a harc már most megindult, némileg tán meglepő, de forrásaink szerint Mesterházy mondatai és Botka gyors reakciója taktikailag jól eltervezett lépések voltak. Az elmúlt másfél évben a Gyurcsány miatt kialakult törésvonal elfedte a többit, de a háttérben átrendeződtek az erővonalak. Így most, amikor még senki sem tudja, ki mennyire erős, Mesterházy és Botka gyors fellépésével erőt és magabiztosságot sugározhat. Az mindenesetre biztató lehet számukra, hogy a kongresszus, aminek a küldöttei javarészt a régi gárda emberei, ezeket a kijelentéseket fogadta a legnagyobb lelkesedéssel. „Az elmúlt másfél évben mi csak arra figyeltünk, hogy a tagságnak mennyire elege van Feriből, ők [Gyurcsányék] meg csak azt hallották, hogy mennyire elegük van az elnökségből. Pedig a kettő egyszerre volt igaz” – fogalmazott egy forrásunk.

Nem a rendszerváltáshoz akarnak visszatérni

A tagságot a döntési folyamatokba az eddiginél nagyobb mértékbe bevonó változásokat hozó új alapszabályt – ennek részleteiről bővebben olvashat előzetesünkben – még a kongresszus délelőtti, teljesen zárt ülésén hozták meg, ezt követte a kongresszus nyilvános szakasza Mesterházy pártelnök beszédével, amiben ismertette a kiáltvány tartalmát is.

Mesterházy beszéde elején röviden megemlékezett Gyurcsány Ferencről, aki szavai szerint sokat köszönhet a pártnak, és akinek a párt is sokan köszönhet. „Köszönjük most meg neki” – mondta, amit szerény taps követett. „Ezzel ezt a kérdést lezártuk” – zárta rövidre ezt a kört.

Gyurcsányék távozása szerinte esélyt ad a párt megújítására, aminek az első lépését jelenti az új alapszabály elfogadásával a szervezeti megújítás. Korábban jeleztük: fontos kérdés lehet, hogy az MSZP az elmúlt hónapokhoz hasonlóan a rendszerváltás Magyarországát, a harmadik köztársasághoz való visszatérést tekinti majd programjának. Erre egyértelmű nem lett Mesterházy válasza. Beszéde szerint a rendszerváltás is kudarc volt, sokan érzik magukat vesztesnek, az állam pedig nem szolgálja jól polgárait, ezért a szocialistáknak valami új építésébe kell kezdeniük.

Mesterházy ezért új szövetséget ajánlott. Társadalmi, politikai és gazdasági megegyezésre van szükség. „Olyan Magyarországot kell teremtenünk, ahol mindenki jól érzi magát, ahol senki sem alapozhatja jólétét mások nyomorára” – mondta. A gazdaságban a munkahelyteremtésre és a költségvetés egyensúlyára kell koncentrálni, illetve arra, hogy kiszámítható jogi környezetet biztosítsanak a befektetőknek. „Új, szociális szövetkezeti mozgalmat kell indítanunk" - villantott fel valamit az elképzeléseiből. A politikai kiegyezés lényege pedig az, „hogy tiszteletben lévő ellenfelet, ne megsemmisítendő ellenséget lássunk egymásban”, ami érthető elvárás egy, a megsemmisülés szélére jutott párttól.

Mesterházy szólt a civil mozgalmakról is, amelyek szerinte azért jöhettek létre, mert az emberek okkal csalódtak a politikai pártokban, akik vagy hazudtak programjaikban, vagy nem volt programjuk. De fontosnak tartja ezeknek a mozgalmaknak a becsatornázását a politikába. Köszönetet mondott a Szolidaritásnak, az Egymillióan a Sajtószabadságért csoportnak és a 4K-nak, amiért „áttörték az apátia falát”.

Mesterházy beszéde végén arról beszélt, az MSZP-nek új nemzetpolitikára van szüksége, ennek első lépéseként kimondta, hogy a határon túliakat a kulturális nemzet részének és a politikai nemzet jelképes tagjainak tekinti.

Az MSZP sebeket ejtett

Ennek része lehetett, hogy a kongresszusra meghívták az RMDSZ főtitkárát, Kovács Pétert is, aki beszédében emlékeztette a szocialistákat, hogy hiába támogatták kormányon a határon túliakat anyagilag, lelki sebeket ejtettek 2004. december 5-én, az állampolgársági népszavazáson. Arra is figyelmeztette az MSZP-t, hogy a határon túliak nem kérnek a másodrendű állampolgárságból, igenis számítanak a szavazati jogra is – amit hivatalosan a szocialisták amúgy elleneznek. Az RMDSZ azonban nem sértődhet meg, mondta, nekik csak az a fontos, hogy a tárgyalópartnerük hogy viszonyul a magyarokhoz.

„Nem irányításra, hanem támogatásra van szükség” – mondta, majd finoman utalt rá, hogy miért is van most az MSZP kongresszusán. „Öt éve magyarországi politikai erők az erdélyi magyarság megosztására törekednek ” – utalt a Fidesz által szponzorált erdélyi magyar pártkezdeményekre. (A Fidesz választási győzelme óta Orbán Viktor egyébként még nem fogadta személyesen az RMDSZ elnökét, Kelemen Hunort.)