Tekla
9 °C
16 °C

Azért kell távoznom, mert kritizáltam a kormányt

2011.12.26. 19:56
A Legfelsőbb Bíróság távozó vezetője a menesztését és az arról szóló alkotmányos rendelkezést jogsértőnek tartja. A bírók korai nyugdíjazásának hátterében szerinte a bosszú állhat a 2006 őszi események ügyeiben született ítéletekért. Baka András nem gratulál az utódjának.

Áder János azt nyilatkozta, hogy az EU alapjogi biztosa, Viviane Reding észrevételei ellenére a magyar bíróságok függetlenségét továbbra sem veszélyezteti semmi. Végül is az egész, bíróságokkal kapcsolatos hercehurca mögött az a lényegi kérdés, hogy éri-e majd politikai befolyás a bíróságokat.

04
Fotó: Huszti István

Az alapjogi biztos levele érinti a bírók nyugdíjazásának kérdését. Komoly és súlyos kérdéseket vet fel az új bírósági szervezet vonatkozásában, hogy az egyszemélyi vezetési struktúra, a hivatal elnökének a kezében összpontosuló koncentrált hatalom megfelel-e a bírósági szervezet követelményeinek, biztosítja-e a bíróságok politikamentes működését.

Ön a törvény vitájában erről elmondta az igen kritikus véleményét.

A törvényjavaslatot a parlamenti vitát közvetlenül megelőzően láttam először és a vita során eléggé kritikusan nyilatkoztam róla, de az egyeztetés hiánya miatt nem is volt más mód a véleményem kifejtésére, mint a parlament nyilvánossága előtt. Akkor elmondtam, hogy mit kifogásolok: az elkövetkező minimum kilenc évben egy személy, az Országos Bírói Hivatal elnöke mondhatja meg, hogy ki lehet Magyarországon bíró vagy bírósági vezető. Úgy gondolom, hogy bármilyen kiváló vezetőről legyen is szó, ha nincsenek intézményes garanciái a bíróvá válásnak, kinevezésnek, márpedig ilyenek nincsenek, hisz az Országos Bírói Tanács inkább csak dísze, mint hatékony ellensúlya ennek a korátlan hatalomnak, akkor ez az intézmény súlyosan problematikus.

Gondolja, hogy ha kevésbé kritikus, főbíró maradhat?

Meggyőződésem, hogy a bírósági szervezet érdekében elmondott beszédem miatt született döntés az eltávolításomról. Korábban a kormány szakpolitikusai végig azt nyilatkozták, hogy nem lesz változás a Kúria élén. Az erre vonatkozó jogszabályi változtatásokat is csak a beszédet követően, az utolsó pillanatban terjesztették elő.

Az új igazgatási szerv, az OBH élén önt Handó Tünde, a miniszterelnök családi barátja követi. Mit gondol erről?

Erre csak azt tudom mondani, hogy van egy jogelv, amit Strasbourgban következetesen alkalmaztunk: nem csak függetlennek kell lenni, annak is kell látszani.

Három és fél évvel a mandátuma lejárta előtt, az év végén távoznia kell a főbírói posztról, mert egy új törvényi előírás szerint a Kúria élén csak olyan bíró állhat, akinek legalább ötéves bírói gyakorlata van. Más szóval önt alkalmatlannak tartják erre a posztra.

Amikor ez a szabály született, már eldőlt, hogy engem el kell távolítani, ezt próbálták jogilag megindokolni. A valódi kérdés az, hogy átnevezés, vagy átszervezés történt-e, mert új képesítési előírásokat csak egy új szervezetben lehet megfogalmazni.

Az új bírósági törvény szerint a Kúria lép az LB helyébe, de az nincs nevesítve, hogy ez most átnevezés vagy átszervezés.

Amikor egy intézményt átszerveznek, a tevékenységi köre, belső struktúrája, vezetési mechanizmusa – mindene – alapvetően megváltozik. Megváltoznak a jogi eszközök, amivel az intézmény élhet. Ha csak átnevezésről van szó, akkor minden marad a régiben, a takarítónőtől a bíróság elnökéig mindenki folytatja a munkáját, még az adószám sem változik.

Új feladata a Kúriának az önkormányzati rendeletek törvényességi vizsgálata.

07

Igen, de mit jelent ez? Hogy a jelenleg meglévő, közel 8000 ügy mellé az Alkotmánybíróságról még átjön 18 olyan új ügy, melyekről egy háromtagú tanács fog dönteni. A fő funkció, az ítélkezés, a jogegység biztosítása, az elvi döntések meghozatala, nem változik. Nem változnak a Kúria jogi eszközei sem. Azt kell mondanom, a jogszabály is ezt mondja és a bírósági szervezeti átalakításhoz fűzött miniszteri indoklás is azt tartalmazza, hogy az Alaptörvénynek megfelelően a bíróságok elnevezése változik: helyi bíróságból járási, a megyei bíróságból törvényszék, az LB-ből Kúria lesz. Minden szinten mindenki marad a helyén, bírók, bírósági vezetők egyaránt. Miért csak a Legfelsőbb Bíróság elnöke és elnökhelyettese távozik?

Vagyis ön ezt sima átnevezésnek tekinti, amit némileg kozmetikáztak?

Vannak olyan intézmények, amiket nem is lehet átszervezni. Ha a Paksi Atomerőművet átnevezik Nemzeti Atomerőművé, az még ugyanaz marad. A Köztársasági Elnöki Hivatalt vajon át lehet-e szervezni úgy, hogy a köztársasági elnöknek mennie kelljen? A Magyar Köztársaság új neve most Magyarország lesz. Akkor ez azt jelenti, hogy új köztársasági elnök és miniszterelnök kell? Nem azt jelenti, mert nem is jelentheti. Hasonlóan a Legfelsőbb Bíróság Kúriává való átnevezése sem átszervezés, mert ennél az intézménynél az nem lehetséges. Az intézmény, a funkciók maradnak, mindenki csinálja tovább a dolgát, az alkalmazandó jogi eszközök ugyanazok, minden változatlan. De ez a dolog természetéből következően nem is lehet másképpen.

És akkor új feltételeket se lehet szabni az elnöknek?

Ha átnevezésről van szó, nem lehet új feltételeket állítani, mert nincs új választási eljárás. A Kúriánál sincs, kizárólag az elnöknek csináltak egyet. Ha azt mondják, hogy az új vezetőnek dús hajúnak kell lennie, vagy két méter magasnak, vagy kék szeműnek, az egy új feltétel. Ugyanilyen az ötéves bírói gyakorlat is. Nekem külföldön még soha senki nem kérdőjelezte meg a bírói gyakorlatomat. Több mint 20 éves legmagasabb szinten végzett – 17 évi, sok ezer ügyben folytatott strasbourgi, három és fél évi hazai – bírói ítélkező tevékenység után, több mint tíz évi ugyancsak a legmagasabb szintű bírósági vezetői gyakorlat, tudományos fokozat és nyelvvizsgák birtokában azt kell igazolnom, hogy a tudásom, gyakorlatom, képesítésem meghaladja a pályakezdő bírók szintjét?

11

Az egész nevetséges, különösen az után, hogy ebben az évben október 13-án az EU Legfelsőbb Bírósági Elnökei Hálózatának elnökévé választottak. Lord Phillips, Anglia és Wales főbírája után, a francia semmítőszék elnöke után, és az osztrák főbíró után a szervezet elnökének lenni komoly elismerés. Ennek fényében ez az egész csak bolhacirkusz.

Ebből a pozíciójából most távoznia kell. Mit szól ehhez a többi európai főbíró?

Megdöbbenést és felháborodást okozott a testületben.

Az eltávolításának komoly nemzetközi visszhangja volt.

Igen, de e mellett az egész eltávolításomat a hazai jog szerint is jogellenesnek és alkotmányellenesnek tartom. Az AB számos döntésében 2004-től kezdődően egyértelműen kimondta, hogy a ciklusokon túlnyúló megbízatások – és itt kiemelten említik az LB és az AB elnökét, a köztársasági elnököt – a jogállam alapvető feltételeit és biztosítékait jelentik.

Gyakorlatilag bevallott tény, hogy ezért nem a törvénybe, hanem az Alaptörvény átmeneti rendelkezéseiről szóló, alkotmányszintű jogszabályba foglalták.

Igen, mert így kizárják az AB eljárását. Ezeket a szervezeteket ugyanis az AB szerint sem átszervezni, sem átnevezni nem lehet úgy, hogy az a vezetőik mandátumát érintse. Amit látunk, az egy új gyakorlat: mindent beteszünk az alkotmányba, legyen az bármilyen jogellenes vagy nemzetközi szerződésbe ütköző. Ezek teljesen érthetetlen, az alkotmányt degradáló játékok.

Hatalomtechnikailag érthetők.

De a nemzetközi jogi kötelességeinkkel még ugyanúgy ellentétes marad, csak éppen a jogellenesség kerül magasabb szintre. Az Alaptörvény lesz jogellenes. Vagy ott vannak a bírói nyugdíjak. Miért van a bírók, ügyészek, közjegyzők nyugdíja az Alaptörvényben? Hogy Magyarországon ne lehessen megtámadni egy alapvetően uniós jogba ütköző jogszabályt.

Milyen indíték állhat a bírók korai nyugdíjazásának hátterében?

Szerintem a bírósági vezetők leváltása, és egy új, már a mostani adminisztráció által kinevezett vezetők helyzetbe hozása. Ezt szolgálta az a kinevezési tilalom is, mely szerint a jelenlegi vezetés már nem nevezhetett ki bírósági vezetőt, csak az új igazgatás.

Arra utal, hogy a korai nyugdíjazás, a kinevezési moratórium és az OBH elnökének nagyjából kontrollálatlan kinevezési jogköre mind azt célozza, hogy a mostani kormánynak tetsző emberek kerüljenek a bíróságok élére?

A bírók kinevezésében ez az új adminisztráció meghatározó szerepet kapott. A régitől elvették ezt a jogkört, az új meg megkapta. Ebből ki-ki vérmérséklete szerint vonja le a következtetéseket. Én határozottan úgy vélem, hogy a bírók nyugdíjazásának politikai okai voltak. Amikor Európában minden állam, így a magyar is, szinte cirkuszi mutatványokat végez annak érdekében, hogy az általános nyugdíjkorhatárt emelje, vajon mi az oka, hogy közvetlenül az általános nyugdíjkorhatár bevezetése előtt, a bírók és az ügyészek egy részét idő előtt nyugdíjazzák?

Talán, miként a semmisségi törvényből is kiderült, nem tetszettek a 2006-os ítéletek?

Az összefüggést természetesen nyíltan soha nem mondta ki senki. De ha nem találunk racionális szakmai magyarázatot a nyugdíjazással kapcsolatban, - márpedig ilyenek eddig nem merültek fel – akkor bizony felvetődik, hogy ennek politikai okai vannak.

A főbíró kinevezési jogkörének bővítése nem most történt, hanem az év elején.

Óriási a különbség a jelenlegi és a nekem adott kinevezési jogkörök között. Nekem valóban volt kinevezési jogom a vezetők vonatkozásában, de ez csak akkor illetett meg, ha egyetértettem a bírósági szakmai szervezetek és testületek által kiválasztott személlyel. Ebben az esetben kinevezhettem azt, aki mögött felsorakozott a szakma. Ha azonban nem értettem egyet a javaslattal, akkor az OIT testületére szállt a kinevezés joga.

Gratulált már az új főbírónak?

Úgy gondolom, nem várható el a Legfelsőbb Bíróság elnökétől, hogy egy jog- és alkotmányellenes eljárás eredményéhez bárkinek is gratuláljon. Nyilván megtörténik az intézmény átadása-átvétele, de azt hiszem, ebben a helyzetben csupán ez az, ami tőlem elvárható.

Vagyis úgy tekinti, hogy ami történt, azzal Darák Péter egyetért, különben nem vállalta volna a jelölést?

Erről őt kellene megkérdezni.

Mi a véleménye az igazgatás átalakításáról?

Alapvetően két bírósági igazgatási modell, illetve ezek kombinációja létezik. Az egyik a miniszteriális igazgatás, ilyenkor a szervezet közel van a forrásokhoz, és a kormány tagjaként az igazságügyi miniszter érvényesíteni tudja a bírósági szervezet pénzügyi vagy jogalkotási igényeit, a kormányzat felelősséget visel az igazságszolgáltatás működéséért. Ez a rendszer egyedül ott aggályos, ha a miniszter személyi kérdésben dönt, hiszen nagy a politikai befolyás veszélye.

A másik modell az önigazgatás. Ebben teljes a bírói függetlenség, viszont az igazságszolgáltatás csak közvetve tud erőforrásokat kérni a kormánytól és a jogalkotáshoz sincs direkt hozzáférése. Problematikus lehet a szervezet igazgatási ellenőrzése is. Mind a két rendszernek vannak tehát előnyei és hátrányai, az európai államok többségében ezért alkalmazzák a kettő kombinációját.

Magyarországon most sikerült egy olyan rendszert létrehozni, ami a két rendszer hátrányait sikeresen egyesíti az előnyök nélkül. A kormányzat nem vállal felelősséget az igazságszolgáltatásért, továbbra is közvetett lesz az anyagi erőforrásokhoz, jogalkotásokhoz való hozzáférés, és a demokratikus kinevezésnek sincsenek intézményes garanciái. A bírósági rendszert nem lehet az ügyészségi szisztéma alapján működtetni, ahogy az majd Magyarországon történni fog. Egy nem tökéletes rendszert alakítottak át úgy, hogy az sem jobb, sem hatékonyabb nem lesz.

A hatéves mandátumából kettő és felet töltött ki. Hogyan értékeli ezt az időt?

Ha összevetjük, amit csináltam azzal, amit ígértem, még elégedett is lehetek, különösen úgy, hogy a legutóbbi évben építkezésre már nem volt lehetőségem. Évtizedes problémákkal, jogkörök nélkül vettem át a rendkívül alulfinanszírozott bírói szervezetet. Szolgálati bíróságot állítottunk fel, bevezettük a bírói munka ellenőrzését és a kötelező továbbképzést. Nyitottabbá váltak a bíróságok, bevezettük a szóvivői rendszert minden bíróságon. Átalakult az OIT, már nem a megyei elnökök gyülekezete, és képessé vált a hatékony ellenőrzésre is, amit talán a Fővárosi Bíróság 2011 elején lezajlott átfogó vizsgálata mutat legjobban.

Ami tudhatóan nagyon nem tetszett a fővárosi bírói karnak.

A független ellenőrzés nagyon súlyos problémákat tárt fel. Lehettek az ellenőrzésben kisebb hibák, több idő is juthatott volna a vizsgálat lefolytatására, de nagy bíróság működésének ilyen átfogó és ilyen részletes vizsgálatára korábban nem volt példa. A megállapítások alapján előírtuk, hogy min kell változtatni, de ezt már, mivel az OIT megszűnik, senki nem kérheti számon.

Fotók: Huszti István

A legnagyobb probléma az ügyteher aránytalansága, és ezt nem sikerült orvosolni.

Ezek több évtizedes strukturális problémák, rövid idő alatt nem is lehetett az aránytalanságokon változtatni. Felmértük az országos bírósági munkaterheket, de ennek még nem tudtuk levonni a következményeit, ami amúgy is jogalkotói segítséget feltételez. A milliárdos forráselvonások viszont állandósulni látszanak, a bíróságok pénzügyileg gyakorlatilag vegetálnak. Ilyen körülmények között az aránytalanságok felszámolása nem elképzelhető.

Az OBH új elnöke a megválasztása után azt mondta, hogy az igazságszolgáltatás finanszírozásakor az eddigi bázisalapú, azaz a korábbi évek költségvetéséből kiinduló számok helyett a tényleges feladatok elvégzéséhez szükséges összeget venné alapul.

Ha ez így lesz, egyet tudok érteni, de jelenleg ennek nincs realitása.

Mit szól ahhoz, hogy a menesztésével együtt elvonták a juttatásait? Volt közjogi méltóságként ön az egyetlen, aki nem jogosult az ilyenkor járó juttatásokra.

Ez az intézkedés is sokatmondó. Én a juttatásaimat a többi közjogi méltósághoz hasonlóan megszolgáltam. A jogalkotó most ezeket visszamenőlegesen eltörölte egy olyan szabállyal, ami pillanatnyilag csak rám vonatkoztatható.