Jolán
-1 °C
7 °C

Visszavágott az AB a kormánynak

2011.12.19. 16:09
A kormányoldalnak az elmúlt hetekben valaki súgott az Alkotmánybíróság készülő határozatairól, így a törvényhozást a készülő határozatokhoz kezdték igazítani. Cserébe az Ab a kétnapos ülést megszakítva már ma nyilvánosságra hozta a határozatokat.

Pénteken számoltunk be be arról, hogy az Alkotmánybíróság napirendje és a parlamenti jogalkotás témái között érdekes párhuzamosságok figyelhetők meg. Az AB ma megsemmisítette az egyházügyi törvényt, a büntetőeljárás nyáron módosított rendelkezéseit és a tavalyi médiaalkotmány egyes rendelkezéseit.

Ehhez képest az egyházügyi törvényt épp ma kívánja hatályon kívül helyezni az Országgyűlés, a legfőbb ügyész ma megsemmisített jogkörét egy múlt heti módosítás kibővített formában alkotmányos szintre emelné, így az AB arról már nem dönthetne. Értesülésünk szerint már készül a médiatörvény módosítása is.

Valaki súgott

Mint arra rávilágítottunk, a kormányoldal lépései egyértelműen arra utaltak, hogy az AB készülő határozatairól valaki előre tájékoztatta őket. A Fidesz tavaly megváltoztatta az alkotmánybírók korábban a parlamenti pártok egyetértéséhez kötött jelölését; így lehettek alkotmánybírók olyan jogászok is – Balsai István és Stumpf István – akiknek a politikai karrierje nagyon erősen kötődött a nagyobbik kormánypárthoz.

Az AB eddigi határozatait mindig az ülések utolsó napján hozták nyilvánosságra. Ma a testület eltért ettől, és az első ülésnapot megszakítva jelentették be a határozatokat. Információink szerint nem véletlenül: a kiszivárogtató és a kormányoldal fent említett jogalkotási lépései rendkívül kellemetlen helyzetbe hozták a testületet.

Csorbult az AB tekintélye

Ha az egyházügyi törvényt előbb helyezik hatályon kívül, minthogy az AB azt megsemmisíti, az Alkotmánybíróság munkája és határozata súlytalanná és feleslegessé válik. Ha az AB tekintélyét rendkívüli mértékben romboló helyzet állandósul, a szervezet kulcsfontosságú jogállami intézmény helyett a kormánypárti jogalkotás előzetes konzultatív fórumává silányul.

A történtek arra is rávilágítanak, hogy a büntetőeljárás gyorsítása keretében mi az igazán fontos a kormányoldal számára. A legfőbb ügyész most alkotmányellenesnek ítélt új jogkörét, mely szerint a kiemelt ügyekben ő dönti el, melyik bíróságon emel vádat az ügyészség, most valamennyi ügyre kiterjesztették.

Nehézséget csak az okozott, hogy a nyári büntetőeljárási gyorsítócsomagot – az egyházügyi törvényhez hasonlóan –  jogtechnikailag lehetetlen egyetlen tollvonással hatályon kívül helyezni. Hogy a dolog ne akadhasson el ismét az AB-n, az új ügyészi jogkört az Alaptörvény átmeneti intézkedéseiről szóló törvényjavaslatba foglalták bele.

Lázár: A Fidesz semmiről se tudott

A Fidesz frakcióvezetője nyilatkozatában leszögezte: az Ab hétfői döntéseit és azok előkészítését a Fidesz – „minden korábbi hírrel ellentétben" – nem ismerte.  „Tiszteletben tartjuk az Ab integritását, semmiféle háttéregyeztetés, megbeszélés nem folyik az AB és a Fidesz-frakció között" – hangsúlyozta, hozzáfűzve, hogy a testület döntéseit is tiszteletben fogják tartani.

Lázár szerint a Fidesz alkotmányos megoldásra fog törekedni az AB döntését tiszteletben tartva". A kormánypárt, mint mondta, nem mond le az igazságszolgáltatás hatékonyságának növeléséről, a többi büntetőeljárási passzust érintő AB-döntést is részletesen elemzik majd, mert "az igazság mihamarabbi kiderülése mindenki számára fontos Magyarországon".

Ha további, most alkotmányellenesnek ítélt szabályokat kívánnak életbe léptetni, akkor azt a főügyész jogköreihez hasonlóan alkotmányos szintű becikkelyezésével, vagy – amire szintén volt példa – az Alkotmánybíróság jogkörének szűkítésével lehet elérni.