Elbukott a Jobbik akasztási kísérlete

Az év utolsó előtti napján is komoly munka folyik a Parlamentben, a kormánypártok nyolc törvényt, köztük több, az ország életét jelentősen befolyásoló jogszabályt is elfogadnak. Az ülés tíz órakor, napirend előtti felszólalásokkal kezdődött, mind az öt frakció évet értékelt.

Schiffer András felszólalása volt a legaktuálisabb, a Fidesz a mai ülésen módosítani fogja a házszabályt, lehetővé téve, hogy kizárólag a kormánypártok szavazataival is el lehessen térni a házszabálytól, azaz egy törvénytervezetet akár már a benyújtása napján, érdemi vita nélkül elfogadhassanak. Schiffer szerint ez egyenes út a rendeleti kormányzás felé. A szocialisták frakcióvezető-helyettese, Józsa István előre tekintett, katasztrófát jövendölt.

A jobbikos Vona Gábor arról beszélt, hogy 2011 a spekulánsok éve, Harrach Péter és Lázár János szimplán csak visszatekintett.

Tizenegy órától kezdődik a törvényalkotás, elsőként a legújabb egyházügyi törvény módosító indítványairól szavaztak, de mert a Jobbik egy módosító indítványról név szerinti szavazást kért, a zárószavazás az eredmények összegzése utánra tolódott. Másodikként a dohánykereskedelem államosításáról szóló javaslat módosító indítványairól szavaztak. Ennek a zárószavazását a törvény módosítása miatt a következő ülésnapra halasztották.

Nem lesz új titkosszolgálat

Bár szeretett volna, nem kap új titkosszolgálatot Pintér Sándor. Ez gyakorlatilag már akkor eldőlt, amikor a kormánytöbbség elfogadta az ötletet megfúró Kövér László házelnök és volt titokminiszter módosító javaslatait. Új titkosszolgálatok hiányában Pintérnek be kell érnie azzal, hogy a rendőrök megbízhatóságát vizsgáló nyomozók minden eddiginél több törvényt megsérthetnek. A törvényről bővebben itt olvashat>>

Máris kiegészítették az alkotmányt

Még életbe se lépett, máris kiegészítették az új alaptörvényt. Alkotmányba foglalták az MSZP bűnösségét, a legfőbb ügyész alkotmányellenesnek talált bíróságválasztási jogát és azt is, hogy a kedvezőtlen európai bírósági ítéletek költségeit a nép fizeti meg. A jobbikos Gaudi-Nagy kezdeményezte az MSZP feloszlatását is, de ezt a kormánypártok végül elutasították. Az Átmeneti Rendelkezésekről bővebben itt olvashat>>

Nem érdekelte a kormányt az EU ellenkezése

Elfogadták a Magyar Nemzeti Bankról szóló új törvényt is, emiatt távozott az EU és az IMF delegációja az IMF-hitelről szóló előzetes egyezetésekről. Az eredeti javaslatot ugyan valamennyire finomították Rogán Antal javaslatai, de az EU és az IMF szerint az új törvény továbbra is fenyegeti a jegybank függetlenségét, a két szervezet a teljes javaslat visszavonását szabta a tárgyalások feltételéül. Mindez nem hatotta meg a kormányt, új tagokkal töltik fel a kamatokról döntő Monetáris Tanácsot és új alelnököt neveznek ki Simor András mellé. Az új törvényről itt olvashat bővebben>>

Minek a sok vita

Jelentősen megkönnyítette saját dolgát a kormány és a Fidesz. A házszabály módosításával a jövőben a kormánypártok önmagukban is megszavazhatják az eltérést a házszabálytól, azaz lényegében már a beterjesztésük napján, érdemi vita nélkül megszavazhatnak törvényeket. A házszabály módosulásáról bővebben itt olvashat>>

Akasztani próbált a Jobbik

A házszabály elfogadása után Lázár János kezdeményezte a házbizottság rendkívüli ülését, ugyanis a Jobbik az Átmeneti Rendelkezésekről és az egyházügyi törvényről is megerősítő népszavazást kezdeményezett. A házszabály 109. paragrafusa szerint ilyet bármelyik parlamenti képviselő kezdeményezhet olyan törvényeknél, amelyeket a köztársasági elnök még nem írt alá, és amit alá sem írhat addig, amíg a parlament nem dönt a népszavazási kezdeményezés elutasasításáról. Ha a parlament kiírja a népszavazást, értelemszerűen csak annak eredményétől függően írhatja alá az új törvényt a köztársasági elnök.

A megerősítő népszavazás kiírásáról a parlament dönt, tehát abban biztosak lehetünk, hogy nem lesz népszavazás a törvényekről. Ugyanakkor a népszavazás kiírásáról a zárószavazást követő ülésén dönthet a parlament, amivel a Jobbik februárig is kitolhatja a jogszabályok hatályba lépését, ami egyrészt nagy pofon a Fidesznek, másrészt jogtechnikai problémákat is felvet.

Az átmeneti rendelkezések ugyanis a külön cikkben tárgyalt új szabályok mellett számos törvényt módosítanak, és bár az új alkotmány az átmeneti rendelkezések nélkül is életbe léphet, több törvény nem lesz összhangban az alaptörvénnyel.

A Jobbik csak átmenetileg tudta megakasztani a törvények hatályba léptetését. A Fidesz a házbizottságban a még két napig hatályos alkotmányra hivatkozva házszabályellenesnek minősítette a jobbik kezdeményezését. Az alkotmány szerint népszavazást a képviselők egyharmada kezdeményezhet, ugyanakkor a házszabály a megerősítő népszavazás kezdeményezésének szabályainál nem tesz erről említést. Az ülésvezető házalelnök, Latorczai János szerint a házszabály nem írja felül az alkotmányt, ezért a javaslatot nem terjesztette szavazásra, érvénytelenség miatt. A Jobbik ezután megszavazta, hogy az Átmeneti Rendelkezéseket sürgősen hirdessék ki.

Salátásították a vízközmű-törvényt

Elfogadták Bánki Erik javaslatát a vízközmű-szolgáltatásról is. A javaslat alapján a jövőben egy településen monopolhelyzetben lesz a vízszolgáltató. A törvény egyik sokat bírált eleme, hogy Bánki a szolidaritás elvén egységesíteni, de legalábbis kiegyenlíteni szeretné a vízdíjakat az egész országban. A szolgáltatók szerint ez indokolatlan és nehezen megvalósítható, például sokkal olcsóbb a vizet egy folyóparti, alföldi városba eljuttatni, mint mondjuk egy vízforrásoktól távoli, hegyvidéki településre. Azaz Bánki javaslata alapján a kedvezőbb körülmények között lakókkal fizettetné meg a kedvezőtlenebb helyeken lakók költségeit, ezt viszont bonyolítja, hogy az adott településeken nem, vagy nem feltétlenül ugyanaz a szolgáltató.

Bánki törvényjavaslatához több zárószavazás előtti módosító indítvány is érkezett, ám ezeknek semmi köze a vízközművekhez. Ellenben például a törvényhez kapcsolva fogadták el a katasztrófa-egészségügyi ellátásról szóló törvényjavaslatot, ami lehetőséget teremt "az egészségügyi válsághelyzet idején a betegek ellátására". Erre azért volt ilyen sürgősen szükség, mert január elsejével többszáz orvos felmondása lép életbe. A játékkaszinókban pedig engedélyezték a dohányzást. Az elsalátásított törvényről itt olvashat bővebben>>

Biszku Béla bűnhődhet

Elfogadta a parlament az emberiesség elleni bűncselekmények elévülhetetlenségéről szóló törvényt. A hánytatott sorsú javaslatot eredetileg már december elején el kellett volna fogadni, de háromszor is elhalasztották zárószavazását, legutóbb december 23-án. A fideszes Gulyás Gergely önálló indítványára elfogadott törvény lehetőséget teremtene az 1956-os leszámolások elrendelői, a gyakorlatban Biszku Béla elítélésének. A törvényről bővebben itt olvashat>>

A lelkiismereti és vallásszabadság jogáról

Az új törvény a hivatalosan el nem ismert egyházak földtulajdonát rendezte, minden más tekintetben szinte szóról szóra egyezik a legújabb egyházügyi törvény azzal, amit decemberben megsemmisített az Alktománybíróság. Igaz, a megsemmisítésnek jogtechnikai, és nem tartalmi okai voltak. Bővebben itt olvashat a legújabb egyházügyi törvényről>>